Szociális fóbia (szociális szorongás): Tünetek, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 16. január 2023.

A szociális fóbia fő jellemzője a félelem attól, hogy mások előtt zavarba ejtő vagy megalázó módon cselekedjen, és hogy negatív ítéletet kap.

A szociális szorongás arra készteti a szenvedőket, hogy elkerüljék a legtöbb szociális helyzetet, mert félnek attól, hogy „rosszul” viselkednek, és félre ítélik őket.

A szociális fóbia széles körben elterjedt betegség a lakosság körében

Egyes tanulmányok szerint a betegségben szenvedők aránya 3% és 13% között mozog.

E tanulmányok szerint is úgy tűnik, hogy a szociális szorongás jobban jellemzi a nőket, mint a férfiakat.

A szociális fóbiában (vagy szociális szorongásban) szenvedők általában azoktól a helyzetektől tartanak leginkább, amelyekben más emberek előtt kell valamit tenniük, például jelentést kell benyújtaniuk, vagy csak alá kell írniuk, telefonálniuk vagy enniük kell; néha szociális szorongást kelthet, ha egyszerűen belép egy szobába, ahol már emberek ülnek, vagy beszélgetni egy barátjával.

A szociális fóbia jellemzői

A szociális fóbiában szenvedők félnek attól, hogy szorongásosnak tűnnek, és ennek „jeleit” mutatják, azaz félnek attól, hogy kipirosodnak az arcuk, remegnek, dadognak, izzadnak, pulzusuk van, vagy csendben maradnak anélkül beszélni tud másokkal anélkül, hogy a „kész” vicc megvan.

Végül gyakran előfordul, hogy a szociális szorongást átélők, amikor nincsenek félelmetes helyzetben, félelmeiket indokolatlannak ismerik fel, következésképpen hajlamosak önmagukat hibáztatni és szemrehányást tenni azért, mert nem képesek olyan dolgokat megtenni, amit mások.

A szociális fóbia, ha nem kezelik, általában stabil és krónikus marad, és gyakran más rendellenességekhez, például depresszióhoz vezethet.

Ez a rendellenesség általában serdülőkorban vagy korai felnőttkorban kezdődik.

A szociális fóbiának általában két típusát különböztetjük meg:

egyszerű, amikor a személy csak egy vagy néhány szituációban tapasztal szociális szorongást (pl. nem tud nyilvánosan beszélni, de nincs problémája más szociális helyzetekben, mint például partiban való részvétel vagy idegennel való beszélgetés);
általánosított, amikor a személy szinte minden társadalmi helyzettől fél. A súlyosabb és átfogóbb formákban az elkerülő személyiségzavar diagnózisát részesítik előnyben.

Szociális fóbia tünetei

A szociális fóbia fő jellemzője a társadalmi helyzetbe kerüléstől vagy attól való félelem, hogy valakit valamilyen tevékenység közben megfigyelnek, például nyilvánosan beszélünk, vagy egyszerűbben beszélünk egy személlyel, írunk, eszünk vagy telefonálunk.

A rettegett társadalmi helyzetekben a szociális szorongással küzdő egyének aggódnak amiatt, hogy szégyenlősnek tűnnek, és mindenekelőtt attól félnek, hogy mások szorongónak, gyengének, „őrültnek” vagy hülyének ítélik őket.

A szociális fóbia tünetei közé tartozik a nyilvános beszédtől való félelem attól való félelem miatt, hogy valaki hirtelen elfelejti, amit mondania kellene, vagy attól tart, hogy mások észreveszik, hogy remeg a keze vagy a hangja, vagy rendkívüli szorongás, amikor másokkal beszélget, attól tartva, hogy homályosnak tűnik.

A szociális fóbia leggyakrabban észlelt (szorongásos) tünetei: szívdobogás (79%), remegés (75%), izzadás (74%), izomfeszülés (64%), hányinger (63%), szájszárazság (61%). %), kipirulás (57%), bőrpír (51%), fejfájás (46%).

Következményes elkerülések

A szociális fóbia tünetei arra késztethetik az alanyt, hogy kerülje az evést, ivást vagy írást nyilvános helyen, attól tartva, hogy zavarba jön, hogy mások remegni fogják a kezét.

Nyilvánvalóan ezek az emberek igyekeznek elkerülni az ilyen helyzeteket, vagy ha kénytelenek, nagyon nagy kényelmetlenséggel viselik el őket.

