Hypercapnia: értékek, terápia, következmények és kezelés

A hypercapnia az orvostudományban a szén-dioxid (CO2) koncentrációjának növekedését jelenti a vérben. A növekedés hatására a vér sav-bázis egyensúlya megváltozhat, ezáltal a vér savasabbá válik.

A legsúlyosabb és kezeletlen esetekben a hypercapnia a beteg halálához vezethet.

A „hypercapnia” kifejezés a görög hiper (over) és kapnos (füst) szavakból származik.

A hypercapniáról: a capnia normál és kóros értékei

A capnia normálértéke, azaz az artériás vérben lévő szén-dioxid parciális nyomása (PCO2) 35 és 45 Hgmm között van.

Hypercapnia akkor fordul elő, ha a PCO2 meghaladja a 45 Hgmm-t.

  • enyhe hypercapnia: PCO2 45 és 60 Hgmm között
  • mérsékelt hypercapnia: PCO2 60 és 90 Hgmm között
  • súlyos hypercapnia: 2 Hgmm feletti PCO90.

Ha a PCO2 meghaladja a 100 Hgmm-t, kóma léphet fel, 120 Hgmm felett pedig halál.

A PCO2 mérése hemogázanalízissel történik.

Mivel a vérben a szén-dioxid egyensúlyban van a bikarbonáttal, a hypercapnia magas plazma-hidrogén-karbonát-koncentrációt (HCO3-) is okozhat.

Hypercapnia, hypoxaemia és hypoxia

A hypercapnia hipoxémiával (a vér oxigéntartalmának csökkenése) is társulhat.

Hipoxémia akkor fordul elő, ha az artériás vérben az oxigén parciális nyomása (PaO2) 55-60 Hgmm alatt van és/vagy a hemoglobin oxigéntelítettsége (SpO2) 90% alatti.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az oxigénszaturáció normális esetben 97% és 99% között mozog egészséges alanyokban, míg fiziológiailag alacsonyabb lehet az időseknél (körülbelül 95%), és súlyosan alacsonyabb (90% vagy az alatti) tüdő- és/vagy tüdőbetegeknél. keringési betegségek.

A hipoxémia hipoxiához (a szöveti oxigén mennyiségének csökkenéséhez) vezethet.

Hypercapnia és hypocapnia

A hypocapnia (vagy „akapnia”) a vér szén-dioxid-koncentrációjának csökkenésére utal, és a hiperkapnia ellentéte.

Hypocapnia akkor fordul elő, ha a PCO2 35 Hgmm alatt van.

Pathogenezis

A szén-dioxid a sejtek anyagcsere-folyamatainak salakanyaga.

A testnedvekben feloldódik és szénsavat képez, amely a kilégzés során szén-dioxidként távozik a tüdőből.

Ha ez a mechanizmus meghibásodik, a szénsav a vérben felhalmozódva légúti acidózist okoz.

A szén-dioxid parciális nyomásának növekedése a vérben általában légzési elégtelenségre utal az alveoláris szellőzés elégtelensége miatt, és hipoxiával jár.

Okai és kockázati tényezők

A hypercapniát különböző betegségek és állapotok okozhatják vagy elősegíthetik, szinte mindig tüdő-, szív- és/vagy környezeti okokkal kapcsolatosak, beleértve:

  • hypoventilláció
  • légzési zavar szindróma (ARDS);
  • tüdőödéma;
  • tüdőembólia;
  • tüdő emfizéma;
  • agyi stroke;
  • akut miokardiális infarktus;
  • légzési elégtelenség;
  • szívelégtelenség (dekompenzáció);
  • instabil angina;
  • angina pectoris;
  • asztma;
  • aspergillózis;
  • tüdőgyulladás;
  • szepszis;
  • sérülés;
  • fejsérülések;
  • csonttörések;
  • mérgezés olyan gyógyszerekkel, amelyek elnyomják a légzőközpontot;
  • a légzőizmok gyengeségét okozó betegségek (pl. Guillain-Barré szindróma, myasthenia gravis és botulizmus);
  • lázas állapotok;
  • Pickwick-szindróma;
  • súlyos égési sérülések;
  • csökkent tudatállapot;
  • krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD);
  • dohányzás;
  • bronchiectasis;
  • hörghurut;
  • krupp;
  • pulmonalis szív
  • rosszindulatú hipertermia;
  • pajzsmirigy-túlműködés;
  • súlyos elhízás;
  • alvási apnoe;
  • fulladás;
  • abnormálisan magas szén-dioxid-koncentrációt tartalmazó környezetnek való kitettség vagy annak kilégzése.

Hypercapnia az oxigénterápiából

A túlzott oxigénadagolás (oxigénterápia) egyes betegeknél (pl. COPD-s betegeknél) oxigénterápiás hiperkapniához és hiperkapniás légzési elégtelenséghez vezethet, amely gyakran légúti acidózissal társul.

