Nárcisztikus személyiségzavar: a nárcisztikus személy azonosítása, diagnosztizálása és kezelése

By Cristiano Antonino On 27. január 2023.

A nárcisztikus személyiségzavart a nagyképűség, a rajongás/csodálkozás iránti igény és az empátia hiánya átható mintázata jellemzi, és a diagnózis klinikai kritériumok alapján történik.

Mi a nárcisztikus személyiségzavar?

Az egzakt és tudományos terminológia a következő: nárcisztikus személyiségzavar, amely megtalálható a DSM-5-ben (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5. kiadás), csak a nárcizmus vagy patológiás nárcizmus kifejezéseket használják a köznyelvben, a rövidség kedvéért, de nem a tudományos közösség által.

A DSM-5 a nárcizmust nárcisztikus típusú személyiségzavarként írja le.

Mint minden mentális zavar, az érintettek nők és férfiak egyaránt lehetnek.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy a nárcisztikus személyiségzavar diagnózisát csak pszichológus és pszichiáter (orvos) állíthatja fel és igazolhatja.

A betegség diagnosztizálásához az egyénnek meg kell felelnie az alábbi kritériumok közül legalább ötnek:

Magas önbecsülése vagy túlzott fontosságérzete van.
A korlátlan siker, hatalom, szépség, szerelem vagy fitnesz fantáziái foglalkoztatják.
Állandó igény a csodálatra.
Úgy gondolja, hogy különleges vagy egyedi, és csak különleges vagy egyedi emberek érthetik meg vagy társulhatnak hozzá.
Jogosultságérzete van. Szilárd meggyőződése, hogy jogosult mások szívességeire vagy különleges bánásmódjára.
Másokat használ fel saját céljaira.
Nem mutat empátiát másokkal szemben.
Irigy másokat, vagy azt hiszi, hogy mások irigyek rá.
Arroganciát, beképzeltséget vagy lenéző magatartást tanúsít.

Az egészséges nárcizmus, a nárcisztikus vonások és a nárcisztikus személyiségzavar közötti különbségek

Az egészséges nárcizmus egy pozitív tulajdonság, amelyben az ember jó önértékeléssel és önbizalommal rendelkezik.

Képesek szeretni magukat anélkül, hogy másokat a második helyre tennének, és képesek elfogadni saját hibáikat is.

A nárcisztikus vonások ezzel szemben olyan személyiségjegyek, amelyek közé tartozik a nagy figyelem és csodálat iránti igény, a mások iránti empátia hiánya és az önmagunk túlértékelésére való hajlam.

Ezek a tulajdonságok különböző mértékekben jelenhetnek meg, és személyenként változhatnak.

Például egy mérsékelten nárcisztikus vonásokkal rendelkező személy képes lehet egészséges kapcsolatokra és jó önértékelésre, míg az erősebb nárcisztikus vonásokkal rendelkező személynek nehézségei lehetnek a másokhoz való viszonyulásban, és nagy szüksége van a figyelemre és a csodálatra.

A nárcisztikus személyiségzavar, más néven NPD, egy súlyos mentális rendellenesség, amelyben egy személy kóros és tartós nárcisztikus vonásokkal rendelkezik.

Ezek az emberek hipertróf nagyképűek, nagy igényük van a figyelemre és a csodálatra, hiányzik az empátia mások iránt, és hajlamosak túlbecsülni magukat.

Ezek a tulajdonságok olyan erősek, hogy jelentős problémákat okoznak az egyén személyes és szakmai életében, és akadályozhatják az egészséges kapcsolatok kialakítását és a mindennapi életben való megfelelő működést.

Melyek a nárcizmus különböző típusai?

A klinikai pszichológia területén a nárcizmusnak három típusa van

nyílt nárcizmus,
rejtett nárcizmus,
rosszindulatú nárcizmus.

Nyílt nárcizmus: az ego kifejezett és gyakran túlzott megnyilvánulása, erős önbecsülés, valamint a figyelem és a csodálat iránti igény jellemzi. A nyíltan nárcizmussal élő embereket gyakran arrogánsnak, önközpontúnak tekintik, és gyakran igyekeznek uralkodni másokon.

Titkos nárcizmus: az ego implicit megjelenítése, alacsony önértékelés, valamint figyelem és csodálat iránti igény jellemzi. A burkolt nárcizmusban szenvedőket gyakran bizonytalannak, elégedetlennek és önbecsülésük miatt másoktól függőnek tekintik.

