Melasma, hipermelanózis okozta bőrbetegség

A melasma (tipikus és jellegzetes) zóna hiperpigmentációból áll, ami látható foltok kialakulásához vezet.

A melasmafoltok általában kávé színűek vagy szürkére hajlóak, szabálytalan alakúak, és leggyakrabban az úgynevezett T-zónában (homlok, orr és áll), valamint az arccsontokon és a felső ajakon fordulnak elő.

Különböznek az anyajegyektől, mert nemcsak hogy nem nőnek fel, hanem általában nagyon kicsinek tűnnek, majd idővel megnagyobbodnak (a közeli foltok hajlamosak egyesülni és nagyobbakat alkotni).

Tünetmentesek, és jellemzően súlyosbodnak a napozás után, éppen azért, mert ezek a melaninban gazdag területek hajlamosak jobban barnulni, mint mások.

Az arcon kívül más területeken is megjelenhetnek, például a karokon és nyak.

A legfrissebb orvosi kutatások igen érdekes adatokkal szolgálnak a betegségről.

A melasma leginkább a nőket és a fogamzóképes korúakat vagy terhesség alatt érintett.

Ennek az az oka, hogy a működési zavar közvetlenül bizonyos hormonok, például ösztrogén és bizonyos fogamzásgátló szerek bevitelének következménye.

A genetika és bizonyos etnikai csoportokhoz való tartozás is befolyásolhatja.

A sötétebb bőrtónusú és a napfénynek nagyobb mértékben kitett etnikai csoportok (afrikai etnikumok és szigetcsoportok) jobban érintettek.

Kisebb számban a férfiak is érintettek.

A melasma típusai

Eddig négy különböző típusú melasmát azonosítottak.

Enyhébb esetekben a foltokat a bőrgyógyász dermatoszkópos vizsgálatot követően, Wood's fény segítségével észleli, tanulmányozza és osztályozza.

Más a kifejezettebb esetekben, ahol szabad szemmel is látható a melanin felhalmozódás.

Az epidermális melasma az első típus, és a legenyhébb megnyilvánulásnak felel meg

Kezdeti stádiumban van, a foltok világosbarnák, és a bőr legfelsőbb rétegében (az epidermiszben) rakódnak le.

A szőrtüszők érintetlenek maradnak.

Amikor a dermatoszkópos vizsgálat egy kékes-szürke pigmenthálózat alakját adja vissza, az azt jelenti, hogy a dermális melasma kórtörténetét vizsgáljuk.

A melanint tartalmazó makrofágok ebben az esetben a felszínesebb dermiszben rakódnak le (a dermis az epidermisz alatti bőrréteg, amely két részre oszlik, egy felületesre és egy mélyebbre).

A vegyes melasma viszont akkor fordul elő, amikor a sötét foltok mind az epidermiszben, mind a felületes irhában keletkeznek.

Az V. és VI. fototípusú bőr melasmájában a léziók jól láthatóak nappali fényben.

Ezzel szemben a telangiectasias melasmát akkor diagnosztizálják, amikor a hiperpigmentáció az érterületet is érinti.

A melasma tipikus jelei

Amint már említettük, a melasma nem olyan működési zavar, amelynek egyetlen következménye súlyos esztétikai és következésképpen pszichés kellemetlenség.

A melanin felhalmozódásának jellemző jele a kávé színű, sötétbarna vagy szürkés foltok kialakulása a bőrön.

Ezek általában olyan árnyalatok, amelyek a szomszédos egészséges bőr kontrasztja miatt észrevehetők.

A kezdeti stádiumban nagyon kicsiként megjelenő foltok később összeolvadhatnak, és nagyobbakat alkothatnak.

Gyakran szabálytalanok, nemcsak formájukban, hanem belső színükben is, mivel a melanin soha nem mindenhol egyenletesen rakódik le.

