Fertőzések: kockázat onkohematológiai gyermekeknél. Mi az a neutropenia?
Onkohematológiai gyermekek és fertőzések: onkohematológiai megbetegedésben szenvedő gyermekgyógyászati betegeknél az immunvédelem károsodott, így nő a fertőzések kockázata
Az onkohematológiai betegségben szenvedő gyermekek és fiatalok immunrendszere gyakran csökkent
Emiatt a törékenység miatt nagyobb a kockázata annak, hogy fertőzést kapjanak.
Ezt az immunhiányos állapotot maga a betegség, valamint a kezelésre alkalmazott kemoimmun-sugárterápiás kezelések idézik elő.
Az ilyen típusú betegeknél a fertőzések potenciálisan halálos veszélyt jelentenek, ezért a lehető legjobban meg kell próbálni megelőzni őket.
A fehérvérsejtek a szervezet első védelmi vonala a baktériumok, vírusok és gombák ellen. Számos altípus létezik, amelyek közül kétségtelenül a neutrofilek és a limfociták a legfontosabbak.
A limfociták elsősorban a vírusok és gombák elleni védekezésért felelősek.
Ha számuk lecsökken (limfopénia), megnő a vírusos és gombás fertőzések vagy újraaktiválódás kockázata, például:
- Influenza típusú légúti vírusok;
- citomegalovírus (CMV);
- Epstein-Barr vírus (EBV);
- 6-os típusú herpeszvírus (HHV6).
A kockázat szignifikánsan magasabb a hematológiai betegségben szenvedő vagy csontvelő-transzplantáción áteső betegeknél.
A neutrofilek viszont olyan fehérvérsejtek, amelyek különösen aktívak a bakteriális fertőzések ellen.
500 sejt/µl alá csökkenő értékük (neutropenia) fertőzésveszélynek teszi ki őket, ami az enyhétől a nagyon súlyosig terjedő klinikai képekben nyilvánulhat meg (szeptikus sokk).
Ezzel szemben a gombás fertőzések (jellemzően Candida és Aspergillus) gyakrabban fordulnak elő azoknál az alanyoknál, akiknél hosszabb ideig tartó lymphopenia és neutropenia van.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy a lázas neutropenia legtöbb esetben nem izolálható a felelős csíra.
A neutropénia során fellépő láz nagyon gyakori, a betegek körülbelül egyharmadánál fordul elő.
A lázat a következőképpen határozzák meg:
- 38.3°C-nál nagyobb vagy azzal egyenlő hónaljhőmérséklet egyszeri előfordulása;
- 38°C-nál nagyobb vagy azzal egyenlő hőmérséklet, amely egy óránál tovább tart, vagy legalább kétszer észlelhető 12 órán belül.
Ezt az állapotot valódi orvosi vészhelyzetnek tekintik onkohematológiai gyermekek és fiatalok körében, mert az ellenkező bizonyításáig fertőzés jelének kell tekinteni.
Az immunrendszer csökkent reakcióképessége miatt a fertőzés egyéb tipikus tünetei hiányozhatnak, és a láz lehet az egyetlen vészharang.
Sőt, a hatékony védekezési mechanizmusok hiánya miatt a neutropeniás betegek immunkompetens egyedeiben ártalmatlannak/nem agresszívnak ítélt baktériumok akár súlyos fertőzésekhez is vezethetnek.
Egyéb tényezők is hozzájárulnak az onkohematológiai betegek fertőzésekre való fokozott érzékenységéhez, ezek közül a legfontosabbak a bőr- és nyálkahártya-gátak (orális, gasztrointesztinális stb.) megzavarása, valamint a gyomor-bélrendszeri mikrobiális transzlokáció.
A kemo- vagy sugárterápiás kezelések, daganatos infiltráció vagy műtétek által károsodott és törékennyé tett természetes gátak, mint például a bőr és a nyálkahártyák felbomlása potenciális átjárót teremt a kórokozó mikroorganizmusok számára.
