Amenorrhoea: mi ez, tünetei, okai

Az amenorrhoea a menstruáció hiánya, egy olyan állapot, amely fiziológiásan előfordulhat egy nő életének bizonyos szakaszaiban: pubertás előtt, terhesség alatt és többé-kevésbé hosszú ideig, szoptatás alatt, menopauza után.

Az imént leírt körülményeken kívül a menstruációs áramlás hiánya kóros állapotnak tekintendő.

Ilyen esetekben amenorrhoea alakulhat ki:

  • patológiák, amelyek az általános állapot megváltozását okozzák
  • a nemi szervekre jellemző betegségek
  • súlyos fizikai vagy pszichológiai stressz
  • gyógyszerek, például antipszichotikumok, kemoterápia, antidepresszánsok, vérnyomáscsökkentők vagy akár a szokásos hormonális fogamzásgátlók.

Az amenorrhoea, azaz a menstruációs áramlás hiánya a következőkre osztható:

  • elsődleges, amikor a menstruáció (vagy az első menstruáció) még nem következett be a gyermek 16 éves koráig
  • másodlagos, ha a menstruáció több mint 6 hónapig hiányzik azoknál a nőknél, akiknek korábban rendszertelen véráramlása volt, vagy 3 ciklus időtartamra a rendszeres menstruációs ciklusú nők esetében.

Fiatal nőknél, akiknél nincs menstruáció, elsődleges amenorrhoeát vizsgálnak, ha

  • az első menstruáció 16 éves korban nem következett be normál növekedésű és másodlagos nemi jellemzők fejlődése esetén.
  • 13 évesen még nem mutatják a pubertás jeleit (pl. mellfejlődés).

A fogamzóképes korú betegeknél másodlagos amenorrhoeát vizsgálnak, ha már menstruáltak, és jelentették

  • 3 hónapnál hosszabb menstruációs ciklus hiánya, ha a korábbi menstruációs ciklusok rendszeresek voltak, vagy több mint 6 hónapig, ha a korábbi menstruációs ciklusok rendszertelenek voltak
  • kevesebb mint 9 menstruációs ciklus évente
  • a menstruációs ciklus hirtelen változása.

A másodlagos amenorrhoea értékelése során nyilvánvalóan terhességi tesztet kell végezni

Az állapot kórtörténetét ellenőrizni kell

  • volt-e valaha menstruáció (az elsődleges és a másodlagos amenorrhoea megkülönböztetésére), és ha igen, mikor jelent meg a menstruáció
  • amikor a betegek elérik a növekedés bizonyos fontos jeleit, beleértve a telarchát (mellfejlődés a pubertás alatt)
  • hogy az áramlások normálisak voltak-e valaha
  • amikor az utolsó rendszeres menstruáció megtörtént
  • mennyi ideig tart a menstruáció és milyen bőséges
  • az áramlást kíséri-e jelentős kellemetlenség (ami szerkezeti rendellenességek gyanúját vetheti fel)
  • tapasztalnak-e a betegek hangulati ingadozást és ciklikus mellfájdalmat.

Az anamnézisnek tartalmaznia kell a kábítószerek lehetséges bevitelével kapcsolatos konkrét kérdéseket is, mint például:

  • rákellenes kemoterápiás gyógyszerek (pl. alkilező szerek, például bendamusztin, ciklofoszfamid és ifoszfamid)
  • nemi hormonok, amelyek virilizációt válthatnak ki (pl. androgének, ösztrogének, nagy dózisú progesztinek, vény nélkül kapható anabolikus szteroidok)
  • fogamzásgátlók
  • a dopaminra ható gyógyszerek (pl. vérnyomáscsökkentők, antipszichotikumok, opiátok, triciklikus antidepresszánsok, görcsoldók)
  • szisztémás kortikoszteroidok
  • vény nélkül kapható termékek és kiegészítők, amelyek némelyike ​​szarvasmarha-hormonokat tartalmaz, vagy kölcsönhatásba lép más gyógyszerekkel
  • szerhasználat.

Végül meg kell vizsgálni a lehetséges kockázati tényezőket, mint pl

  • amenorrhoea vagy korai menopauza a családban
  • elhízás vagy súlyos alulsúly
  • étkezési zavarok, például anorexia és bulimia
  • túl alacsony tápanyagtartalmú étrend
  • túlzott testmozgás (mint például néhány női sportolónál előfordulhat, ha túl intenzíven sportolnak)
  • stressz és súlyos fáradtság.

A menstruáció hiánya az amenorrhoea kiváló tünete

Azonban lehetnek extragenitális jelek is, mint például:

  • akne, zsíros bőr és haj
  • hypertrichosis (szőrzet növekedése a testen és az arcon) vagy hajhullás
  • galactorrhoea, azaz tejszerű folyadék kiürülése a mellbimbókból.

Másodlagos amenorrhoeában szenvedő betegeknél a tünetek közé tartozhatnak a hőhullámok, a hüvelyszárazság, az alvászavarok, a törékeny törések és a csökkent libidó.

Okok és szövődmények

Az amenorrhoea kiváltó okai a fiziológiai okokon kívül, mint például a terhesség és a szoptatás, változhatnak, és négy makroosztályra oszthatók.

