Szorongás: minden, amit tudnod kell

By Cristiano Antonino On 31. január 2023.

A szorongás a szervezet természetes válasza a stresszre. Ez a félelem vagy aggodalom érzése attól, hogy mi történhet

Míg teljesen normális, ha bizonyos esetekben félelmet és idegességet érez, amikor ezek az érzések szélsőségesek, hosszú ideig tartanak, nehezen kontrollálhatók, nincsenek arányban a valós veszéllyel és beavatkoznak egy személy életébe, mégis jelezhetik a valódi szorongásos zavar jelenléte, amely teljesen különbözik a mozgalmas időszak miatti múló aggodalmaktól vagy feszültségektől.

Szorongás: betegség?

Bizonyos helyzetekben teljesen normális a szorongás: például egy fontos teszt előtt, amikor költözni kell, ha fontos híreket vársz, új munkahely első napján, ha nyilvános beszédet kell mondanod. .

Ez a fajta aggodalom minden bizonnyal kellemetlen, de lehet pozitív is: valójában arra készteti az embert, hogy keményebben próbálkozzon.

A hétköznapi szorongás olyan érzés, amely jön és megy, csak rövid ideig tart, és nem zavarja a mindennapi életet.

Ezzel szemben szorongásos zavar esetén a félelem érzése folyamatosan, soha el nem múló, intenzív, esetenként legyengítő is kísérheti a beteget.

Ez a fajta szorongás annyira hatásos lehet, hogy arra készteti a személyt, hogy abbahagyja azt, amit szívesen csinál. Szélsőséges esetekben megakadályozhatja, hogy valaki belépjen a liftbe, átkeljen az utcán vagy akár elhagyja a házat.

Ha nem kezelik, a probléma tovább romlik.

A szorongásos zavarok az érzelmi zavarok leggyakoribb formája, és bárkit, bármilyen életkorban érinthet.

A tünetek gyermekkorban vagy serdülőkorban is kezdődhetnek, és felnőttkorban is folytatódhatnak.

Szorongás, tünetek

A szorongásnak nincs egyetlen típusa.

Ez az állapot az átélt személytől függően különböző jelentéseket ölthet.

Ezért fontos ismerni az összes megjelenési módot.

Vannak, akik kellemetlen érzést éreznek a gyomorban, és vannak, akik felgyorsulnak a szívverésben (tachycardia), vannak, akik úgy érzik, hogy elveszítik az irányítást, mintha elszakadnak elméjük és testük között, és vannak, akiknek sikerül fenntartani a látszólagos egyensúlyt. .

Mindenesetre tudnia kell, hogy szorongás esetén a szervezet éber állapotba kerül, keresi a lehetséges veszélyeket, és aktiválja a harc-vagy menekülés reakcióit.

Ez az oka annak, hogy elvileg az általános szorongás tünetei a következők:

fokozott szívritmus
gyors légzés vagy hiperventiláció
súlyérzés/bosszankodás a gyomorban és/vagy a torokban
nyugtalanság, idegesség, feszültség
a közvetlen veszély érzése, félelem és aggodalom
fokozott vagy erős izzadás
izomremegés vagy izomrángás
gyengeség és letargia
koncentrációs problémák
képtelenség elvonni a gondolatait attól, ami aggaszt, és világosan átgondolni valami mást
emésztési vagy gyomor-bélrendszeri problémák
elalvási nehézség és álmatlanság
rémálmok
bizonyos elképzelésekkel és/vagy viselkedéssel kapcsolatos rögeszmék
fájdalmas gondolatok vagy emlékek, amelyeket nem tud kontrollálni
félelem egy adott eseménytől vagy helytől
vágy, hogy elkerüljük a szorongást kiváltó dolgokat.

Pánikrohamok

Egyes esetekben ez az állapot valódi pánikrohamot vált ki, azaz félelem vagy szorongás érzését váltja ki, amely néhány percen belül tetőzik, és az alábbi tünetek közül legalább négyhez társul: szívdobogás, izzadás, remegés, légszomj vagy fulladás, mellkasi fájdalom vagy szorító érzés, hányinger vagy gyomor-bélrendszeri problémák, szédülés, szédülés vagy ájulásérzés, meleg vagy hideg érzés, zsibbadás vagy bizsergés (paresztéziák), önmagunktól vagy a valóságtól való elszakadás érzése (deperszonalizáció és derealizáció), félelem az „őrülettől” vagy az önkontroll elvesztésétől , a haláltól való félelem.

Hány szorongásos rendellenesség létezik

A leggyakoribb szorongásos zavar a generalizált szorongásos zavar, amelyet tartós és túlzott szorongás, valamint tevékenységek vagy események miatti aggodalom jellemez, még a hétköznapi és rutinszerű tevékenységek miatt is.

Az aggodalom nincs arányban a tényleges körülményekkel, nehezen kontrollálható, és befolyásolja az ember fizikai közérzetét.

