A szabadalmaztatott foramen ovale egy genetikai rendellenesség, amely a szívizmot érinti. Ezt az állapotot általában „lyuk a szívben” néven is ismerik, mivel az ebben az állapotban szenvedő betegeknél szokatlan nyílás van a pitvarok szintjén, amely összeköti a jobb üreget a bal üreggel.

Ez az anomália a helytelen magzati fejlődés eredménye.

Az érintett egyéneknél születés után a septum primum és septum secundum, azaz a bal és jobb pitvar falai között elhelyezkedő két hártya nem záródik be.

Bár ez potenciálisan nagyon veszélyes rendellenesség az egyén egészségére, a legtöbb esetben tünetmentesen jelentkezik; a kockázatok jelentősen megnőnek, ha más szív- és érrendszeri rendellenességek vagy kardiovaszkuláris patológiák lépnek fel, amelyek thromboemboliás jelenségek kialakulásához vezethetnek, növelve a stroke és az ischaemiás rohamok kialakulásának kockázatát.

Éppen ezért gyakran van szükség műtéti beavatkozásra a probléma megoldásához.

Szív anatómiája

A foramen ovale és a hozzá kapcsolódó mutációk leírása előtt hasznos lehet röviden áttekinteni a szív anatómiájának néhány fő jellemzőjét.

A szívizom két részre osztható, egy bal és egy jobb részre; mind a két részt két-két üreg alkotja, amelyeken belül a vér, a pitvarok és a kamrák áramlik.

Ugyanazon fél pitvarát és kamráját az atrioventricularis billentyűk kapcsolják össze: a jobb oldalon a tricuspidalis billentyű, a bal oldalon a mitrális billentyű.

A pitvarokat és a kamrákat mindkét oldalon hártyás lemezek, úgynevezett septák választják el egymástól: a pitvarkamrákat az interatrialis septum, míg a kamrai kamrákat az interventricularis septum választja el; hozzájárulnak a véráramlás egyirányúságához, megakadályozva az artériás vér és a vénás vér keveredését.

Az oxigénmentesített vér az üreges vénákon keresztül a szív jobb pitvarába jut; azután átjut a jobb kamrába, és a pulmonalis artérián keresztül a tüdőbe pumpálják.

Az így oxigénnel feltöltött vér a tüdővénákon keresztül a bal pitvarba jut, majd a bal kamrába jut, amelynek az a feladata, hogy az oxigénes vért az aortán keresztül az egész szervezetbe pumpálja.

A vér pumpálásához szükséges szívmozgásokat szisztolénak (összehúzódási fázisnak) és diasztolénak (lazító fázisnak) nevezik.

Mi az a foramen ovale

A szív foramen ovale (FOP vagy PFO) a jobb oldali üreget a bal üreggel összekötő pitvari nyílás, amely minden egyedben jelen van a magzati fejlődési szakaszban: ebben az időszakban valójában a tüdő nem aktív, és a nyílás (úgynevezett ostium primum) szükséges ahhoz, hogy a vér áthaladjon a szív jobb oldaláról a bal oldalra.

A vér közvetlenül jobbról balra áramlik két nyílásnak köszönhetően, a Botallo csatornának, amely a tüdőartéria és a mellkasi aorta között helyezkedik el, és a foramen ovale-nak, amely ehelyett összeköti a két pitvart.

A legtöbb esetben a születés után az addig a pillanatig nyitottnak (vagyis nyitottnak) definiált foramen ovale az élet első évében bezárul: amikor a tüdő légzési aktivitása megindul, valójában nyomáskülönbség alakul ki a tüdőben. bal pitvar és jobb pitvar, ami a septum primum nevű kis membrán hegesztését idézi elő a foramen ovale falai között.

A nyílás lezárását követően egy második membrán jön létre, pontosan septum secundumként definiálva, amely az elsőhöz tapad, és egy hermetikus zárómechanizmust hoz létre, amely megakadályozza a vér átjutását a szív egyik részéből a másikba.