  • a méh és a hüvely anatómiai rendellenességei; a méh fejlődési rendellenességei lehetnek veleszületettek, vagy műtét, sugárzás vagy fertőzés eredménye. A hüvely fő anatómiai rendellenességei a perforálatlan szűzhártya, a hüvelyi válaszfalak és a hüvely részleges fejlődése
  • primitív petefészek-rendellenességek; ezek összefüggésbe hozhatók kromoszómabetegségekkel, például Turner-szindrómával vagy Swyer-szindrómával. Aztán van egy állapot – Korai petefészek-elégtelenség, POF vagy korai menopauza –, amelyben a petefészkek összetett okok miatt idő előtt (40 éves kor előtt) leállnak. Más esetekben a petefészkek veleszületett vagy sebészeti okok miatt hiányoznak, vagy fertőzések, autoimmun betegségek, sugárkezelés vagy kemoterápiás kezelések következtében károsodtak.
  • a petefészkek működési zavara, amely más patológiákhoz kapcsolódik; ezek egészséges petefészkek, amelyek „rosszul működnek”, mivel a petefészkek tevékenységét más mirigyek, például a hipotalamusz, az agyalapi mirigy, a mellékvese és a pajzsmirigy által termelt hormonok befolyásolják. Ezek az okok a következők: anorexia nervosa, prolaktintermelő agyalapi mirigy adenomák, daganatok és agyi traumák, cushing-szindróma, Addison-kór, pajzsmirigy alulműködés vagy hyperthyreosis, hyperandrogenemia és policisztás petefészek szindróma
  • a nemi szerveken kívüli okok, mint például a súlyos alultápláltság állapota, amely a menstruációs funkció megszakítását idézheti elő, valamint idegi és pszichés tényezők, hirtelen fellépő heves érzelmek, napi stressz és túl intenzív sportgyakorlás női sportolóknál. Az amenorrhoea, amely a csontritkuláshoz és az étkezési zavarokhoz társul, a sport területén is a „női sportolók hármasának” nevezett klinikai képet alkotja. Ez az állapot tapasztalható a hivatásos női sportolók körében, és általában azoknál a nőknél, akik sok fizikai tevékenységet végeznek anélkül, hogy a valós szükségleteiknek megfelelő étrendet követnének.

Az amenorrhoeának a kiváltó okoktól függően súlyos szövődményei is lehetnek, mint pl

  • kismedencei fájdalom, ha az amenorrhoea a reproduktív rendszer malformációjához kapcsolódik
  • meddőség és terhességi rendellenességek, mivel a menstruáció hiánya az ovuláció elégtelenségéhez vagy a hormonális egyensúlyhiányhoz vezethet
  • nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek és a csontritkulás kockázata, ha az amenorrhoeát ösztrogénhiány okozza.

Amenorrhoea kezelése

Az amenorrhoea kezelésénél nyilvánvalóan figyelembe kell venni az érintett etiológiai tényezőket, valamint a beteg életkorát.

A diagnózis általában nőgyógyászati ​​vizsgálatot igényel kismedencei vizsgálattal és egyéb tesztekkel, például terhességi tesztekkel és vérhormonvizsgálatokkal, különösen a pajzsmirigy, a petefészkek és az agyalapi mirigy által termeltekkel.

Szükség esetén olyan vizsgálatokra is szükség lehet, mint az ultrahang, az MRI és a hiszteroszkópia a reproduktív szervek rendellenességeinek azonosítására.

A kiváltó októl függően az amenorrhoea különböző, esetenként hormonális terápiákat igényelhet, kivéve, ha az áramlás hiánya fiziológiai tényezőkkel függ össze (ebben az esetben nincs szükség beavatkozásra).

Ha az amenorrhoeát elhízás vagy túlzott soványság, vagy túlzott testmozgás okozza, az egészséges testsúly elérése érdekében étrendi tervet és megfelelő edzésprogramokat javasolnak.

Egyes esetekben, például veleszületett rendellenességek vagy daganatok esetén, műtétre lesz szükség.

Ha az amenorrhoeát stressz vagy étkezési zavarok okozzák, pszichoterápia javasolt.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Cisztitisz: tünetek, okok és gyógymódok

A hólyaghurut, az antibiotikumok nem mindig szükségesek: felfedezzük a nem antibiotikus profilaxist

Policisztás petefészek szindróma: jelek, tünetek és kezelés

Mik azok a Myomasok? Olaszországban a Nemzeti Rákkutató Intézet tanulmánya radiomikát használ a méh mióma diagnosztizálására

Hogyan nyilvánul meg a cystitis?

Méhnyakrák: A megelőzés jelentősége

A petefészekrák, a Chicagói Orvostudományi Egyetem érdekes kutatása: Hogyan éheztethetjük a rákos sejteket?

Vulvodynia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni

Mi az a Vulvodynia? Tünetek, diagnózis és kezelés: beszéljen a szakértővel

Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei

Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni

Kismedencei varicocele: mi ez és hogyan lehet felismerni a tüneteket

Az endometriózis meddőséget okozhat?

Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos

Candida Albicans és a hüvelygyulladás egyéb formái: tünetek, okok és kezelés

Mi az a Vulvovaginitis? Tünetek, diagnózis és kezelés

Húgyúti fertőzések: A cystitis tünetei és diagnózisa

Méhnyakrákszűrés, THINPrep és Pap teszt: mi a különbség?

Diagnosztikai és műtéti hiszteroszkópia: mikor szükséges?

A hiszteroszkópia elvégzésének technikái és eszközei

Az ambuláns hiszteroszkópia használata a korai diagnózishoz

Méhhüvelyi prolapsus: mi az indikált kezelés?

Medencefenéki diszfunkció: mi ez és hogyan kell kezelni

Medencefenéki diszfunkció: kockázati tényezők

Salpingitis: A petevezeték-gyulladás okai és szövődményei

Hysterosalpingography: A vizsgálat előkészítése és hasznossága

Nőgyógyászati ​​rák: mit kell tudni a megelőzésükről

A hólyag nyálkahártyájának fertőzései: cystitis

forrás

Bianche Pagina

Akár ez is tetszhet