Gyakran más szorongásos rendellenességekkel vagy depresszióval együtt fordul elő. Egyéb gyakori szorongásos zavarok:

-agorafóbia, egyfajta rendellenesség, amelyben az ember fél és gyakran elkerül olyan helyeket vagy helyzeteket, amelyek csapdába esést, tehetetlenséget vagy zavarba ejtést okozhatnak;

- egészségügyi állapotból eredő szorongásos zavar, amely az intenzív aggodalom vagy pánik tüneteit foglalja magában, amelyeket közvetlenül valamilyen fizikai egészségügyi probléma okoz,

-szelektív mutizmus, a gyermekek következetes beszédképtelensége bizonyos helyzetekben, pl. az iskolában;

- szeparációs szorongás, olyan gyermekkori rendellenesség, amelyet a gyermek fejlettségi szintje miatti túlzott szorongás jellemez, és a szülőktől vagy más szülői személyiségektől való elszakadáshoz kapcsolódik;

-szociális szorongásos zavar (szociális fóbia), amely nagymértékű szorongással, félelemmel és a szociális helyzetek elkerülésével jár a zavartság érzése, az öntudat és a mások általi negatív megítélése vagy megítélése miatti aggodalom miatt;

-specifikus fóbiák, amelyeket egy adott tárgynak vagy helyzetnek való kitettség során erős szorongás és annak elkerülésére irányuló vágy jellemez;

-anyag által kiváltott szorongásos zavar, amelyben az intenzív szorongás vagy pánik tünetei a kábítószerrel való visszaélés, a gyógyszerszedés, a mérgező anyagnak való kitettség vagy a gyógyszerelvonás közvetlen következményei.

A szorongás okai

A szorongás nagyon összetett állapot, melynek okai nem teljesen ismertek.

Ez azonban valószínűleg több tényező kölcsönhatásából adódik: környezeti, genetikai és kémiai.

Az olyan élettapasztalatok, mint például a traumás események, úgy tűnik, szorongásos zavarokat váltanak ki azoknál az embereknél, akik már hajlamosak erre a problémára.

Egyes esetekben a szorongás összefüggésbe hozható egy mögöttes egészségügyi problémával, mint például szívbetegség, cukorbetegség, pajzsmirigy-problémák, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), asztma, kábítószerrel való visszaélés vagy absztinencia, alkoholelvonás, irritábilis bél szindróma.

Néha a szorongás oka bizonyos gyógyszerek alkalmazása.

Szorongás kockázati tényezők

A következő tényezők növelhetik a szorongásos zavar kialakulásának kockázatát

trauma: azoknál a gyerekeknél, akik bántalmazást vagy traumát éltek át, vagy akik traumatikus események szemtanúi voltak, a normálisnál nagyobb a kockázata annak, hogy életük egy pontján szorongásos rendellenesség alakul ki. A traumatikus eseményt átélő felnőtteknél is kialakulhatnak ezek a problémák;
betegség miatti stressz: törékeny vagy bizonytalan egészségi állapot vagy súlyos betegség komoly aggodalomra adhat okot;
a stressz felhalmozódása: egy nagyobb stresszt okozó esemény (például a gyász) vagy sok kisebb stresszes esemény együttesen túlzott aggodalmat válthat ki;
bizonyos személyiségek: bizonyos személyiségtípusok (pl. nagyon sérülékeny, érzékeny, törékeny) emberek hajlamosabbak ezekre a rendellenességekre;
egyéb mentális egészség rendellenességek: az egyéb rendellenességekben, például depresszióban szenvedőknek gyakran szorongásos zavaruk is van;
összeszokottság: ha vérrokonai szorongásos zavarban szenvednek, az növeli a kockázatot;
kábítószer és alkohol: a kábítószer vagy az alkohol használata, visszaélése vagy megvonása szorongást okozhat vagy ronthat.

Ki tudja diagnosztizálni a szorongást

Gyanús tünetek esetén az orvos neurológushoz, pszichiáterhez és/vagy pszichoterapeutához utalhatja a beteget.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Ezek a számok egy alapos anamnézis, azaz egy mélyinterjú után a személlyel, hogy tájékozódjanak a tapasztalt tünetekről, valamint személyes és családi kórtörténetéről, egy sor vizsgálatot és vizsgálatot írhatnak elő a helyzet jobb feltárása érdekében.

Például fizikai és neurológiai vizsgálatot végezhetnek, vér- vagy vizeletvizsgálatot kérhetnek, hogy kizárják azokat az alapbetegségeket, amelyek hozzájárulhattak a jelen megnyilvánulásokhoz.

Különféle teszteket és szorongásos skálákat is használnak a páciens által érzett feszültség és aggodalom szintjének felmérésére.

Szorongás, gyógymódok

Ezeknek a rendellenességeknek a két fő kezelése a pszichoterápia és a gyógyszeres terápia.

Gyakran a kettő kombinációját használják.

Némi próbálkozást és tévedést igényelhet, hogy kiderüljön, melyik kezelés a legjobb az egyén számára.

A farmakológiai terápia magában foglalja a tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszerek alkalmazását.

A jelenlévő rendellenesség típusától és az egyéni helyzettől függően különböző molekulák alkalmazhatók, például antidepresszánsok, szorongásoldók, nyugtatók.

A pszichoterápia magában foglalja a terapeutával való együttműködést a tapasztalt tünetek csökkentése érdekében.