A spirometria egy egyszerű teszt, amelyet bizonyos tüdőbetegségek diagnosztizálására és monitorozására használnak azzal, hogy megmérik, mennyi levegőt tud kilélegezni egyetlen kényszerített lélegzettel.

Ezt egy spirométernek nevezett eszközzel végzik, amely egy kis gép, amelyet kábellel a szájrészhez erősítenek.

A spirometriát ápolónő vagy orvos végezheti a háziorvosi rendelőben, de elvégezhető egy rövid kórházi vagy klinikai látogatás során is.

Miért végeznek spirometriát?

A spirometria segíthet a tüdőbetegség diagnosztizálásában, ha tünetei vannak, vagy ha orvosa úgy érzi, hogy fokozott a kockázata egy adott tüdőbetegség kialakulásának.

Például a spirometria javasolt lehet, ha tartós köhögése vagy légszomja van, vagy ha 35 évesnél idősebb és dohányzik.

A spirometriával felvehető és nyomon követhető állapotok közé tartozik

• asztma – hosszú távú állapot, amikor a légutak időszakosan begyulladnak (duzzadnak) és beszűkülnek
• krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) – olyan tüdőbetegségek csoportja, amelyeknél a légutak beszűkülnek
• cisztás fibrózis – genetikai állapot, amikor a tüdőt és az emésztőrendszert vastag, ragadós nyálka tömíti el
• tüdőfibrózis – a tüdő hegesedése

Ha Önnél már diagnosztizáltak egy ilyen állapotot, spirometriát végezhetnek az állapot súlyosságának ellenőrzésére, vagy annak megállapítására, hogyan reagál a kezelésre.

A spirometria egy standard teszt olyan betegek számára is, akiket műtétre fontolgatnak, vagy olyan emberek általános egészségi állapotának ellenőrzésére, akiknek más betegségei vannak, például a rheumatoid arthritis.

Felkészülés a spirometriára

Mindenről tájékoztatnak, amit a tesztre való felkészüléshez kell tennie.

Ha hörgőtágítókat használ (általában inhalációs gyógyszereket, amelyek segítenek ellazítani és tágítani a légutakat), előfordulhat, hogy előtte abba kell hagynia a használatát.

A vizsgálat előtt 24 órával kerülje a dohányzást, és néhány órával előtte kerülje az alkoholfogyasztást, a megerőltető testmozgást vagy a bőséges étkezést.

A legjobb, ha laza, kényelmes ruházatot visel a vizsgálat napján.

Mi történik a spirometriás vizsgálat során

A teszt alatt ülni fog, és egy puha klipet helyeznek az orrára, hogy megakadályozzák a levegő kiáramlását.

A tesztelő elmagyarázza, mit kell tennie, és előfordulhat, hogy először próbáljon meg néhány gyakorlatot.

Amikor készen áll a tesztre, a rendszer felkéri:

• lélegezzen be teljesen, így a tüdeje teljesen megtelik levegővel
• szorosan zárja ajkait a szájrész körül
• lélegezzen ki olyan gyorsan és erőteljesen, amilyen gyorsan csak tudja, ügyelve arra, hogy teljesen kiürítse a tüdejét

Ezt általában legalább háromszor meg kell ismételni a megbízható eredmény érdekében.

Néha előfordulhat, hogy a tesztet meg kell ismételni körülbelül 15 perccel azután, hogy valamilyen inhalációs hörgőtágító gyógyszert bevett.

Ez azt jelezheti, ha olyan tüdőbetegsége van, amely reagál ezekre a gyógyszerekre.

Összességében a találkozó körülbelül 30-90 percig tart.

A vizsgálatok befejezése után hamarosan hazamehet, és visszatérhet szokásos tevékenységeihez.

Az Ön eredményei

A tesztet végző személy általában nem tudja azonnal megadni az eredményt.

Az eredményeket először szakembernek kell megnéznie, majd elküldi a vizsgálatra beutaló orvoshoz, aki néhány nappal később megbeszéli Önnel.

A spirométer méri az egy másodperc alatt kilélegezhető levegő mennyiségét és az egy kényszerített lélegzetvétellel kilélegezhető teljes levegőmennyiséget.