Rosszindulatú nárcizmus: nyílt és rejtett nárcisztikus vonások kombinációja, valamint a kegyetlenség, a manipuláció és a mások iránti bizalmatlanság jelenléte jellemzi. A rosszindulatú nárcizmusban szenvedőket gyakran veszélyesnek és ártalmasnak tekintik mások számára, és jelentős károkat okozhatnak a kapcsolatokban. Ők azok is, akik gyilkolnak.

Differenciáldiagnózis más rendellenességekkel

A pszichológiában a differenciáldiagnózis azért fontos, mert sok mentális rendellenességnek hasonló tünetei vannak, és gondos értékelés nélkül nehéz lehet a helyes diagnózist megállapítani.

Például a szorongás tünetei hasonlóak lehetnek a pánik tüneteihez, és differenciáldiagnózisra van szükség annak meghatározásához, hogy az egyén szorongásos vagy pánikbetegségben szenved-e, vagy társbetegségben szenved.

A nárcizmus differenciáldiagnózisa a pszichológiában és a pszichiátriában magában foglalja az egyénben jelenlévő tünetek és tulajdonságok értékelését annak megállapítására, hogy a tünetek a nárcisztikus személyiségzavar (NPD) hátterében állnak-e, jelen vannak-e más mentális zavarokban, van-e valamilyen anyagi befolyás. használat/visszaélés vagy más egészségügyi állapot.

Az NPD differenciáldiagnózisa más személyiségzavarok, például borderline személyiségzavar vagy antiszociális személyiségzavar vonatkozásában is elvégezhető.

Ezenkívül az NPD tünetei hasonlóak lehetnek a bipoláris zavar vagy a mániás-depressziós zavar tüneteihez, és összetéveszthetők ezekkel a rendellenességekkel.

A nárcizmus differenciáldiagnózisa más személyiségzavarokkal, például borderline személyiségzavarral, bipoláris zavarral, antiszociális személyiségzavarral és hisztrionikus személyiségzavarral nehéz lehet, mivel ezek a rendellenességek hasonló tüneteket mutathatnak.

Vannak azonban olyan alapvető különbségek, amelyek segíthetnek megkülönböztetni ezeket a rendellenességeket:

Határvonal személyiségzavar: az ezzel a rendellenességgel küzdő emberek erős érzelmi, kapcsolati és énkép-instabilitást mutatnak, és hajlamosak erős negatív érzelmekre, például haragra, szomorúságra és az elhagyástól való félelemre. Az NPD-ben szenvedőknek nagyobb az érzelmi stabilitásuk, kevesebb az impulzivitás és a kapcsolati instabilitás.

Bipoláris zavar: az ezzel a rendellenességgel küzdő embereknél túlzottan magas vagy alacsony hangulatú epizódok jelentkeznek, amelyeket az energiaszint, az aktivitás és a koncentrációs képesség változásai kísérnek. Az NPD-s betegek nem mutatják ezeket a szélsőséges hangulati tüneteket.

Antiszociális személyiségzavar: az ilyen rendellenességben szenvedők hajlamosak mások jogainak megsértésére, és nem tudnak megfelelni a társadalmi és jogi normáknak. Az NPD-ben szenvedők kevésbé hajlamosak az erőszakra és a bűnözésre.

Histrionikus személyiségzavar: az ilyen betegségben szenvedőknek állandó igényük van a figyelemre és a csodálatra, és általában drámaiak, csábítóak és kiszámíthatatlanok. Az NPD-ben szenvedők kevésbé hajlamosak arra, hogy drámaiak és csábítóak legyenek, de hasonló igényük van a figyelemre és a csodálatra.

Összefoglalva, az NPD differenciáldiagnózisa ezekkel a személyiségzavarokkal megköveteli az egyénben jelenlévő tünetek és tulajdonságok alapos felmérését, valamint összehasonlító elemzést e rendellenességek diagnosztikai kritériumaival.

Egy tapasztalt szakember, például pszichiáter vagy pszichológus használja ezeket az információkat a legmegfelelőbb diagnózis megállapítására és a beteg megfelelő kezelésre való irányítására.

A nárcisztikus személyiségzavar okai

A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) pontos okai még nem teljesen tisztázottak, de úgy gondolják, hogy ezek genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők kombinációjára vezethetők vissza.

