Hasi ultrahang: hogyan történik és mire használják
A hasi ultrahang olyan vizsgálat, amely lehetővé teszi az orvos számára a hasi szervek feltárását
Ultrahangot használ, amelyet a bőrön fekvő szonda bocsát ki, amely szintén felveszi a visszaverődésüket, amely az áthaladó szövetek eltérő konzisztenciája szerint változik.
A Doppler hozzáadásával információt nyerhetünk az ereken belüli keringésről és bármely tömeg vaszkularizációjáról.
A Doppler-effektus a képernyőn grafikus és hangjelekkel, vagy az ereken belüli „színeffektussal” (színes Doppler) ábrázolható.
Ma már az is lehetséges, hogy speciális kontrasztanyagokkal tovább növeljük a Doppler képességeit az érzékenység javításával.
Mikor kell elvégezni a hasi ultrahangot
Az ultrahang elsősorban a szervek alakjának, méretének és szerkezetének felmérésére szolgál.
Ezen információk alapján különféle, az összes hasi szervet érintő patológiák diagnosztizálhatók.
Különösen értékelésre használják
- akut és krónikus májbetegségek (hepatitis, cirrhosis stb.);
- az epehólyag és az epeutak betegségei (epekő és epehólyag-gyulladás, epeúti elzáródás stb.)
- hasnyálmirigy-betegségek (pancreatitis, szilárd vagy cisztás neoformációk);
- vesebetegségek (akut és krónikus nephritis, kövek, húgyúti elzáródás stb.);
- a lép és a hasi nyirokcsomók betegségei (megnövekedett térfogat);
- teret elfoglaló tömegek és elváltozások (jó- és rosszindulatú daganatok, ciszták, tályogok stb.);
- szabad folyadék vagy gyűjtemények jelenléte a hasüregben;
- változások a vénás és artériás erekben (aorta aneurizma, a portális véna megnövekedett kalibere stb.);
- a bélfal vastagságának változása (krónikus gyulladásos betegségek) vagy a bélszakaszok kitágulása (elzáródás következtében).
Az ultrahang segítségével lehetőség nyílik a daganatok kezelésére szolgáló speciális tűk és katéterek segítségével kisebb műtétek elvégzésére (anyag injektálásával, hőszondák vagy lézerek behelyezésével), vagy szövetminta (biopszia) vétele.
A hasi ultrahangot nem használják a bélnyálkahártya elváltozásainak értékelésére; ha sok a hasi meteorizmus, akkor elhízott embereknél nehéz lehet bizonyos szerveket, különösen a hasnyálmirigyet felmérni.
Hogyan történik a hasi ultrahang
Az ultrahangszondát a hasra helyezve végezzük.
Az ultrahang átvitel javítása érdekében vizes gélt helyeznek a szonda és a bőr közé.
Nincs szükség különleges óvintézkedésekre; hasznos lehet az előző napokban gyümölcs- és zöldségmentes diéta gyakorlása a bélmeteorizmus csökkentése érdekében.
Bármilyen környezetben (akár otthon is) elvégezhető.
Hogyan készüljünk fel a hasi ultrahangra
A vizsgálatot úgy végezzük, hogy a beteg legalább hat órán át éhezett. A mai ismeretek szerint az ultrahang ártalmatlan.
A teszt általában csak néhány percig tart, és teljesen fájdalommentes, és nem okoz semmilyen kellemetlenséget.
Hanyatt fekve és/vagy oldalt fekvő pácienssel végezzük.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Hasi fájdalmas vészhelyzetek: Hogyan avatkoznak be az amerikai mentők
Hasi puffadás (distended Abdomen): mi ez és mi okozza
Köldökzsinór: mi ez, mire való, mit tartalmaz?
Hasplasztika (hasplasztika): mi ez és mikor hajtják végre
A hasi trauma értékelése: a beteg vizsgálata, auskultációja és tapintása
Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni
Bélfertőzések: Hogyan kapják el a Dientamoeba Fragilis fertőzést?
A korai parenterális táplálkozás támogatása csökkenti a fertőzéseket a nagy hasi műtétek után
Akut has: jelentése, anamnézis, diagnózis és kezelés
Hasi trauma: A kezelés és a traumás területek általános áttekintése
Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat
Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése
Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői
Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis
Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?
Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?
Echo Doppler: Mi ez és mire való
Transoesophagealis echokardiogram: miből áll?
Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig
A nyaki tengelyek echotomográfiája
Echo- és CT-vezérelt biopszia: mi ez és mikor van rá szükség
Echodoppler: mi ez és mikor kell elvégezni