Egyes egyedeknél azonban olyan rendellenességek léphetnek fel, amelyek a nyílás meghibásodását vagy részleges bezárását okozzák; ebben az esetben a két szívüreg közötti elválasztást csak a jobb és bal oldal közötti nyomáskülönbség tartja fenn.

A hiba okai még nem teljesen tisztázottak, azonban feltételezhető, hogy spontán genetikai mutáció áll a probléma hátterében.

Patent foramen ovale, tünetek és szövődmények

Sok patentos foramen ovale egyén békésen él a mutációval, és nincsenek jelentős tüneteik.

Ennek az az oka, hogy, mint már kiemeltük, a két szívüreg közötti nyomáskülönbség elegendő az artériás és a vénás vér elkülönítéséhez.

Ha azonban a nyitott foramen ovale más szívbetegségekkel, billentyűhibákkal és szívritmuszavarokkal társul, vagy más rendellenességekkel, például szív- és érrendszeri és tüdőbetegségekkel kombinálódik, tünetek, sőt súlyos szövődmények léphetnek fel a páciens egészségére nézve.

Az egyik fő kockázati tényező, amellyel a nyitott foramen ovale betegek szembesülnek, a tromboembóliás jelenségek kialakulásának lehetősége.

Mélyvénás trombózis jelenség akkor fordulhat elő, ha az alsó végtagokban képződő trombus a jobb pitvarba kerül, és ennek a nyílásnak köszönhetően az interatrialis septumon áthaladva eléri a szív bal oldalát; ha a tömeg a keringésbe kerül, súlyos artériás elzáródások, úgynevezett paradox embóliák léphetnek fel a szervezetben.

A leggyakoribb következmény a stroke, amely akkor következik be, amikor a vérrög eléri az agy egy részét ellátó artériát.

Továbbá, ha a nyitott foramen ovale szívbillentyű-betegségben vagy pulmonális hipertóniában szenvedő betegeknél jelen van, akkor a tüdő véráramlása jelentősen csökkenhet, ami hipoxiás állapotokhoz (azaz rossz véroxigenizációhoz) vezethet, ami a szervek és szövetek gyengülését okozhatja. oxigén- és tápanyaghiány.

Diagnózis

Mint már említettük, a nyitott foramen ovale felnőtteknél olyan állapot, amely a legtöbb esetben tünetmentesen jelentkezik, ezért előfordulhat, hogy a betegség diagnózisa nem azonnali.

Ennek a rendellenességnek a felismeréséhez speciális vizsgálatokon kell átesni, például echokardiogramon: ez egy ultrahangos vizsgálat, amely lehetővé teszi a szív anatómiájának részletes képét, lehetővé téve a szívszerkezetek anomáliáinak, pitvari vagy interventricularis defektusainak azonosítását, billentyűk, szívizom malformációk és a szív összehúzódási képességének megváltozása.

Ennek ellenére egyes betegeknél előfordulhat, hogy az echokardiogram nem elegendő a nyitott foramen ovale jelenlétének kimutatására; bizonyos esetekben ezért a kardiológus további vizsgálatokat írhat elő, mint például:

Color-Doppler echokardiogram: ez egy különleges ultrahang-technika, amely lehetővé teszi a szívüregekben a vérkeringés dinamikájának részletes elemzését.

Echokardiogram kontraszt visszhanggal: ez a hagyományos echokardiográfia egy változata, amelynek során kis buborékokat képezni képes sóoldatot fecskendeznek a vénába (ezért buboréktesztnek is nevezik). A véráramlást követően a buborékok a szívbe kerülnek, ahol egy nyitott foramen ovale jelenlétében közvetlenül áthaladnak a pitvari septumon, és elérik a szív bal oldalát. Ez a teszt lehetővé teszi, hogy pontosabb adatokat kapjon, mint a kontraszt nélküli echokardiogram, és jelentősebb információt nyújt a szívizom vérkeringéséről.