Genetikai tényezők: egyes tanulmányok azt sugallták, hogy az NPD kialakulásában genetikai összetevő is lehet, bár a kutatók még nem tudták azonosítani a felelős géneket vagy mechanizmusokat.
Környezeti tényezők: a gyermekkori negatív érzelmi és kapcsolati élmények, mint például a szeretet és támogatás hiánya, elhanyagolás, fizikai vagy érzelmi bántalmazás, vagy a szülők túlzott engedékenysége hozzájárulhatnak az NPD kialakulásához.
Pszichológiai tényezők: egyes elméletek azt sugallják, hogy az NPD-ben szenvedőknek torz énképe, kisebbrendűségi érzésük vagy alacsony önbecsülésük lehet, és a nárcisztikus viselkedést védekezési mechanizmusként használhatják ezen érzéseik elfedésére. Ezenkívül a tanulmányok kimutatták, hogy az NPD-ben szenvedők gyakran hajlamosak egyes embereket idealizálni (szülők, referenciafigurák), míg másokat démonizálni; ez lehet a magyarázata arra, hogy nehézségeik vannak az egészséges kapcsolatokban.

Általában véve fontos megjegyezni, hogy a nárcisztikus személyiségzavar okai többtényezősek, és személyenként változhatnak: az okok megértése fontos a betegség hatékony kezelésének kidolgozásához.

Nárcisztikus viselkedés, jellemzők

A nárcisztikus viselkedés megértéséhez fontos figyelembe venni a szétválást, a projektív azonosulást és a tagadást.

Hasítás

A szétválás egy védekező mechanizmus, amelyet a nárcisztikus személyiségzavarban (NPD) szenvedő emberek használnak, hogy megvédjék magukat a negatív érzelmektől és a nem kívánt gondolatoktól.

A szétválás az én különböző részei közötti elválasztásból vagy disszociációból áll, így a negatív érzelmek vagy a személyiség nem kívánt aspektusai félretolhatók, és nem foglalkoznak velük.

Az NPD felosztásának konkrét példái a következők lehetnek:

Idealizálás és leértékelés: Az NPD-vel rendelkező személy idealizálhat bizonyos embereket, pl. szülőket vagy referenciafigurákat, és tökéletes tulajdonságokat tulajdoníthat nekik, miközben másokat démonizál, negatív és negatív tulajdonságokat tulajdonít nekik. Vagy „most” idealizálja és „később” minden látható ok nélkül leértékeli a pártot.
Az NPD-s személy a kapcsolat elején idealizálja partnerét, tökéletesnek és ideálisnak látja, de aztán leértékeli, amikor már nem illik ehhez az ideális képhez.
Az NPD-ben szenvedő személy elválaszthatja a partnere iránti pozitív és negatív érzéseit, például szeretheti partnerét, ha vonzónak vagy hasznosnak találja társadalmi helyzete szempontjából, de utálja, ha már nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.
Előfordulhat, hogy az NPD-s személynek van egy része, amely szereti a partnerét, és azt akarja, hogy működjön a kapcsolat, egy másik rész pedig gyűlöli őket, és azt akarja, hogy a kapcsolat véget vessen; ez a szakítás zavart és bizonytalanságot okozhat a kapcsolatban.
Szakadás a belső részek között: Az NPD-vel rendelkező személynek lehet egy része, amely nagyszerű, és azt akarja, hogy csodálják, egy másik része bizonytalan és fél az elutasítástól, és egy másik része dühös és bosszúálló. Ez a felosztás felhasználható a sebezhetőség elkerülésére és az énkép védelmére.

Projektív azonosítás

A projektív azonosítás egy védekezési mechanizmus, amelyben a nárcisztikus személyiségzavarban (NPD) szenvedő személy negatív tulajdonságait vagy bizonytalanságait egy másik személyre, gyakran partnerre vetíti.

Ily módon az NPD-vel rendelkező személy megőrizheti pozitív énképét, és elkerülheti, hogy szembenézzen saját bizonytalanságával vagy negatív vonásaival.

A projektív azonosulás konkrét példái egy romantikus kapcsolatban a következők lehetnek:

Folyamatosan azzal vádolja a partnerét, hogy féltékeny vagy birtokló, holott valójában ők féltékenyek és birtokló.
Azzal vádolni a partnert, hogy felületes, vagy csak a pénz érdekli, holott a valóságban ő az, aki felületes, és csak a pénz érdekli.
Társukkal szembeni saját negatív viselkedésük valóságának tagadása, pl. tagadhatják, hogy kegyetlen vagy manipulatív módon bántak vele, és a párjukat hibáztatják a kapcsolati problémákért.
Párt azzal vádolni, hogy érzelmileg távolságtartó vagy nem érintett, holott valójában ő az, aki érzelmileg távol van, és nem vesz részt a kapcsolatban.
Azzal vádolják a partnert, hogy nem vonzó vagy érdektelen, holott valójában neki vannak problémái a testképével vagy a személyiségével.

