Oxigén szaturáció: normál és kóros értékek időseknél és gyermekeknél

Az oxigéntelítettség (helyesebben „artériás hemoglobin telítettség”) az orvostudományban az artériás vérben lévő hemoglobin telítettségére utal.

Élettan

Az emberi test szöveteinek folyamatosan megfelelő mennyiségű oxigénre van szükségük a túléléshez.

A vörösvérsejtek az artériákon keresztül szállítják a szervezetnek szükséges oxigént a tüdőből a szervezetbe.

A telítettségi szint nem más, mint egy index, amely az oxigénnel telített hemoglobin százalékos arányát jelenti a vérben lévő hemoglobin teljes mennyiségéhez viszonyítva.

A vörösvértestek által szállított oxigén csökkenése (telítettség) bizonyos betegségek következménye lehet: a túl alacsony telítettség légzési vagy keringési problémákra utalhat.

Oxigéntelítettség, hogyan mérik?

A telítettséget általában az orvos vagy a nővér méri pulzoximéterrel, oximéterrel vagy szaturációmérővel, egy hordozható műszerrel, amelyet fájdalommentesen helyeznek az ujjra vagy a fülre.

A hordozható szaturométerek, legyenek azok felnőttek vagy gyermekek, azaz gyerekeknek, mind ugyanazon az elven működnek: mérik a vérben lévő hemoglobint, és ebből becsülik meg a vérben lévő oxigén mennyiségét.

Ezen (fő) funkción kívül a szaturációmérőket általában pulzusmérővel is felszerelik.

És mellesleg a telítettségmérővel történő mérés nagyon egyszerű.

Egyszerűen helyezze el a műszer érzékelőit

  • a kéz vagy a láb ujjának hegyén;
  • a fülcimpánál.

A készülék kijelzője ezután automatikusan visszaadja az értékeket.

Mi a teendő, ha a telítettségmérő nem működik?

Ha a műszer nem észlel adatokat, hasznos lehet, ha megpróbálja megváltoztatni az ujj helyzetét, vagy teljesen megváltoztatni az ujját.

Előfordulhat, hogy az észlelés nem történik meg megfelelően, vagy egyáltalán nem:

  • ha a telítettségmérő hibásan működik vagy lemerült az eleme;
  • ha a szaturációs mérőt túl gyorsan távolítják el az ujjról;
  • ha az ujj hideg (ebben az esetben célszerű felmelegíteni az ujjat a másik kezével dörzsölve, vagy leengedni a kezét a talaj felé, hogy a gravitációs erő hatására vér gyűljön össze az ujjon);
  • ha kesztyű van a kezén;
  • ha körömlakk és/vagy műköröm van az ujján.

Oxigén telítettség, normál értékek

A telítettség „szobalevegőben” fiziológiás mérése, azaz mesterséges szellőztetés nélkül, „SpO²”-ként jelentve, 95% és 99%, általában 97% között van mind felnőtteknél, mind gyermekeknél.

A kissé eltérő értékek nem feltétlenül utalnak patológiára: pl. időseknél az érték normális lehet annak ellenére, hogy valamivel alacsonyabb a fiziológiás értékeknél, pl. 93% körül.

Néha még a 90% körüli, tehát kórosnak tűnő értékek is a valóságban normálisak lehetnek egyes betegeknél: ez a helyzet a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegeknél.

A 99% és 100% közötti értékek mesterséges oxigénadagolás esetén, pl. oxigénterápia esetén normálisak lehetnek.

Oxigéntelítettség, alacsony értékek és hipoxia

A 90 és 95% közötti SpO² értékek részleges oxigénhiányt jeleznek (enyhe hipoxia, potenciálisan patológiára utal), míg a 90% alatti értékek nem fiziológiásak, és súlyos oxigénhiányra (súlyos hipoxiára) utalnak, amely oxigénterápiát és sürgős lélegeztetési segítséget igényel gyermekek és gyermekek számára. felnőttek.

Magas értékek és hiperventiláció

A „szobalevegőben” mért 100-as érték a hiperventiláció tünete lehet, aminek oka lehet például pánikroham.

Csökkent oxigéntelítettség: ez komoly?

A 90 alatti telítettség potenciálisan súlyos, és általában oxigénhiányt okozó légúti vagy hematológiai patológiára utal.

A telítettség károsodásának súlyossága számos tényezőtől függ:

  • időtartama (az állapot lehet akut vagy krónikus);
  • egyéb patológiák vagy állapotok lehetséges jelenléte (pl. érfalbetegség, véralvadási betegség, daganatok, cukorbetegség, magas vérnyomás, trauma, alultápláltság, felszívódási zavar, terhesség);
  • a beteg életkora.

A megváltozott artériás hemoglobin-telítettség minden esete erősen szubjektív, és súlyosságát nem szabad túlbecsülni, de nem is szabad alábecsülni.

Ha az elváltozás enyhe, esetleg átmeneti, nem visszatérő, és egyéb tünetek, például nehézlégzés, szédülés, általános rossz közérzet hiányában általában nem ad okot aggodalomra, és gyakran nincs is szükség kezelésre.

Az idő múlásával járó, megnövekedett, tünetekkel járó telítettség-változás kétségtelenül további gyors orvosi vizsgálatokat igényel a mesterséges oxigénadagolás mellett, mert akár súlyos, azonnali kezelést igénylő patológiák is előidézhetik.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Pulzoximéter vagy szaturiméter: néhány információ a polgárok számára

Felszerelés: Mi az a telítettségi oximéter (pulzoximéter) és mire való?