Könnyű észrevenni a melasma jelenlétét, mivel a foltok általában az arcon törnek ki, ahol a preferált területek az arccsont, a T-zóna (homlok, orr, áll) és a felső ajak, általában terhesség alatt és más bőrfoltoktól eltérően. , sötétedik a napsugárzás hatására.

A melasma a nyakra és a karokra is átterjedhet, bár ritkábban.

Okok

A melasma megjelenésének hátterében a melanin lokális túltermelése áll, amely általában hormonális, genetikai eredetű vagy más szisztémás betegségek miatt másodlagos.

A hormonális szférában maradva nem ritka, hogy a melasma a magas ösztrogéntermelés, a fogamzásgátló szedése vagy a rendszertelen menstruációs ciklus következménye.

Létezik a melasma egy speciális típusa is, amely önálló nevet kapott: a chloasma (vagy maszk gravidum) a terhesség tipikus melasma.

A túl sok melanint tartalmazó foltok jelenlétét jelentősen ronthatja az UVA és a napfény túlzott kitettsége.

Napozással a foltok még jobban bebarnulnak, elősegítve a színek egyensúlyának felborulását a bőr többi részével. A gyakorlatban a foltok még sötétebbé és észrevehetőbbé válnak.

Ugyanez megtehető fényérzékenyítő gyógyszerek szedésével.

Melasma: hogyan diagnosztizálják?

A melasma diagnosztizálása meglehetősen egyszerű.

A háziorvosnál tett első látogatás alapos megfigyelés után képes lesz gyors diagnózist adni egy objektív vizsgálat és egy rövid anamnézis alapján.

A bőrgyógyász végzi az aktuális szakorvosi vizsgálatot, melynek feladata a bőrpigmentáció változásának megfigyelése és az egyedi eset besorolása a legmegfelelőbb melasma típusba.

A melasma esetében is az első anamnézis fázis tartalmazza a páciens klinikai információinak összegyűjtését és a tünetek közvetlen megfigyelését.

Enyhe melasma esetén az objektív teszt Wood's fénnyel történő megfigyelésből áll, egy speciális technikával, amely különböző mélységű bőrfoltokat és elváltozásokat kiemel, gondosan elválasztva az epidermiszben találhatóakat a dermisz alsó rétegeiben lévőktől.

A Wood fénye a leghasznosabb teszt, ha azt akarjuk kimutatni, milyen mélyre jutott el a melanin.

Az orvos Wood's fénnyel történő megfigyelést követően dönthet úgy, hogy elvégzi a lézió dermoszkópiás vizsgálatát melanoma differenciáldiagnózis céljából.

Ez a legkétségesebb vagy leggyanúsabb esetekre van fenntartva.

A diagnózis felállítását követően az orvos feladata, hogy meghatározza a legmegfelelőbb beavatkozási módszereket, megnyugtassa a pácienst arról, hogy a melasma nem fertőző, és nem fejlődhet bőrrákká.

Melasma kezelések

Amint láttuk, a melasma gyakran az elmúló időszakok és az életünkben zajló hormonális változások következménye.

Ez az oka annak, hogy a betegség sokszor visszafejlődik vagy magától megszűnik. A chloasmának vagy a melasma gravidarumnak spontán el kell tűnnie a szülés után, és ugyanez vonatkozik a fogamzásgátló módszerek által okozott melasmára is, amely a kezelés abbahagyása után magától megszűnik.

A hormonális melasma gyógyításához azonban közvetlenül kell fellépni az azt okozó hormonális egyensúlyhiány kezelésével.

Általánosságban elmondható, hogy ma a melasma kezelésére szolgáló kezelések széles skálája létezik a piacon, amelyek többsége bizonyos hatóanyagok helyi hatását használja ki.

Számos arbutin, C-vitamin, glikolsav és retinsav alapú krém, kenőcs és testápoló áll rendelkezésre, amelyek közvetlenül az érintett területen alkalmazhatók.

Ezek bőrvilágosító krémek, amelyek csak receptre kaphatók.