Tagadás

A tagadás egy védekezési mechanizmus, amelyet a nárcisztikus személyiségzavarban (NPD) szenvedő emberek használnak, hogy elkerüljék a valósággal, felelősségükkel és negatív érzelmeikkel való szembenézést.

A tagadás a valóság elutasításából vagy tagadásából áll, ha az nem illeszkedik az önképhez vagy az elvárásokhoz.

Az NPD-ben a partnerrel kapcsolatos tagadás konkrét példái lehetnek:

A partner érzéseinek megsértésének tagadása, még akkor is, ha a bizonyítékok ennek ellenkezőjét mutatják.
A féltékenység vagy a birtoklás tagadása, még akkor is, ha partnerünk többször rámutatott ezekre a viselkedésekre.
Az önértékelési vagy testképproblémák tagadása, még akkor is, ha partnerünk többször is rámutatott ezekre a viselkedésekre.
Tagadni, hogy hibázott vagy rosszul döntött, még akkor is, ha a valóság az ellenkezőjét bizonyítja.

Általában ezeket a védekezési mechanizmusokat használják az NPD-ben szenvedők, hogy elkerüljék saját bizonytalanságukkal és negatív tulajdonságaikkal való szembenézésüket.

Irigység, harag, kábítószer-használat és erőszak

Az irigység, a harag, a kábítószer-használat és az erőszak mind a nárcisztikus személyiségzavarral (NPD) kapcsolatos gyakori tulajdonságok vagy viselkedések.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Az irigység egy olyan érzés, amely gyakran jelen van az NPD-ben szenvedő emberekben, ami abból fakadhat, hogy torz önfelfogásukból és képtelenek elfogadni saját alkalmatlanságukat. Irigyelhetnek másokat eredményeikért, szépségükért, népszerűségükért, gazdagságukért, és alacsonyabb rendűnek érezhetik magukat velük szemben. Az irigység arra késztetheti az NPD-vel küzdő embereket, hogy megpróbáljanak megalázni, kritizálni vagy versenyezni másokkal, hogy felsőbbrendűnek érezzék magukat.

A harag egy másik gyakori érzelem az NPD-ben szenvedő emberekben, amely abból fakadhat, hogy úgy érzik, hogy mások alulértékelik vagy megvetik őket. Könnyen megsértve vagy fenyegetve érezhetik magukat, és haraggal vagy bosszúval reagálhatnak. A harag védekezési mechanizmusként is használható a bizonytalanság vagy a sebezhetőség elrejtésére.

A kábítószerrel való visszaélés gyakori viselkedés az NPD-ben szenvedőknél, akik kábítószert vagy alkoholt fogyaszthatnak negatív érzelmeik kezelésére, önképük javítására vagy valós problémák elkerülésére.

Az erőszak az NPD-vel kapcsolatos szélsőséges viselkedés, amely abból fakadhat, hogy mások fenyegetik vagy megvetik.

Az NPD-vel küzdő emberek agresszívvé vagy erőszakossá válhatnak, hogy kikényszerítsék hatalmukat, vagy megszerezzék, amit akarnak, még akkor is, ha ez más embereknek kárt okoz.

Általánosságban elmondható, hogy az irigység, a düh, a kábítószer-használat és az erőszak az NPD-vel kapcsolatos gyakori viselkedések vagy érzelmek, amelyek a torz önfelfogásból és a negatív érzelmek kezelésének nehézségéből fakadhatnak.

Ezek a viselkedések jelentős károkat okozhatnak a kapcsolatokban és mentális egészség az érintettek közül.

Ezen túlmenően ezek a viselkedések védekezési mechanizmusként is használhatók az NPD-vel élő emberek bizonytalanságának és sebezhetőségének elfedésére, megakadályozva őket abban, hogy valódi problémákkal foglalkozzanak, és javítsák önmagukat és kapcsolataikat.

Emiatt fontos, hogy az NPD-ben szenvedők pszichológiai vagy pszichiátriai kezelésben részesüljenek, hogy segítsenek felismerni és kezelni ezeket a viselkedéseket, valamint javítsák önértékelésüket és interperszonális kapcsolataikat.

