Ischaemiás szívbetegség: krónikus, definíció, tünetek, következmények
Az „ischaemiás szívbetegség” kifejezés, amelyet „szívizom ischaemiának” is neveznek, a patológiák sokféle csoportjára utal, amelyekben közös a szívizom, azaz a szívizom elégtelen vérellátása.
A leggyakoribb ok az érelmeszesedés, amelyet magas koleszterintartalmú plakkok (atheromák) jelenléte jellemez, de az ischaemiás szívbetegség minden olyan patológiában vagy állapotban előfordulhat, amely krónikusan vagy akutan teljesen vagy részben akadályozza a véráramlást szívkoszorúerek, amelyek a szívizomot látják el.
Az ischaemiás szívbetegség különböző klinikai megnyilvánulásokkal jár, mint például a stabil és instabil angina pectoris és a szívinfarktus.
Hogyan fordul elő ischaemia?
A szív tevékenységét a szívizom oxigénigénye és a véráramlás közötti egyensúly jellemzi.
A szív ugyanis egy olyan szerv, amely anyagcseréjéhez nagy mennyiségű oxigént használ fel, és mint tudjuk, túlélésünkhöz folyamatos szívműködésre van szükség.
Ezt az egyensúlyt megváltoztató patológiák vagy állapotok fennállása esetén a vér oxigénellátásának akut vagy krónikus, tartós vagy átmeneti csökkenése (hipoxia vagy anoxia) és más tápanyag-ellátottság léphet fel, ami viszont visszafordíthatatlanul károsíthatja a szívet. izom, csökkentve annak funkcionalitását (szívelégtelenség).
A szívkoszorúerek hirtelen elzáródása szívinfarktushoz vezethet, amely nagy a keringési leállás és a beteg halálának kockázata, ha a koszorúér-keringés nem áll helyre gyorsan.
Mik az ischaemiás szívbetegség okai?
Különbséget tesznek az ischaemiás szívbetegség okai és a hajlamosító tényezők, ismertebb nevén kardiovaszkuláris kockázati tényezők között.
Az ischaemiás szívbetegség leggyakoribb okai a következők:
- Érelmeszesedés, olyan betegség, amely az erek falát érinti lipid- vagy rostos plakkok képződése révén, amelyek a lumen fokozatos csökkenése vagy a fekélyesedés és a sérülés helyén kialakuló hirtelen vérrögképződés irányába fejlődnek. A szívkoszorúerek atherosclerosisa az angina és a szívinfarktus leggyakoribb oka.
- Koszorúér-görcsök, viszonylag nem gyakori állapot, amely az artéria falának izomzatának hirtelen és átmeneti összehúzódásához (görcshöz) vezet, csökkent vagy akadályozott véráramlás mellett.
Melyek az ischaemiás szívbetegség kockázati tényezői?
A myocardialis ischaemia kardiovaszkuláris kockázati tényezői a következők:
- elhízottság;
- dohányzás;
- hiperkoleszterinémia vagy megnövekedett vér koleszterinszint, ami arányosan növeli az érelmeszesedés kockázatát;
- magas vérnyomás: a magas vérnyomásnak különféle okai lehetnek, és az 50 év feletti lakosság nagy részét érinti. Az érelmeszesedés és szövődményei kialakulásának fokozott valószínűségével jár együtt;
- cukorbetegség, amely a magas vérnyomással és a hypercholesterinaemiával együtt alkotja a metabolikus szindrómát, amely a szív ischaemia magas kockázatú képe;
- feszültség;
- mozgásszegény életmód;
- genetikai hajlam.
Mik az ischaemiás szívbetegség tünetei?
- izzadó;
- légszomj;
- ájulás;
- hányinger és hányás;
- mellkasi fájdalom (angina pectoris vagy anginás fájdalom), nyomással és mellkasi fájdalommal, amely kisugározhat a nyak és állkapocs. Előfordulhat a bal karban vagy a gyomorgödörben is, néha triviális hasi nehézséghez hasonló tünetekkel keveredve.
Hogyan lehet megelőzni az ischaemiás szívbetegséget?
A megelőzés a legfontosabb fegyver az ischaemiás szívbetegség ellen.
Alapja az egészséges életmód, amely megegyezik azzal, amit mindenkinek, aki szívproblémával küzd, követnie kell.
Mindenekelőtt kerülni kell a dohányzást, és zsírszegény, gyümölcsben, zöldségben és teljes kiőrlésű gabonában gazdag étrendet kell követni.