A diagnosztikai és terápiás célból szükséges invazív eljárások (centrális vénás katéterek vagy tűkanülök behelyezése, csontvelő-aspirátumok, lumbálpunkciók, biopsziák stb.) szintén elősegíthetik a kórokozók szervezetbe jutását.
További figyelembe veendő kockázati tényező az alultápláltság: a rákkezelés alatt álló betegek megfelelő tápláltsági állapotának fenntartására irányuló kísérletet a jó eredmény érdekében kiemelt célnak kell tekinteni.
Láz fellépése esetén, különösen neutropénia idején, mindig tanácsos az onkohematológushoz fordulni, különösen, ha a hőmérsékletemelkedés az alábbi tünetek valamelyikével jár
- Túlzott fáradtság vagy gyengeség;
- Izom fájdalom;
- Köhögés és/vagy légzési nehézség;
- A bőr meleg bőrpírja vagy duzzanata (duzzanata);
- hasi fájdalom, hasmenés, hányás;
- Afták és a szájüreg fekélyesedése (mukozitisz);
- Zavartság vagy dezorientáció.
Az orvos megállapodik abban, hogy milyen sürgősséggel kell a beteget vizsgálatra kórházba vinni.
A klinikai értékeléssel egy időben általában az alábbiakat kell elvégezni onkohematológiai gyermekeknél
- Kontroll haematokémiai vizsgálatok;
- Mikrobiológiai vérvizsgálatok (a központi vénás katéter és perifériás véna) és minden más olyan anyagon, amelyet a fertőzés gyanújának helyéről vettek (vizelet, széklet, CSF, köpet vagy váladék, bőrelváltozásokból származó váladék stb.);
- Mellkasröntgen, különösen légúti tünetek esetén. Kiválasztott esetekben a mellkas számítógépes tomográfiás (CT) vizsgálatát is elvégzik;
- Hasi echográfia, ha gyomor-bélrendszeri tünetek is jelen vannak;
- Echocardiogram, ha hemodinamikai instabilitás jelei vannak, vagy ha centrális vénás katéter fertőzés gyanúja merül fel.
A láz kezelése neutropenia alatt azon a feltételezésen alapul, hogy ez egy folyamatban lévő fertőzés jele
Mivel a kórokozót nem lehet azonnal és nem mindig elkülöníteni, a kezelés során intravénásan adják be a széles spektrumú fertőzésgátló szereket, hogy a fertőző ágensek minél szélesebb körére hatjanak.
A kezelést általában addig folytatják, amíg a neutrofilek ismét meg nem emelkednek, és legalább 24 óráig a láz megszűnése után.
A terápia egy későbbi időpontban átütemezhető, és mikrobiológiai vizsgálatokkal lehet izolálni egy adott csírát, vagy ha a láz a kezelési rend ellenére is fennáll.
Ha viszont a láz nem társul klinikai figyelmeztető tünetekkel, vagy a beteg nem neutropeniás, a terápiás megközelítés kevésbé „agresszív” lehet, és orális terápián és gondos otthoni megfigyelésen alapulhat.
Jelenleg nincs olyan vizsgálat, amely igazolta volna a megelőző antibiotikum terápia hatékonyságát onkohematológiai betegeknél, kivéve a szulfametoxazol+trimetoprim (BACTRIM®) profilaxist.
Ez utóbbi megakadályozza a Pneumocystis jirovecii által okozott opportunista tüdőfertőzést, és a kemo- vagy sugárterápiás kezelés időtartamára javallott.
Ezzel szemben a gombaellenes profilaxis hatékonynak bizonyult azoknál a betegeknél, akiknél, mint említettük, hosszan tartó nyirok/neutropenia időszakot tapasztalnak.
