Szociális fóbia (szociális szorongás): Tünetek, diagnózis és kezelés

A szociális fóbia fő jellemzője a félelem attól, hogy mások előtt zavarba ejtő vagy megalázó módon cselekedjen, és hogy negatív ítéletet kap.

A szociális szorongás arra készteti a szenvedőket, hogy elkerüljék a legtöbb szociális helyzetet, mert félnek attól, hogy „rosszul” viselkednek, és félre ítélik őket.

A szociális fóbia széles körben elterjedt betegség a lakosság körében

Egyes tanulmányok szerint a betegségben szenvedők aránya 3% és 13% között mozog.

E tanulmányok szerint is úgy tűnik, hogy a szociális szorongás jobban jellemzi a nőket, mint a férfiakat.

A szociális fóbiában (vagy szociális szorongásban) szenvedők általában azoktól a helyzetektől tartanak leginkább, amelyekben más emberek előtt kell valamit tenniük, például jelentést kell benyújtaniuk, vagy csak alá kell írniuk, telefonálniuk vagy enniük kell; néha szociális szorongást kelthet, ha egyszerűen belép egy szobába, ahol már emberek ülnek, vagy beszélgetni egy barátjával.

A szociális fóbia jellemzői

A szociális fóbiában szenvedők félnek attól, hogy szorongásosnak tűnnek, és ennek „jeleit” mutatják, azaz félnek attól, hogy kipirosodnak az arcuk, remegnek, dadognak, izzadnak, pulzusuk van, vagy csendben maradnak anélkül beszélni tud másokkal anélkül, hogy a „kész” vicc megvan.

Végül gyakran előfordul, hogy a szociális szorongást átélők, amikor nincsenek félelmetes helyzetben, félelmeiket indokolatlannak ismerik fel, következésképpen hajlamosak önmagukat hibáztatni és szemrehányást tenni azért, mert nem képesek olyan dolgokat megtenni, amit mások.

A szociális fóbia, ha nem kezelik, általában stabil és krónikus marad, és gyakran más rendellenességekhez, például depresszióhoz vezethet.

Ez a rendellenesség általában serdülőkorban vagy korai felnőttkorban kezdődik.

A szociális fóbiának általában két típusát különböztetjük meg:

  • egyszerű, amikor a személy csak egy vagy néhány szituációban tapasztal szociális szorongást (pl. nem tud nyilvánosan beszélni, de nincs problémája más szociális helyzetekben, mint például partiban való részvétel vagy idegennel való beszélgetés);
  • általánosított, amikor a személy szinte minden társadalmi helyzettől fél. A súlyosabb és átfogóbb formákban az elkerülő személyiségzavar diagnózisát részesítik előnyben.

Szociális fóbia tünetei

A szociális fóbia fő jellemzője a társadalmi helyzetbe kerüléstől vagy attól való félelem, hogy valakit valamilyen tevékenység közben megfigyelnek, például nyilvánosan beszélünk, vagy egyszerűbben beszélünk egy személlyel, írunk, eszünk vagy telefonálunk.

A rettegett társadalmi helyzetekben a szociális szorongással küzdő egyének aggódnak amiatt, hogy szégyenlősnek tűnnek, és mindenekelőtt attól félnek, hogy mások szorongónak, gyengének, „őrültnek” vagy hülyének ítélik őket.

A szociális fóbia tünetei közé tartozik a nyilvános beszédtől való félelem attól való félelem miatt, hogy valaki hirtelen elfelejti, amit mondania kellene, vagy attól tart, hogy mások észreveszik, hogy remeg a keze vagy a hangja, vagy rendkívüli szorongás, amikor másokkal beszélget, attól tartva, hogy homályosnak tűnik.

A szociális fóbia leggyakrabban észlelt (szorongásos) tünetei: szívdobogás (79%), remegés (75%), izzadás (74%), izomfeszülés (64%), hányinger (63%), szájszárazság (61%). %), kipirulás (57%), bőrpír (51%), fejfájás (46%).

Következményes elkerülések

A szociális fóbia tünetei arra késztethetik az alanyt, hogy kerülje az evést, ivást vagy írást nyilvános helyen, attól tartva, hogy zavarba jön, hogy mások remegni fogják a kezét.

Nyilvánvalóan ezek az emberek igyekeznek elkerülni az ilyen helyzeteket, vagy ha kénytelenek, nagyon nagy kényelmetlenséggel viselik el őket.

Várható szorongás

Ennek a rendellenességnek egy másik tipikus jellemzője a kifejezett szociális szorongás, amely megelőzi a rettegett helyzeteket, és ezt megelőző szorongásnak nevezik.

Így az emberek már azelőtt, hogy társadalmi helyzettel szembesülnének (pl. buliba vagy üzleti megbeszélésre mennének), aggódni kezdenek egy ilyen esemény miatt.

Ahogy az a fóbiás rendellenességeknél lenni szokott, az ilyen rendellenességet átélő emberek, amikor távol vannak a félelmetes helyzetektől, felismerik, hogy félelmeik teljesen indokolatlanok, túlzóak és ostobaak.

Így egyre inkább saját magukat hibáztatják a szociális fóbia tüneteiért és saját elkerülő magatartásukért.

Szociális fóbia, gyógymód

Más szorongásos zavarokhoz hasonlóan a kognitív viselkedési pszichoterápia általában nagyon hatékonynak bizonyult a szociális fóbia kezelésében.

Bizonyos gyógyszerek néha hasznosak lehetnek.

Pszichoterápia

A kognitív viselkedési pszichoterápia az „itt és most”-ra, a tünet közvetlen kezelésére összpontosít.