Krónikus COPD-s betegeknél a hipoxémia valójában pozitív inger a légzőközpontjai számára: ha hosszú ideig nagy mennyiségű oxigént adnak be, az gátolhatja a légzést.

A COPD-ben és súlyosabb hypoxaemiában szenvedő betegeknél ezért nagy a CO2-retenció kockázata az ellenőrizetlen O2 beadást követően.

Ugyanezt a jelenséget írták le súlyos asztmában, tüdőgyulladásban, hypoventillációs szindrómában súlyosan elhízott betegeknél, azonban minden krónikus légzési elégtelenségben szenvedő betegnél fennállhat az oxigénterápia miatti hypercapnia veszélye.

Ezeknél a betegeknél a 2-88%-os SpO92 célértéket fenn kell tartani a hypercapnia elkerülése érdekében.

Tünetek és jelek

A hypercapnia tünetei és jelei általában akkor válnak nyilvánvalóvá, ha a PCO2 meghaladja a 60-70 Hgmm-t.

Ilyen tünetek és jelek a következők:

  • a bőr kivörösödése (cseresznye színe);
  • tachikardia (fokozott pulzusszám);
  • tachypnoe (fokozott légzésszám) vagy bradypnoe (csökkent légzésszám);
  • dyspnoe (légzési nehézség);
  • szívritmuszavarok;
  • extrasystoles;
  • izomgörcsök;
  • csökkent agyi aktivitás;
  • artériás hipertónia;
  • fokozott agyi véráramlás;
  • fejfájás;
  • zavart állapot;
  • letargia;
  • megnövekedett perctérfogat.

A hypercapniát okozó patológiától vagy állapottól függően egyéb tünetek is jelen lehetnek.

Ha a hypercapnia mellett hypoxaemia is előfordul, a következők is megjelenhetnek

  • cianózis (kékes bőr);
  • általános rossz közérzet;
  • Cheyne-Stokes légzés;
  • apnoe;
  • kamrai fibrilláció;
  • szívroham;
  • köhögés;
  • hemoptysis (vér kibocsátása a légutakból);
  • izzadó;
  • asthenia (erőhiány);
  • hippokratikus (dobos) ujjak.

A súlyos hypercapnia kockázata

Súlyos hypercapnia esetén (a 2 kPa-nál vagy 10 Hgmm-nél nagyobb CO75 parciális nyomású levegő belégzése miatt) a tünetek a következőképpen alakulnak:

  • dezorientáció
  • pánikbetegség;
  • hiperventilláció;
  • görcsök;
  • eszméletvesztés;
  • visszafordíthatatlan szövetkárosodás;
  • kóma és halál a legsúlyosabb és kezeletlen esetekben (2-100 Hgmm feletti PCO120 esetén).

Gyógyszerek

A hypercapnia kezelése attól függ, hogy milyen okok miatt következett be.

Mivel az állapot kialakulása életveszélyes szövődményekhez vezethet, ha olyan tünetek jelentkeznek, amelyek arra utalnak, hogy Ön vagy szerettei hypercapniában szenvednek, célszerű azonnal az orvoshoz fordulni. intenzív osztály vagy hívja a segélyhívó számot, elkerülve a további időveszteséget és a „barkácsoljon” jogorvoslatokat, amelyek akár súlyosbíthatják a helyzetet.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Légzési elégtelenség (hiperkapnia): okok, tünetek, diagnózis, kezelés

Mi az a hypercapnia, és hogyan befolyásolja a betegek beavatkozását?

Hipoxémia: Jelentés, értékek, tünetek, következmények, kockázatok, kezelés

Obstruktív alvási apnoe: mi ez és hogyan kell kezelni

Különbség a hipoxémia, hipoxia, anoxia és anoxia között

Foglalkozási betegségek: Beteg épület szindróma, légkondicionálás tüdő, páramentesítő láz

Obstruktív alvási apnoe: Az obstruktív alvási apnoe tünetei és kezelése

Légzőrendszerünk: virtuális túra a testünkben

Tracheostomia intubálás közben a COVID-19 betegekben: felmérés a jelenlegi klinikai gyakorlatról

Az FDA jóváhagyta a Recarbio-t kórházban szerzett és légzőkészülékkel összefüggő bakteriális tüdőgyulladás kezelésére

Klinikai áttekintés: Akut légzési distressz szindróma

Stressz és szorongás a terhesség alatt: Hogyan védjük meg az anyát és a gyermeket

Légzési distressz: Mik a légzési distressz jelei újszülötteknél?

Sürgősségi gyermekgyógyászat / Újszülöttkori légzési distressz szindróma (NRDS): okok, kockázati tényezők, patofiziológia

Prehospitális intravénás hozzáférés és folyadék újraélesztés súlyos szepszis esetén: Megfigyelő kohorsz vizsgálat

Pneumológia: Különbség az 1-es és a 2-es típusú légzési elégtelenség között

forrás

Medicina Online

Akár ez is tetszhet