Korlátozni vagy minimalizálni kell a pszichofizikai stressz alkalmait, és előnyben kell részesíteni a betegnek megfelelő rendszeres fizikai aktivitást.
Minden „korrigálható” kardiovaszkuláris kockázati tényezőt korrigálni kell.
Ischaemiás szívbetegség diagnózisa
Az ischaemiás szívbetegség diagnózisa műszeres vizsgálatokat igényel, amelyek magukban foglalják:
- Elektrokardiogram (EKG): rögzíti a szív elektromos aktivitását, és lehetővé teszi a szívizom ischaemiára utaló eltérések kimutatását. A Holter az EKG elhúzódó, 24 órás monitorozása: angina gyanúja esetén lehetővé teszi az elektrokardiogram rögzítését a mindennapi életben, és különösen azokban az esetekben, amikor a beteg tüneteket jelez.
- Stressz teszt: a vizsgálat során a páciens testmozgása közben, általában futópadon sétálva vagy szobakerékpáron pedálozva, elektrokardiogramot rögzítenek. A vizsgálat előre meghatározott protokollok szerint történik, amelyek célja a koszorúér-keringés funkcionális tartalékának felmérése. A tünetek jelentkezésekor, EKG-változások vagy emelkedett vérnyomás esetén, vagy az ischaemiára utaló jelek és tünetek hiányában a maximális aktivitás elérésekor megszakad.
- Myocardialis szcintigráfia: ez a módszer a terheléses ischaemia értékelésére olyan betegeknél, akiknél az elektrokardiogram önmagában nem értelmezhető megfelelően. A páciens ebben az esetben is szobabiciklin vagy futópadon végezheti el a vizsgálatot. Az elektrokardiográfiás monitorozást a szívszövetben lokalizált radioaktív nyomjelző intravénás beadása kíséri, ha a szív vérellátása rendszeres. A radioaktív nyomjelző egy speciális eszközzel, a gamma kamerával érzékelhető jelet bocsát ki. A radiotracer nyugalmi körülmények között és az aktivitás csúcspontján történő beadásával felmérhető, hogy ez utóbbi állapotban nincs-e jel, ami annak a jele, hogy a páciens terheléses ischaemiában szenved. A vizsgálat nemcsak az iszkémia jelenlétének diagnosztizálását teszi lehetővé, hanem pontosabb információt nyújt annak lokalizációjáról és mértékéről. Ugyanez a vizsgálat elvégezhető úgy is, hogy a hipotetikus ischaemiát ad hoc gyógyszerrel állítjuk elő, és nem tényleges testmozgással.
- Echokardiogram: ez egy képalkotó vizsgálat, amely a szív szerkezetét és mozgó részeinek működését mutatja be. A készülék a felületén nyugvó szondán keresztül ultrahangsugarat juttat a mellkasba, és feldolgozza a visszavert ultrahangokat, amelyek a szív szerkezetének különböző összetevőivel (szívizom, billentyűk, üregek) eltérő kölcsönhatás után ugyanahhoz a szondához térnek vissza. Valós idejű képek is gyűjthetők egy terhelési teszt során, ilyenkor értékes információkkal szolgálnak a szív fizikai aktivitás közbeni megfelelő összehúzódási képességéről. A szcintigráfiához hasonlóan az echokardiogramot is fel lehet venni az esetleges ischaemiát (ECO-stressz) kiváltó gyógyszer beadása után, lehetővé téve annak diagnosztizálását, mértékének és elhelyezkedésének felmérését.
- Koronográfia vagy koszorúér angiográfia: ez az a vizsgálat, amely lehetővé teszi a koszorúerek láthatóvá tételét radiopaque kontrasztanyag befecskendezésével. A vizsgálatot egy speciális radiológiai szobában végzik, ahol minden szükséges sterilitási intézkedést betartanak. A kontrasztanyag koszorúerekbe történő befecskendezése magában foglalja az artéria szelektív katéterezését és a katéter előretolását a feltárt erek eredetéhez.
- CT-szívvizsgálat vagy számítógépes tomográfia (CT): egy diagnosztikus képalkotó vizsgálat a koszorúerekben atherosclerotikus plakkok okozta meszesedések jelenlétének felmérésére, ami közvetett mutatója a fő koszorúér-betegség magas kockázatának. Az árammal felszerelés, intravénás kontrasztanyag beadásával is rekonstruálható a koszorúér lumen, és információt kaphatunk az esetleges kritikus szűkületekről.