Ezeket a méréseket az Ön korában, magasságában és nemében elért normál eredménnyel hasonlítják össze, ami segít kimutatni, ha a tüdeje nem működik megfelelően.

A mérések azt is megmutatják, hogy a tüdejével kapcsolatos probléma „elzáró”, „korlátozó” vagy a kettő kombinációja:

obstruktív légúti betegség – amikor a légutak beszűkülése befolyásolja a gyors kilégzést, de a tüdőben visszatartott levegő mennyisége normális (például asztma vagy COPD esetén)

restriktív tüdőbetegség – ahol a belélegzhető levegő mennyisége csökken, mivel a tüdeje nem tud teljesen kitágulni (például tüdőfibrózis esetén).

Kockázatok és mellékhatások

A spirometria egy egyszerű teszt, és általában nagyon biztonságosnak tekinthető.

Néhány ember ezután rövid ideig szédülést, ájulást, remegést, rosszullétet vagy fáradtságot érezhet.

A legtöbb ember biztonságosan elvégezheti a spirometriás tesztet.

A teszt azonban növeli a nyomást a fejében, a mellkasában, a gyomrában és a szemében, amikor kilélegzik, ezért előfordulhat, hogy el kell halasztani vagy el kell kerülni, ha olyan állapota van, amelyet ez súlyosbíthat.

Például előfordulhat, hogy a spirometria nem biztonságos, ha instabil anginája van vagy volt nemrégiben, szívroham, kontrollálatlan magas vérnyomás vagy fej-, mellkas-, gyomor- vagy szemműtéte.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Spirometria: mi ez, és mire használják a légzési problémák megoldásában?

Artériás vérgáz elemzés: eljárások és adatok értelmezése

Pulzoximéter vagy szaturiméter: néhány információ a polgárok számára

Oxigéntelítettség: Normális és kóros értékek időseknél és gyermekeknél

Felszerelés: Mi az a telítettségi oximéter (pulzoximéter) és mire való?

Hogyan válasszunk és használjunk pulzoximétert?

A pulzusoximéter alapvető megértése

Kapnográfia a lélegeztető gyakorlatban: miért van szükségünk kapnográfra?

Klinikai áttekintés: Akut légzési distressz szindróma

Mi az a hypercapnia, és hogyan befolyásolja a betegek beavatkozását?

Légzési elégtelenség (hiperkapnia): okok, tünetek, diagnózis, kezelés

Hogyan válasszunk és használjunk pulzoximétert?

Felszerelés: Mi az a telítettségi oximéter (pulzoximéter) és mire való?

Kussmaul légzése: jellemzői és okai

Biot légzése és apnoe: kóros és nem patológiás jellemzők és okok

Akut és krónikus légszomj: tünetek, okok, diagnózis és kezelés

Súlyos asztma: A gyógyszer hatásosnak bizonyult azoknál a gyermekeknél, akik nem reagálnak a kezelésre

Orrkanül oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni

Oxigén-ózon terápia: mely patológiák esetén javasolt?

Hiperbár oxigén a sebgyógyulási folyamatban

Tüdőemfizéma: mi ez és hogyan kell kezelni. A dohányzás szerepe és a leszokás jelentősége

Poliszomnográfia, az alvászavarok diagnosztizálására szolgáló teszt

Gyermekgyógyászat, mi az a PANDAS? Okok, jellemzők, diagnózis és kezelés

Fájdalomcsillapítás a gyermekbetegeknél: Hogyan közelítsünk a sérült vagy fájó gyermekekhez?

Alvási apnoe: milyen kockázatokkal jár, ha nem kezelik?

Tizenéves alvási apnoéval járó gyerekeknél magas vérnyomás alakulhat ki

Obstruktív alvási apnoe: Az obstruktív alvási apnoe tünetei és kezelése

Obstruktív alvási apnoe: mi ez és hogyan kell kezelni

Poliszomnográfia: Az alvási apnoe problémák megértése és megoldása

Mi az a glükóz légzésteszt?

Hidrogén légzésteszt: mire használható és hogyan kell végrehajtani

Haspuffadás? A légzésteszt azonosíthatja az okokat

Akut légúti distressz szindróma (ARDS): Útmutató a betegek kezelésére és kezelésére

forrás

NHS