Célja egyrészt a diszfunkcionális gondolatok megváltoztatása, másrészt, hogy a személy jobb készségeket és képességeket biztosítson a félelmetes helyzetek megbirkózásában.

A diszfunkcionális vagy irracionális hiedelmek olyan gondolatok, amelyek az emberekben az eseményekről élnek, amelyekben részt vesznek, és amelyek viszont merev és nem alkalmazkodó kognitív sémákból fakadnak.

Ilyen például az a hiedelem, hogy a szorongás kimutatása a gyengeség jele, vagy az a meggyőződés, hogy valakit mindig szorosan figyelnek mások.

Az ilyen gondolatok csak akkor lépnek életbe, úgymond, amikor az embernek társadalmi helyzettel kell szembenéznie.

Vagyis ki kell tennie magát mások esetleges ítéletének, ezáltal szorongást és ebből következően az irányítás elvesztésének érzését váltja ki.

A szociális fóbia kezelése egyrészt az ilyen feltételezések módosítását célozza a pszichoterápiás munka során, másrészt a szociális helyzetek jobb kezelésének készségeit igyekszik megtanítani.

Ezek a készségek általában magukban foglalják mind a szorongás kezelésére szolgáló technikákat (például relaxációs tréninget), mind a verbális interakció kezelésének technikáit.

A szociális fóbia kezelésére szolgáló kognitív viselkedésterápia legjobban egyéni üléseken végezhető.

Ez nem von le abból a tényből, hogy lehetőség szerint a csoportos kezelésnek jelentős előnyei vannak, kezdve azzal a nyilvánvaló ténylel, hogy már szociális helyzetben vagyunk.

Farmakológiai terápia

A szociális fóbia gyógyszeres kezelése, bár általában nem túl hatékony, alapvetően két gyógyszercsoporton alapul: a benzodiazepinek és az antidepresszánsok.

A benzodiazepinek felírása önmagában ritkán döntő.

Szociális szorongás esetén azonban mind az alprazolam, mind a klonazepam bizonyos mértékig hatásosnak bizonyult.

Ennek ellenére ezeknek a molekuláknak a felhasználását mindig gondosan meg kell vizsgálni, a kialakuló addiktív és visszaélésszerű hatások miatt.

Csakúgy, mint az esetleges nehézségek (például a „visszapattanó” szorongás kialakulása), amelyek a megszüntetésükkor keletkezhetnek.

A triciklikus antidepresszánsok közül általában az imipramin a legszélesebb körben használt molekula ebben az osztályban.

Ezeknek a gyógyszereknek a szociális fóbia kezelésében való alkalmazása azonban nem tűnik különösebben ígéretesnek.

A szelektív szerotonin újrafelvétel-gátlók (SSRI-k) közül a következőket alkalmazták a szociális szorongás kezelésére: fluvoxamin, fluoxetin, szertralin és paroxetin.

Kisebb-nagyobb mértékben mindegyik kimutatott némi hatékonyságot a tüneti remisszióban, bár hangsúlyozni kell, hogy az eredmények nem mindig maradnak fenn a gyógyszer abbahagyásakor.

Ha más nem, ezeknek a molekuláknak kevesebb mellékhatása van, mint a többi gyógyszerosztálynak.

Bibliográfia

Marsigli, N. (a cura di) (2018). Hagyd abba az all'ansia sociale-t. Stratégia vezérléssel és bátorítással. Trento: Erickson

Procacci, M., Popolo, R. és Marsigli, N. (2010). Ansia e ritiro sociale. Valutazione e trattamento. Milano: Raffaello Cortina szerkesztő

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Társadalmi és kirekesztési fóbia: mi az a FOMO (Fear Of Missing Out)?

Szociális szorongás: mi ez, és mikor válhat zavargá

Amaxofóbia, hogyan lehet leküzdeni a vezetéstől való félelmet?

Pánikrohamok: A leggyakoribb szorongásos zavar tünetei és kezelése

Elsősegélynyújtás: Hogyan kezeljük a pánikrohamokat

Rorschach-teszt: A foltok jelentése

Szorongás: idegesség, aggodalom vagy nyugtalanság érzése

Háborús és fogolypszichopatológiák: pánik szakaszai, kollektív erőszak, orvosi beavatkozások

Elsősegélynyújtás és epilepszia: hogyan lehet felismerni a rohamot és segíteni a betegen

Pánikroham-zavar: Közelgő halál és gyötrelem érzése

Tűzoltók / Pirománia és a megszállottság a tűzzel: Az ebben a betegségben szenvedők profilja és diagnózisa

Mentők biztonsága: A PTSD (poszttraumás stressz-zavar) aránya a tűzoltóknál

Szorongás, mikor válik a stresszre adott normális reakció kórossá?

Feloldás az első válaszadók körében: Hogyan kezelhető a bűntudat?

Időbeli és térbeli dezorientáció: mit jelent, és milyen patológiákkal társul

A pánikroham és jellemzői

Kóros szorongás és pánikrohamok: gyakori rendellenesség

Pánikrohamban szenvedő beteg: Hogyan kezeljük a pánikrohamokat?

Pánikroham: mi ez és mik a tünetei

Mentális egészségügyi problémákkal küzdő beteg megmentése: Az ALGEE Protokoll

Pánikrohamok: fokozódhatnak-e a nyári hónapokban?

Mi a különbség a szorongás és a depresszió között: tudjunk meg erről a két széles körben elterjedt mentális zavarról

Mi az a zoofóbia (az állatoktól való félelem)?

Fóbia: meghatározás, tünetek és kezelés

forrás

www.ansia-sociale.it

Wikipedia

IPSICO

Akár ez is tetszhet