Oxigén szaturáció: normál és kóros értékek időseknél és gyermekeknél
Az oxigéntelítettség (helyesebben „artériás hemoglobin telítettség”) az orvostudományban az artériás vérben lévő hemoglobin telítettségére utal.
Élettan
Az emberi test szöveteinek folyamatosan megfelelő mennyiségű oxigénre van szükségük a túléléshez.
A vörösvérsejtek az artériákon keresztül szállítják a szervezetnek szükséges oxigént a tüdőből a szervezetbe.
A telítettségi szint nem más, mint egy index, amely az oxigénnel telített hemoglobin százalékos arányát jelenti a vérben lévő hemoglobin teljes mennyiségéhez viszonyítva.
A vörösvértestek által szállított oxigén csökkenése (telítettség) bizonyos betegségek következménye lehet: a túl alacsony telítettség légzési vagy keringési problémákra utalhat.
Oxigéntelítettség, hogyan mérik?
A telítettséget általában az orvos vagy a nővér méri pulzoximéterrel, oximéterrel vagy szaturációmérővel, egy hordozható műszerrel, amelyet fájdalommentesen helyeznek az ujjra vagy a fülre.
A hordozható szaturométerek, legyenek azok felnőttek vagy gyermekek, azaz gyerekeknek, mind ugyanazon az elven működnek: mérik a vérben lévő hemoglobint, és ebből becsülik meg a vérben lévő oxigén mennyiségét.
Ezen (fő) funkción kívül a szaturációmérőket általában pulzusmérővel is felszerelik.
És mellesleg a telítettségmérővel történő mérés nagyon egyszerű.
Egyszerűen helyezze el a műszer érzékelőit
- a kéz vagy a láb ujjának hegyén;
- a fülcimpánál.
A készülék kijelzője ezután automatikusan visszaadja az értékeket.
Mi a teendő, ha a telítettségmérő nem működik?
Ha a műszer nem észlel adatokat, hasznos lehet, ha megpróbálja megváltoztatni az ujj helyzetét, vagy teljesen megváltoztatni az ujját.
Előfordulhat, hogy az észlelés nem történik meg megfelelően, vagy egyáltalán nem:
- ha a telítettségmérő hibásan működik vagy lemerült az eleme;
- ha a szaturációs mérőt túl gyorsan távolítják el az ujjról;
- ha az ujj hideg (ebben az esetben célszerű felmelegíteni az ujjat a másik kezével dörzsölve, vagy leengedni a kezét a talaj felé, hogy a gravitációs erő hatására vér gyűljön össze az ujjon);
- ha kesztyű van a kezén;
- ha körömlakk és/vagy műköröm van az ujján.
Oxigén telítettség, normál értékek
A telítettség „szobalevegőben” fiziológiás mérése, azaz mesterséges szellőztetés nélkül, „SpO²”-ként jelentve, 95% és 99%, általában 97% között van mind felnőtteknél, mind gyermekeknél.
A kissé eltérő értékek nem feltétlenül utalnak patológiára: pl. időseknél az érték normális lehet annak ellenére, hogy valamivel alacsonyabb a fiziológiás értékeknél, pl. 93% körül.
Néha még a 90% körüli, tehát kórosnak tűnő értékek is a valóságban normálisak lehetnek egyes betegeknél: ez a helyzet a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegeknél.
A 99% és 100% közötti értékek mesterséges oxigénadagolás esetén, pl. oxigénterápia esetén normálisak lehetnek.
Oxigéntelítettség, alacsony értékek és hipoxia
A 90 és 95% közötti SpO² értékek részleges oxigénhiányt jeleznek (enyhe hipoxia, potenciálisan patológiára utal), míg a 90% alatti értékek nem fiziológiásak, és súlyos oxigénhiányra (súlyos hipoxiára) utalnak, amely oxigénterápiát és sürgős lélegeztetési segítséget igényel gyermekek és gyermekek számára. felnőttek.
Magas értékek és hiperventiláció
A „szobalevegőben” mért 100-as érték a hiperventiláció tünete lehet, aminek oka lehet például pánikroham.
Csökkent oxigéntelítettség: ez komoly?
A 90 alatti telítettség potenciálisan súlyos, és általában oxigénhiányt okozó légúti vagy hematológiai patológiára utal.
A telítettség károsodásának súlyossága számos tényezőtől függ:
- időtartama (az állapot lehet akut vagy krónikus);
- egyéb patológiák vagy állapotok lehetséges jelenléte (pl. érfalbetegség, véralvadási betegség, daganatok, cukorbetegség, magas vérnyomás, trauma, alultápláltság, felszívódási zavar, terhesség);
- a beteg életkora.
A megváltozott artériás hemoglobin-telítettség minden esete erősen szubjektív, és súlyosságát nem szabad túlbecsülni, de nem is szabad alábecsülni.