Várható szorongás

Ennek a rendellenességnek egy másik tipikus jellemzője a kifejezett szociális szorongás, amely megelőzi a rettegett helyzeteket, és ezt megelőző szorongásnak nevezik.

Így az emberek már azelőtt, hogy társadalmi helyzettel szembesülnének (pl. buliba vagy üzleti megbeszélésre mennének), aggódni kezdenek egy ilyen esemény miatt.

Ahogy az a fóbiás rendellenességeknél lenni szokott, az ilyen rendellenességet átélő emberek, amikor távol vannak a félelmetes helyzetektől, felismerik, hogy félelmeik teljesen indokolatlanok, túlzóak és ostobaak.

Így egyre inkább saját magukat hibáztatják a szociális fóbia tüneteiért és saját elkerülő magatartásukért.

Szociális fóbia, gyógymód

Más szorongásos zavarokhoz hasonlóan a kognitív viselkedési pszichoterápia általában nagyon hatékonynak bizonyult a szociális fóbia kezelésében.

Bizonyos gyógyszerek néha hasznosak lehetnek.

Pszichoterápia

A kognitív viselkedési pszichoterápia az „itt és most”-ra, a tünet közvetlen kezelésére összpontosít.

Célja egyrészt a diszfunkcionális gondolatok megváltoztatása, másrészt, hogy a személy jobb készségeket és képességeket biztosítson a félelmetes helyzetek megbirkózásában.

A diszfunkcionális vagy irracionális hiedelmek olyan gondolatok, amelyek az emberekben az eseményekről élnek, amelyekben részt vesznek, és amelyek viszont merev és nem alkalmazkodó kognitív sémákból fakadnak.

Ilyen például az a hiedelem, hogy a szorongás kimutatása a gyengeség jele, vagy az a meggyőződés, hogy valakit mindig szorosan figyelnek mások.

Az ilyen gondolatok csak akkor lépnek életbe, úgymond, amikor az embernek társadalmi helyzettel kell szembenéznie.

Vagyis ki kell tennie magát mások esetleges ítéletének, ezáltal szorongást és ebből következően az irányítás elvesztésének érzését váltja ki.

A szociális fóbia kezelése egyrészt az ilyen feltételezések módosítását célozza a pszichoterápiás munka során, másrészt a szociális helyzetek jobb kezelésének készségeit igyekszik megtanítani.

Ezek a készségek általában magukban foglalják mind a szorongás kezelésére szolgáló technikákat (például relaxációs tréninget), mind a verbális interakció kezelésének technikáit.

A szociális fóbia kezelésére szolgáló kognitív viselkedésterápia legjobban egyéni üléseken végezhető.

Ez nem von le abból a tényből, hogy lehetőség szerint a csoportos kezelésnek jelentős előnyei vannak, kezdve azzal a nyilvánvaló ténylel, hogy már szociális helyzetben vagyunk.

Farmakológiai terápia

A szociális fóbia gyógyszeres kezelése, bár általában nem túl hatékony, alapvetően két gyógyszercsoporton alapul: a benzodiazepinek és az antidepresszánsok.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A benzodiazepinek felírása önmagában ritkán döntő.

Szociális szorongás esetén azonban mind az alprazolam, mind a klonazepam bizonyos mértékig hatásosnak bizonyult.

Ennek ellenére ezeknek a molekuláknak a felhasználását mindig gondosan meg kell vizsgálni, a kialakuló addiktív és visszaélésszerű hatások miatt.

Csakúgy, mint az esetleges nehézségek (például a „visszapattanó” szorongás kialakulása), amelyek a megszüntetésükkor keletkezhetnek.

A triciklikus antidepresszánsok közül általában az imipramin a legszélesebb körben használt molekula ebben az osztályban.

Ezeknek a gyógyszereknek a szociális fóbia kezelésében való alkalmazása azonban nem tűnik különösebben ígéretesnek.

A szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k) közül a következőket alkalmazták a szociális szorongás kezelésére: fluvoxamin, fluoxetin, szertralin és paroxetin.

Kisebb-nagyobb mértékben mindegyik kimutatott némi hatékonyságot a tüneti remisszióban, bár hangsúlyozni kell, hogy az eredmények nem mindig maradnak fenn a gyógyszer abbahagyásakor.

Ha más nem, ezeknek a molekuláknak kevesebb mellékhatása van, mint a többi gyógyszerosztálynak.