A neutropenia során a granulocita növekedési faktor (G-CSF) gyógyszer, amely nem csökkenti a fertőzéses szövődmények előfordulását, de elősegíti a neutrofilek értékének gyorsabb emelkedését.
Ez a gyógyszer intravénásan vagy szubkután adható be otthoni, önállóan is használható készüléken keresztül.
A fertőzés megelőzésének leghatékonyabb intézkedései továbbra is a beteg, a gondozók és a környezet gondos higiéniájával kapcsolatosak.
Ilyen intézkedések a következők:
- Gyakori kézmosás (fertőtlenítő géllel, vagy ha láthatóan szennyezett, szappannal és vízzel legalább 15 másodpercig
- Gondos, napi személyi és szájhigiénia;
- A zsúfolt és zárt helyek kerülése;
- Kerülje a közvetlen érintkezést megfázás vagy influenza tüneteit mutató emberekkel;
- A nyers, nem pasztőrözött, nem alaposan mosott és hámozott vagy nem megfelelően tartósított élelmiszerek kerülése;
- A háziállatokkal vagy egyéb állatokkal való szoros és folyamatos érintkezés elkerülése;
- A centrális vénás katéter behelyezési pontjának heti kötése (sterilitással, tapasztalt ápolószemélyzet által);
- bármely választható fogászati beavatkozás elhalasztása;
- A beteggel szoros kapcsolatban élő személyek oltása (különösen influenza és COVID ellenes).
A neoplasiás gyermekek és fiatalok fertőzéses szövődményei kétségtelenül az egyik leggyakoribb és aggasztóbb változók a gyermekgyógyászati onkohematológiában.
Az egyre hatékonyabb fertőzésgátló szerek elérhetősége, a célzott és korai diagnózis elvégzésének lehetősége garantálja az esetek többségében egy olyan hatékony és határozott terápia megvalósítását, amely lehetővé teszi az alapbetegség kezeléséhez szükséges kezelések folytatását. idő.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Mellrák: Minden nőnek és minden korosztálynak, a megfelelő megelőzés
A hasnyálmirigyrák diagnózisa: elvégzendő vizsgálatok
Pajzsmirigyrák: típusok, tünetek, diagnózis
Mellrák: Eszközök a korai diagnózishoz
Hasnyálmirigyrák: mik a jellegzetes tünetei?
Terhességi cukorbetegség, mi ez és hogyan kell kezelni
Hasnyálmirigyrák, új farmakológiai megközelítés a progresszió csökkentésére
Mi a hasnyálmirigy-gyulladás és mik a tünetei?
Vesekövek: mik ezek, hogyan kell kezelni
Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos
Pap -teszt vagy Pap -kenet: mi ez és mikor kell megtenni
Mammográfia: „életmentő” vizsgálat: mi ez?
Mellrák: onkoplasztika és új sebészeti technikák
Nőgyógyászati rák: mit kell tudni a megelőzésükről
Petefészekrák: tünetek, okok és kezelés
Mi a digitális mammográfia és milyen előnyei vannak
Melyek a mellrák kockázati tényezői?
A mellrákos nők nem kínálnak termékenységi tanácsokat
Mellrák: Minden, amit tudnod kell
Fúziós prosztata biopszia: Hogyan történik a vizsgálat
Gerincbiopszia: mi ez, hogyan történik és milyen kockázatokkal jár
Echo- és CT-vezérelt biopszia: mi ez és mikor van rá szükség
Mi az a tűszívás (vagy tűbiopszia vagy biopszia)?
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése
Diagnosztikai képalkotás az onkológiában
Mi az a májbiopszia és mikor kell elvégezni?
Hasi ultrahang: hogyan kell elvégezni és mire használható
Mi a retina fluorangiográfia és mik a kockázatok?
Echodoppler: mi ez és mikor kell elvégezni
Biopszia: mi ez és mikor végzik el
Onkológia és a daganatok elleni küzdelem: Adjuváns terápia