Hogyan válasszunk és használjunk pulzoximétert?

A pulzusoximéter alapvető megértése

Kapnográfia a lélegeztető gyakorlatban: miért van szükségünk kapnográfra?

Klinikai áttekintés: Akut légzési distressz szindróma

Mi az a hypercapnia, és hogyan befolyásolja a betegek beavatkozását?

Légzési elégtelenség (hiperkapnia): okok, tünetek, diagnózis, kezelés

Hogyan válasszunk és használjunk pulzoximétert?

Felszerelés: Mi az a telítettségi oximéter (pulzoximéter) és mire való?

A pulzusoximéter alapvető megértése

Három mindennapi gyakorlat a lélegeztetőgépes betegek biztonságának megőrzéséhez

Orvosi berendezések: Hogyan olvassunk életjel-monitort

Mentőautók: Mi az a sürgősségi elszívó és mikor kell használni?

Ventilátorok, minden, amit tudnod kell: Különbség a turbina alapú és a kompresszor alapú ventilátorok között

Életmentő technikák és eljárások: PALS VS ACLS, mik a jelentős különbségek?

A betegek leszívásának célja szedáció alatt

Kiegészítő oxigén: palackok és szellőzőrendszerek az Egyesült Államokban

Alapvető légúti felmérés: áttekintés

A lélegeztetőgép kezelése: A beteg lélegeztetése

Sürgősségi felszerelés: A vészhelyzeti hordlap / VIDEÓ ÚTMUTATÓ

A defibrillátor karbantartása: AED és a működés ellenőrzése

Légzési distressz: Mik a légzési distressz jelei újszülötteknél?

EDU: Iránytű tapadókorong

Elszívó egység a sürgősségi ellátáshoz, a megoldás dióhéjban: Spencer JET

Légútkezelés egy közúti baleset után: áttekintés

Tracheális intubáció: mikor, hogyan és miért kell mesterséges légutat létrehozni a beteg számára

Mi az újszülöttkori átmeneti tachypnoe vagy az újszülöttkori nedves tüdő szindróma?

Traumás pneumothorax: tünetek, diagnózis és kezelés

A tenziós pneumothorax diagnózisa a terepen: szívás vagy fújás?

Pneumothorax és Pneumomediastinum: a tüdőbarotraumában szenvedő beteg megmentése

ABC, ABCD és ABCDE szabály a sürgősségi orvoslásban: mit kell tennie a megmentőnek

Többszörös bordatörés, repedéses mellkas (bordavolet) és pneumothorax: áttekintés

Belső vérzés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis, súlyosság, kezelés

Különbség az AMBU ballon és a légzőgolyós vészhelyzet között: két alapvető eszköz előnyei és hátrányai

A szellőzés, a légzés és az oxigénellátás (légzés) értékelése

Oxigén-ózon terápia: mely patológiák esetén javasolt?

Különbség a mechanikus szellőztetés és az oxigénterápia között

Hiperbár oxigén a sebgyógyulási folyamatban

Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig

Prehospitális intravénás hozzáférés és folyadék újraélesztés súlyos szepszis esetén: Megfigyelő kohorsz vizsgálat

Mi az intravénás kanülálás (IV)? Az eljárás 15 lépése

Orrkanül oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni

Orrszonda oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni

Oxigén reduktor: működési elv, alkalmazás

Hogyan válasszunk orvosi szívókészüléket?

Holter monitor: hogyan működik és mikor van rá szükség?

Mi az a betegnyomás-kezelés? Áttekintés

Head Up Tilt Test, hogyan működik a Vagal Syncope okait vizsgáló teszt

Szívszinkopus: mi ez, hogyan diagnosztizálják és kit érint?

Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői

Stressz és szorongás a terhesség alatt: Hogyan védjük meg az anyát és a gyermeket

Légzési distressz: Mik a légzési distressz jelei újszülötteknél?

Sürgősségi gyermekgyógyászat / Újszülöttkori légzési distressz szindróma (NRDS): okok, kockázati tényezők, patofiziológia

Prehospitális intravénás hozzáférés és folyadék újraélesztés súlyos szepszis esetén: Megfigyelő kohorsz vizsgálat

Szepszis: A felmérés feltárta a gyakori gyilkost, amelyről a legtöbb ausztrál még soha nem hallott

Szepszis: Miért veszélyes és fenyegeti a szívet a fertőzés?

A folyadékkezelés és a gondozás alapelvei szeptikus sokk esetén: ideje átgondolni a négy D-t és a folyadékterápia négy fázisát

Légzési distressz szindróma (ARDS): terápia, mechanikus lélegeztetés, monitorozás

Légzésvizsgálat idős betegeknél: tényezők a légúti vészhelyzetek elkerülésére

Változások a sav-bázis egyensúlyban: légúti és metabolikus acidózis és alkalózis

Az akut és krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegek kezelése: áttekintés

Obstruktív alvási apnoe: mi ez és hogyan kell kezelni

Pneumológia: Különbség az 1-es és a 2-es típusú légzési elégtelenség között

A beteg lélegeztetése: különbség az 1-es és 2-es típusú légzési elégtelenség között

forrás

Medicina Online

Akár ez is tetszhet