Köldökzsinór: mi ez, mire való, mit tartalmaz?
A köldökzsinór, más néven köldökzsinór, egy anatómiai képződmény, amely összeköti a magzatot a placentával
Ez egy lombhullató, azaz átmeneti csatorna, amely tartalmazza a méhlepényt és a magzatot összekötő ereket, lehetővé téve az utóbbi túlélését.
Angolul a köldökzsinórt „köldökzsinórnak”, „születési zsinórnak” vagy „funiculus umbilicalisnak” nevezik.
A köldökzsinór anatómiai jellemzői
A terhesség utolsó szakaszában a köldökzsinór körülbelül 50-60 cm hosszú és 2 cm széles, és körülbelül tizenöt örvénye van a hosszú tengelye körül.
Gyöngyszínű, 'csavart' megjelenésű, sima tapintású, fényes, félmerev, rugalmas és nagyon erős, több mint 5 kg súlyt képes elviselni.
Felülete felfedi a benne lévő köldökereket.
Általában a méhlepény közepébe helyezik be, de néha excentrikusan, vagy a szélére helyezik be, ami egy ütőnek nevezett helyzetet hoz létre.
Lehetőség van arra is, hogy a petefészek membránjaira helyezkedjen, ezeken rövid távot futva, mielőtt elérné a placentát (velamentus inszerció).
A köldökzsinór a terhesség ötödik hetében kezd kialakulni, funkcionálisan felváltva a tojássárgája zacskót, amely biztosította a tápanyagellátást az embrió fejlődésének korai szakaszában, még a köldökzsinór kialakulása előtt.
Mit tartalmaz a köldökzsinór?
A köldökzsinór a három köldökeret tartalmazza: egy köldökvénát és két köldökartériát (jól látható a cikk tetején található képen).
A három köldökeret egy érett nyálkás kötőszövetből álló, Wharton zselé nevű kocsonyás anyagba merítik, amely szabálytalan eloszlású, és hamis csomóknak nevezett konkréciókat hozhat létre, mivel csomó benyomását keltheti.
Ezeknek a csomóknak nincs patofiziológiai szerepük.
Néha valódi csomók is kialakulnak (a születések körülbelül 1%-a), amelyek ritkán halálosak, mivel a Wharton-zselé általában megakadályozza az erek teljes elzáródását.
Mire való a köldökzsinór?
A köldökzsinór köti össze a méhlepényt a magzattal, lehetővé téve a magzat túlélését azáltal, hogy lehetővé teszi a gázok és egyéb anyagok átvitelét az anya és a magzat között anélkül, hogy közvetlen csere lenne a két szervezet vére között: az ún. gát” így megakadályozza a leendő anya vérében jelen lévő számos káros anyag átjutását, bár egyesek még átjuthatnak rajta, és károsíthatják a magzatot, ezért a terhes nő nem veheti félvállról a drogokat, alkoholt és egyéb szereket.
A vérben lévő gázok és anyagok áthaladása a placenta és a magzat között három éren keresztül halad át:
- a köldökvéna oxigéndús és tápanyagban gazdag vért szállít a placentából a magzatba;
- a két köldökartéria katabolitokat szállít a magzattól a placentáig.
Emlékeztetjük az olvasót, hogy a szisztémás keringésben a vénák nem oxigénnel, az artériák pedig oxigénnel telített vért szállítanak.
A három véredény a köldökzsinóron keresztül a magzat hasába jut
A hason belül:
- a köldökvéna a máj keresztirányú repedéig folytatódik, ahol ketté válik. Ezen ágak egyike csatlakozik a májkapuvénához (amely a bal oldali ághoz kapcsolódik), amely a májból vért szállít; a köldökvéna második ága (ductus venosus néven ismert) megkerüli a májat, és a vena cava alsó részébe áramlik, amely vért szállít a szívbe;
- a két köldökartéria elágazik a belső csípőartériáktól, és a húgyhólyag mindkét oldalát a köldökzsinórba vezeti, így a kört visszavezeti a placentába.
Egyszerűsíteni:
- a köldökvéna artériás és oxigéndús vért szállít a szívbe;
- a köldökartériák körülveszik a hólyagot, és a vénás és oxigénmentes vért szállítják kifelé.
Születés után a baba belsejében a köldökvéna és a ductus venosus bezárul, és rostos maradványokká degenerálódik, amelyeket kerek májszalagnak, illetve vénás szalagnak neveznek.
Mindegyik köldökartéria egy része bezárul (az úgynevezett mediális köldökszalagokká degenerálódik), míg a többi szakasz a keringési rendszer részeként megmarad.
Mi a méhlepény?
A placenta a női reproduktív rendszerre jellemző átmeneti érrendszer; a méhben található, egyik oldalon az embrióból, a másikon az anyától származó szövetekből áll.
A méhlepény a megfogant és a terhes nő keringési rendszerét köti össze, és „barrier” (placenta barrier) szerepét tölti be, amely elválasztja a magzat magzatvíz környezetét a méhüreg környezetétől.
Ezenkívül endokrin szerv, mivel hormonokat termel, és azokat az anya keringési áramába bocsátja, például a humán koriongonadotropint.
A méhlepényt a szüléssel együtt kell eltávolítani.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Veleszületett szívbetegség és biztonságos terhesség: a fogantatás előtti követés fontossága
A szülés szakaszai, a szüléstől a születésig
APGAR teszt és pontszám: Egy újszülött egészségi állapotának felmérése
Miért olyan gyakori a csuklás az újszülötteknél, és hogyan lehet leküzdeni?
Rohamok az újszülöttben: vészhelyzet, amelyet kezelni kell
Sürgősségi beavatkozások: Szülési szövődmények kezelése
Mi az újszülöttkori átmeneti tachypnoe vagy az újszülöttkori nedves tüdő szindróma?
Tachypnoe: a légzési aktusok megnövekedett gyakoriságával kapcsolatos jelentés és patológiák
Szülés utáni depresszió: hogyan lehet felismerni az első tüneteket és leküzdeni
Szülés utáni pszichózis: Tudni kell, hogyan kell kezelni
Szülés és vészhelyzet: szülés utáni szövődmények
Európai Újraélesztési Tanács (ERC), A 2021-es irányelvek: BLS - Basic Life Support
Kórház előtti rohamkezelés gyermekbetegeknél: Útmutató a GRADE módszertan használatához / PDF
Az új epilepszia-figyelmeztető eszköz életek ezreit mentheti meg
A görcsrohamok és az epilepszia megértése
Elsősegélynyújtás és epilepszia: hogyan lehet felismerni a rohamot és segíteni a betegen
Gyermekkori epilepszia: hogyan kezelje gyermekét?
Epilepsziás rohamok: hogyan lehet felismerni őket és mit kell tenni
Placenta Previa: meghatározás, okok, kockázati tényezők, tünetek, osztályozás