Átmenetileg javíthatnak a helyzeten, de ha az ok nem szűnik meg, a foltok újra megjelennek.

Az orvosi és wellness ágban alkalmazott technológiák bővülése lehetővé tette a melasma új kezelési módszereinek megjelenését.

Különleges típusú mélyhámlasztásokon alapulnak, amelyek a hiperpigmentáció csökkentésével fejtik ki hatásukat.

Ezek a technikák ellensúlyozzák a melanin hatását, és helyreállítják a bőr tónusát, amely a lehető legnormálisabb.

A leggyakrabban használt reagens a hidrokinon, hámlasztó és melanin-gátló hatású, amely képes növelni és felgyorsítani a jó sejtek regenerálódását a beteg sejteken.

A melasma megelőzésének első lépése azonban továbbra is a tudatos napozás és a fényvédő krémek folyamatos használata.

A fényvédelem nemcsak a melasma ellen hasznos, hanem megelőzi a bőrdaganatok kialakulását is.

A naplámpák mellőzése is javasolt, hiszen a bőrt érő közvetlen UV-sugárzás hosszú távon mindig káros.

A melasma feloldásában (vagy inkább álcázásában) a smink is egyre inkább részt vesz.

Sok bőrgyógyász és sminkes javasolja a pácienseknek, hogy bízzanak a bőr álcázási technikáira, és ezáltal olyan sminkre, amely gyorsan és közvetlenül fedi el a foltok adta színkülönbséget.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Ekcéma, kiütés, bőrpír vagy dermatózis: Beszéljünk a bőrünkről

Hiperkrómia, diszkrómia, hipokrómia: a bőrszín megváltozása

Seborrheás dermatitis: meghatározás, okok és kezelés

Dermatosis: meghatározás, tünetek, okok, diagnózis és kezelés

Allergiás dermatitisz: tünetek, diagnózis, kezelés

Dermatitis: okok, tünetek, diagnózis, kezelés és megelőzés

Ekcéma: okok és tünetek

Bőr, milyen hatásai vannak a stressznek

Ekcéma: meghatározás, hogyan lehet felismerni és melyik kezelést részesítsük előnyben

Dermatitis: A különböző típusok és hogyan lehet megkülönböztetni őket

Kontakt dermatitis: Betegkezelés

Stressz-dermatitis: okok, tünetek és gyógymódok

Fertőző cellulitisz: mi ez? Diagnózis és kezelés

Kontakt dermatitis: okok és tünetek

Bőrbetegségek: Hogyan kezeljük a pikkelysömört?

Ekcéma vagy megfázásos dermatitis: Íme, mit kell tenni

Psoriasis, egy kortalan bőrbetegség

Psoriasis: Télen rosszabbodik, de nem csak a hideg a hibás

Gyermekkori pikkelysömör: mi ez, mik a tünetei és hogyan kell kezelni

Bőrsérülések: különbség a macula, a papula, a pustule, a hólyag, a bulla, a phlycten és a búza között

A pikkelysömör helyi kezelései: Recept nélkül kapható és vényköteles lehetőségek

Ekcéma: Hogyan lehet felismerni és kezelni

Melyek a pikkelysömör különböző típusai?

Fényterápia a pikkelysömör kezelésére: mi ez és mikor van rá szükség

Bőrbetegségek: Hogyan kezeljük a pikkelysömört?

Basal sejtes karcinóma, hogyan ismerhető fel?

Acariasis, az atkák által okozott bőrbetegség

Epilumineszcencia: mi ez és mire használják

A bőr rosszindulatú daganatai: bazális sejtes karcinóma (BCC), vagy basalioma

Chloasma: Hogyan változtatja meg a terhesség a bőr pigmentációját

Égesd el forrásban lévő vízzel: mit tegyünk / mit ne tegyünk az elsősegélynyújtás és a gyógyulás idején

Autoimmun betegségek: Vitiligo gondozása és kezelése

A bőrelváltozások osztályozása

forrás

Bianche Pagina

Akár ez is tetszhet