Köldökzsinór: mi ez, mire való, mit tartalmaz?

A köldökzsinór, más néven köldökzsinór, egy anatómiai képződmény, amely összeköti a magzatot a placentával

Ez egy lombhullató, azaz átmeneti csatorna, amely tartalmazza a méhlepényt és a magzatot összekötő ereket, lehetővé téve az utóbbi túlélését.

Angolul a köldökzsinórt „köldökzsinórnak”, „születési zsinórnak” vagy „funiculus umbilicalisnak” nevezik.

A köldökzsinór anatómiai jellemzői

A terhesség utolsó szakaszában a köldökzsinór körülbelül 50-60 cm hosszú és 2 cm széles, és körülbelül tizenöt örvénye van a hosszú tengelye körül.

Gyöngyszínű, 'csavart' megjelenésű, sima tapintású, fényes, félmerev, rugalmas és nagyon erős, több mint 5 kg súlyt képes elviselni.

Felülete felfedi a benne lévő köldökereket.

Általában a méhlepény közepébe helyezik be, de néha excentrikusan, vagy a szélére helyezik be, ami egy ütőnek nevezett helyzetet hoz létre.

Lehetőség van arra is, hogy a petefészek membránjaira helyezkedjen, ezeken rövid távot futva, mielőtt elérné a placentát (velamentus inszerció).

A köldökzsinór a terhesség ötödik hetében kezd kialakulni, funkcionálisan felváltva a tojássárgája zacskót, amely biztosította a tápanyagellátást az embrió fejlődésének korai szakaszában, még a köldökzsinór kialakulása előtt.

Mit tartalmaz a köldökzsinór?

A köldökzsinór a három köldökeret tartalmazza: egy köldökvénát és két köldökartériát (jól látható a cikk tetején található képen).

A három köldökeret egy érett nyálkás kötőszövetből álló, Wharton zselé nevű kocsonyás anyagba merítik, amely szabálytalan eloszlású, és hamis csomóknak nevezett konkréciókat hozhat létre, mivel csomó benyomását keltheti.

Ezeknek a csomóknak nincs patofiziológiai szerepük.

Néha valódi csomók is kialakulnak (a születések körülbelül 1%-a), amelyek ritkán halálosak, mivel a Wharton-zselé általában megakadályozza az erek teljes elzáródását.

Mire való a köldökzsinór?

A köldökzsinór köti össze a méhlepényt a magzattal, lehetővé téve a magzat túlélését azáltal, hogy lehetővé teszi a gázok és egyéb anyagok átvitelét az anya és a magzat között anélkül, hogy közvetlen csere lenne a két szervezet vére között: az ún. gát” így megakadályozza a leendő anya vérében jelen lévő számos káros anyag átjutását, bár egyesek még átjuthatnak rajta, és károsíthatják a magzatot, ezért a terhes nő nem veheti félvállról a drogokat, alkoholt és egyéb szereket.

A vérben lévő gázok és anyagok áthaladása a placenta és a magzat között három éren keresztül halad át:

  • a köldökvéna oxigéndús és tápanyagban gazdag vért szállít a placentából a magzatba;
  • a két köldökartéria katabolitokat szállít a magzattól a placentáig.

Emlékeztetjük az olvasót, hogy a szisztémás keringésben a vénák nem oxigénnel, az artériák pedig oxigénnel telített vért szállítanak.

A három véredény a köldökzsinóron keresztül a magzat hasába jut

A hason belül:

  • a köldökvéna a máj keresztirányú repedéig folytatódik, ahol ketté válik. Ezen ágak egyike csatlakozik a májkapuvénához (amely a bal oldali ághoz kapcsolódik), amely a májból vért szállít; a köldökvéna második ága (ductus venosus néven ismert) megkerüli a májat, és a vena cava alsó részébe áramlik, amely vért szállít a szívbe;
  • a két köldökartéria elágazik a belső csípőartériáktól, és a húgyhólyag mindkét oldalát a köldökzsinórba vezeti, így a kört visszavezeti a placentába.

Egyszerűsíteni:

  • a köldökvéna artériás és oxigéndús vért szállít a szívbe;
  • a köldökartériák körülveszik a hólyagot, és a vénás és oxigénmentes vért szállítják kifelé.

Születés után a baba belsejében a köldökvéna és a ductus venosus bezárul, és rostos maradványokká degenerálódik, amelyeket kerek májszalagnak, illetve vénás szalagnak neveznek.

Mindegyik köldökartéria egy része bezárul (az úgynevezett mediális köldökszalagokká degenerálódik), míg a többi szakasz a keringési rendszer részeként megmarad.

Mi a méhlepény?

A placenta a női reproduktív rendszerre jellemző átmeneti érrendszer; a méhben található, egyik oldalon az embrióból, a másikon az anyától származó szövetekből áll.

A méhlepény a megfogant és a terhes nő keringési rendszerét köti össze, és „barrier” (placenta barrier) szerepét tölti be, amely elválasztja a magzat magzatvíz környezetét a méhüreg környezetétől.

Ezenkívül endokrin szerv, mivel hormonokat termel, és azokat az anya keringési áramába bocsátja, például a humán koriongonadotropint.

A méhlepényt a szüléssel együtt kell eltávolítani.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Veleszületett szívbetegség és biztonságos terhesség: a fogantatás előtti követés fontossága

A szülés szakaszai, a szüléstől a születésig

APGAR teszt és pontszám: Egy újszülött egészségi állapotának felmérése

Miért olyan gyakori a csuklás az újszülötteknél, és hogyan lehet leküzdeni?

Rohamok az újszülöttben: vészhelyzet, amelyet kezelni kell

Sürgősségi beavatkozások: Szülési szövődmények kezelése

Mi az újszülöttkori átmeneti tachypnoe vagy az újszülöttkori nedves tüdő szindróma?

Tachypnoe: a légzési aktusok megnövekedett gyakoriságával kapcsolatos jelentés és patológiák

Szülés utáni depresszió: hogyan lehet felismerni az első tüneteket és leküzdeni

Szülés utáni pszichózis: Tudni kell, hogyan kell kezelni

Szülés és vészhelyzet: szülés utáni szövődmények

Európai Újraélesztési Tanács (ERC), A 2021-es irányelvek: BLS - Basic Life Support

Kórház előtti rohamkezelés gyermekbetegeknél: Útmutató a GRADE módszertan használatához / PDF

Az új epilepszia-figyelmeztető eszköz életek ezreit mentheti meg

A görcsrohamok és az epilepszia megértése

Elsősegélynyújtás és epilepszia: hogyan lehet felismerni a rohamot és segíteni a betegen

Gyermekkori epilepszia: hogyan kezelje gyermekét?

Epilepsziás rohamok: hogyan lehet felismerni őket és mit kell tenni

Placenta Previa: meghatározás, okok, kockázati tényezők, tünetek, osztályozás

forrás

Medicina Online

Akár ez is tetszhet