- Mágneses magrezonancia képalkotás (NMR): részletes képeket készít a szív és az erek szerkezetéről az intenzív mágneses térnek kitett sejtek által kibocsátott jel rögzítésével. Lehetővé teszi a szívszerkezetek morfológiájának, a szívműködésnek és a falmozgásban a farmakológiailag indukált ischaemia (szívstressz MRI) következtében fellépő esetleges változások értékelését.
Ischaemiás szívbetegség kezelése
Az ischaemiás szívbetegség kezelése a szívizom közvetlen véráramlásának helyreállítására irányul.
Ez specifikus gyógyszerekkel vagy koszorúér-revaszkularizációs műtéttel érhető el.
A gyógyszeres kezelést a kardiológusnak kell javasolnia a kezelőorvossal együttműködve, és a beteg kockázati profiljától vagy a klinikai tünetek súlyosságától függően a következőket kell tartalmaznia:
- Nitrátok (nitroglicerin): ez a gyógyszercsoport a koszorúerek értágulatának elősegítésére szolgál, ezáltal lehetővé téve a szív fokozott véráramlását.
- Aszpirin: Tudományos tanulmányok kimutatták, hogy az aszpirin csökkenti a szívroham valószínűségét. Valójában ennek a gyógyszernek a vérlemezke-ellenes hatása megakadályozza a trombusok képződését. Ugyanezt a hatást más thrombocyta-aggregációt gátló szerek (ticlopidin, clopidogrel, prasugrel és ticagrelor) is végrehajtják, amelyek a különböző klinikai állapotoktól függően alternatívaként vagy magával az aszpirinnel kombinálva is adhatók.
- Béta-blokkolók: ezek lassítják a szívverést és csökkentik a vérnyomást, ezáltal csökkentik a szív munkáját és ezáltal oxigénigényét is.
- Sztatinok: a koleszterinszint szabályozására szolgáló gyógyszerek, amelyek korlátozzák annak termelését és felhalmozódását az artériák falán, lassítva az érelmeszesedés kialakulását vagy progresszióját.
- Kalciumcsatorna-blokkolók: értágító hatást fejtenek ki a koszorúér-artériákban, fokozzák a szív véráramlását.
Az ischaemiás szívbetegség bizonyos formáinak jelenlétében intervenciós terápia válhat szükségessé, amely több lehetőséget is magában foglal:
- Percutan coronaria angioplasztika, olyan műtét, amelynek során egy általában fémhálós szerkezettel (stenttel) összefüggő kis ballont helyeznek be a koszorúér lumenébe az angiográfia során, amelyet az artéria szűkületénél felfújnak és kitágítanak. Ez az eljárás javítja a véráramlást, csökkenti vagy megszünteti a tüneteket és az ischaemiát.
- Koszorúér bypass, egy sebészeti eljárás, amely magában foglalja a (vénás vagy artériás eredetű) érvezetékek tömítését, amelyek képesek „megkerülni” a koszorúér szűkületének pontját, így az upstream rész közvetlenül kommunikál a szűkület alsó szakaszával. Az eljárást különféle műtéti technikákkal, általános érzéstelenítésben, sok esetben az extracorporalis keringés támogatásával végzik.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Defibrillátor: mi ez, hogyan működik, ár, feszültség, kézi és külső
A páciens EKG-ja: Hogyan olvassunk le egy elektrokardiogramot egyszerű módon
A hirtelen szívmegállás jelei és tünetei: Hogyan állapítható meg, ha valakinek CPR-re van szüksége
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Gyors keresés - és kezelés - A stroke oka megelőzhet többet: új irányelvek
Pitvarfibrilláció: tünetek, amelyekre figyelni kell
Wolff-Parkinson-White szindróma: mi ez és hogyan kell kezelni
Vannak hirtelen tachycardiás epizódjai? Wolff-Parkinson-White szindrómában (WPW) szenvedhet
Az újszülött átmeneti tachypnoéja: Az újszülöttkori nedves tüdő szindróma áttekintése
Tachycardia: fennáll-e az aritmia veszélye? Milyen különbségek vannak a kettő között?
Bakteriális endocarditis: Profilaxis gyermekeknél és felnőtteknél
Erektilis diszfunkció és szív- és érrendszeri problémák: mi a kapcsolat?
Ischaemiás szívbetegség: mi ez, hogyan lehet megelőzni és hogyan kell kezelni