Ha az elváltozás enyhe, esetleg átmeneti, nem visszatérő, és egyéb tünetek, például nehézlégzés, szédülés, általános rossz közérzet hiányában általában nem ad okot aggodalomra, és gyakran nincs is szükség kezelésre.
Az idő múlásával járó, megnövekedett, tünetekkel járó telítettség-változás kétségtelenül további gyors orvosi vizsgálatokat igényel a mesterséges oxigénadagolás mellett, mert akár súlyos, azonnali kezelést igénylő patológiák is előidézhetik.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Pulzoximéter vagy szaturiméter: néhány információ a polgárok számára
Felszerelés: Mi az a telítettségi oximéter (pulzoximéter) és mire való?
Hogyan válasszunk és használjunk pulzoximétert?
A pulzusoximéter alapvető megértése
Kapnográfia a lélegeztető gyakorlatban: miért van szükségünk kapnográfra?
Klinikai áttekintés: Akut légzési distressz szindróma
Mi az a hypercapnia, és hogyan befolyásolja a betegek beavatkozását?
Légzési elégtelenség (hiperkapnia): okok, tünetek, diagnózis, kezelés
Hogyan válasszunk és használjunk pulzoximétert?
Felszerelés: Mi az a telítettségi oximéter (pulzoximéter) és mire való?
A pulzusoximéter alapvető megértése
Három mindennapi gyakorlat a lélegeztetőgépes betegek biztonságának megőrzéséhez
Orvosi berendezések: Hogyan olvassunk életjel-monitort
Mentőautók: Mi az a sürgősségi elszívó és mikor kell használni?
Életmentő technikák és eljárások: PALS VS ACLS, mik a jelentős különbségek?
A betegek leszívásának célja szedáció alatt
Kiegészítő oxigén: palackok és szellőzőrendszerek az Egyesült Államokban
Alapvető légúti felmérés: áttekintés
A lélegeztetőgép kezelése: A beteg lélegeztetése
Sürgősségi felszerelés: A vészhelyzeti hordlap / VIDEÓ ÚTMUTATÓ
A defibrillátor karbantartása: AED és a működés ellenőrzése
Légzési distressz: Mik a légzési distressz jelei újszülötteknél?
Elszívó egység a sürgősségi ellátáshoz, a megoldás dióhéjban: Spencer JET
Légútkezelés egy közúti baleset után: áttekintés
Tracheális intubáció: mikor, hogyan és miért kell mesterséges légutat létrehozni a beteg számára
Mi az újszülöttkori átmeneti tachypnoe vagy az újszülöttkori nedves tüdő szindróma?
Traumás pneumothorax: tünetek, diagnózis és kezelés
A tenziós pneumothorax diagnózisa a terepen: szívás vagy fújás?
Pneumothorax és Pneumomediastinum: a tüdőbarotraumában szenvedő beteg megmentése
ABC, ABCD és ABCDE szabály a sürgősségi orvoslásban: mit kell tennie a megmentőnek
Többszörös bordatörés, repedéses mellkas (bordavolet) és pneumothorax: áttekintés
Belső vérzés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis, súlyosság, kezelés
A szellőzés, a légzés és az oxigénellátás (légzés) értékelése
Oxigén-ózon terápia: mely patológiák esetén javasolt?
Különbség a mechanikus szellőztetés és az oxigénterápia között
Hiperbár oxigén a sebgyógyulási folyamatban
Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig
Mi az intravénás kanülálás (IV)? Az eljárás 15 lépése
Orrkanül oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni
Orrszonda oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni
Oxigén reduktor: működési elv, alkalmazás
Hogyan válasszunk orvosi szívókészüléket?
Holter monitor: hogyan működik és mikor van rá szükség?
Mi az a betegnyomás-kezelés? Áttekintés
Head Up Tilt Test, hogyan működik a Vagal Syncope okait vizsgáló teszt
Szívszinkopus: mi ez, hogyan diagnosztizálják és kit érint?
Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői
Stressz és szorongás a terhesség alatt: Hogyan védjük meg az anyát és a gyermeket
Légzési distressz: Mik a légzési distressz jelei újszülötteknél?
Szepszis: A felmérés feltárta a gyakori gyilkost, amelyről a legtöbb ausztrál még soha nem hallott
Szepszis: Miért veszélyes és fenyegeti a szívet a fertőzés?
Légzési distressz szindróma (ARDS): terápia, mechanikus lélegeztetés, monitorozás
Légzésvizsgálat idős betegeknél: tényezők a légúti vészhelyzetek elkerülésére
Változások a sav-bázis egyensúlyban: légúti és metabolikus acidózis és alkalózis
Az akut és krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegek kezelése: áttekintés
Obstruktív alvási apnoe: mi ez és hogyan kell kezelni
Pneumológia: Különbség az 1-es és a 2-es típusú légzési elégtelenség között
A beteg lélegeztetése: különbség az 1-es és 2-es típusú légzési elégtelenség között