Terápia nárcisztikus személyiségzavarban

Miért nem jár terápiára a nárcisztikus?

Számos oka lehet annak, hogy egy nárcisztikus személyiségzavarban (NPD) szenvedő személy vonakodik a terápiától:

A nárcisztikus tagadhatja, hogy problémái vannak, és segítségre van szüksége. A tagadás az NPD gyakori védekező mechanizmusa, és megakadályozhatja, hogy az emberek felismerjék problémáikat és segítséget kérjenek.
Előfordulhat, hogy felsőbbrendűnek érzik magukat másoknál, és nem látják szükségét a változtatásra. Azt gondolhatja, hogy másoknak kell változtatniuk, és nem nekik.
Lehet, hogy pozitív önképe van, és nem látja az okot a változtatásra. Azt gondolhatják, hogy nincs velük semmi baj, és másoknak van problémájuk.
A nárcisztikus félhet attól, hogy elveszíti a kontrollt. A terápia magában foglalja önmaguk megnyílását és érzelmeik kifejezését, és ez fenyegetésnek tekinthető az énképükre és az ellenőrzésükre.
Nehezen létesíthetnek bizalmi kapcsolatokat másokkal, és nehezen tudnak kapcsolatot teremteni másokkal, ami megnehezítheti számukra a terapeuta felé való nyitást.

A nárcizmus terápiája

Számos terápia használható a nárcisztikus személyiségzavar (NPD) kezelésére, beleértve:

Kognitív viselkedési pszichoterápia (CBT): a pszichoterápia egyik formája, amely a diszfunkcionális gondolatok, érzelmek és viselkedés azonosítására és megváltoztatására összpontosít. A CBT segíthet az NPD-ben szenvedőknek abban, hogy reálisabb képet alakítsanak ki magukról és másokról, javítsák az interperszonális kapcsolatokat és kezeljék a negatív érzelmeket.
Pszichodinamikus pszichoterápia: a pszichoterápia olyan formája, amely a tudattalan konfliktusok és a kapcsolati dinamika elemzésére összpontosít. A pszichodinamikus pszichoterápia segíthet az NPD-ben szenvedőknek megérteni személyiségproblémáik eredetét, és nagyobb öntudatot, valamint egészséges kapcsolatok kialakításának képességét fejlesztheti.
Csoportos pszichoterápia: a terápia olyan formája, amelyben hasonló problémákkal küzdő emberek csoportja vesz részt, akik rendszeresen találkoznak, hogy megbeszéljék problémáikat és támogassák egymást. A csoportterápia segíthet az NPD-ben szenvedőknek abban, hogy jobban megértsék másokat, és jobban képesek legyenek egészséges kapcsolatok kialakítására.

A nárcisztikus személyiségzavar (NPD) terápiájának javításához és megváltoztatásához szükséges idő személyenként változik, és számos tényezőtől függ, beleértve a tünetek súlyosságát, a páciens változásra való motivációját és más mentális egészségi állapotok jelenlétét.

Általánosságban elmondható, hogy az NPD kezelése hosszú ideig, gyakran évekig is eltarthat, mivel a személyiség állandó és beépült az emberbe, és a terápiának ezen az alapon kell működnie.

A változás lehet fokozatos, és sok időt és erőfeszítést igényel.

Ennek ellenére néhány ember rövidebb idő alatt jelentős javulást tapasztalhat a tüneteikben, különösen, ha nagyon motiváltak és hajlandóak keményen dolgozni a terápia során.

Mások csak hosszú idő elteltével észlelnek jelentős javulást.

Mindenesetre fontos megjegyezni, hogy a terápia célja nem csak a tünetek enyhítése, hanem az is, hogy segítsen a személynek egy kielégítőbb és teljesebb életet élni; ez a folyamat időt és odaadást igényel mind a terapeutától, mind a pácienstől.

A gyógyszerek a nárcisztikus személyiségzavar (NPD) kezelésének részeként használhatók, de nincsenek specifikus gyógyszerek az NPD kezelésére.

Ehelyett a gyógyszerek használhatók az NPD-vel kapcsolatos tünetek kezelésére, mint például a depresszió, a szorongás, a harag, a szexuális diszfunkció és a parafíliák.

"Nem létezhet Isten, mert ha lenne, nem hinném, hogy nem én vagyok." – Friedrich Wilhelm Nietzsche