Transoesophagealis echocardiogram: ez a fajta értékelés egy ultrahangszonda behelyezéséből áll, amely a nyelőcső mentén haladva a szív melletti területre tolódik. Bár ez egy invazívabb vizsgálat, amely némi kellemetlenséget okozhat a páciensnek, lehetővé teszi, hogy tisztább képeket kapjunk, amelyek képesek kiemelni a szívszerkezetek olyan részleteit, amelyek más vizsgálatokkal nem azonosíthatók.

Gondozás és kezelés

Általában a szabad foramen ovale betegekre nem vonatkoznak különösebb korlátozások, és bármilyen tevékenységet végezhetnek.

Mint már hangsúlyoztuk, ez az állapot önmagában nem jár tünetekkel, hacsak nem jár más rendellenességekkel, és ebből következően nem feltétlenül szükséges beavatkozni a malformáció feloldásához.

Ha viszont a foramen ovale megnyílása kockázatot jelent a beteg számára, akkor sebészeti beavatkozást kell végezni a nyílás lezárására.

Különféle megközelítések léteznek ennek az állapotnak a kezelésére: az egyik rendelkezésre álló lehetőség a perkután technika, amely lehetővé teszi a nyílás szívkatéterezéssel történő lezárását.

Ez egy mikroinvazív megközelítés, amely lehetővé teszi a beavatkozást egy kis katéter vénába történő behelyezésével a műtéttel járó kockázatok nélkül; az eljárás magában foglalja a nyílás lezárását egy speciális, kis esernyőhöz hasonló eszközzel, amely lezárja a septum primum és a septum secundum közötti csatornát.

Alternatív megoldásként, ha a katéterezés nem lehetséges, nyitott szívműtét is igénybe vehet: ez egy határozottan invazívabb és nem kockázatmentes megközelítés, amely azonban a legjobb megoldásnak tűnik a további betegségekben szenvedő betegek kezelésére. szívhibák.

Egyes esetekben hasznos lehet vérlemezke- és véralvadásgátló szereken alapuló gyógyszeres terápia előírása a thromboemboliás epizódok kockázatának csökkentése érdekében.

Megelőzés

Mivel ez egy veleszületett rendellenesség, nem lehet megelőzni ezt az állapotot, azonban néhány hasznos óvintézkedést be kell tartani a szövődmények elkerülése érdekében:

• Hosszú utazások és különösen ülő tevékenységek során végezzen néhány fizikai gyakorlatot a vénás pangás megelőzésére;
• Rendszeresen végezzen mérsékelt fizikai aktivitást;
• Igyon megfelelő mennyiségű vizet a diurézis elősegítése érdekében;
• Kerülje az alkohol és más értágító anyagok bevitelét;
• Vezessen egészséges és kiegyensúlyozott életmódot.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

A kamrafibrilláció az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar: tudjunk meg róla

Sinus tachycardia: mi ez és hogyan kell kezelni

A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis

Aorta sebészet: mi ez, mikor elengedhetetlen

Hasi aorta aneurizma: tünetek, értékelés és kezelés

Spontán koszorúér disszekció, amelyhez szívbetegség társul

Koszorúér bypass műtét: mi ez és mikor kell alkalmazni

Szembe kell néznie a műtéttel? Műtét utáni szövődmények

Mi az aorta regurgitáció? Áttekintés

A szívbillentyűk betegségei: Aorta stenosis

Interventricularis septális defektus: mi ez, okai, tünetei, diagnózisa és kezelése

Szívbetegség: pitvari septális defektus

Interventricularis defektus: osztályozás, tünetek, diagnózis és kezelés

Szívritmuszavarok: A szív elváltozásai

A tachycardia azonosítása: mi ez, mi az oka és hogyan kell beavatkozni a tachycardiába

Szívritmuszavarral kapcsolatos vészhelyzetek: az amerikai mentők tapasztalatai

Kardiomiopátiák: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Az AED használata gyermeken és csecsemőn: Gyermekdefibrillátor

Aortabillentyű műtét: áttekintés

A bakteriális endocarditis bőr megnyilvánulásai: Osler-csomók és Janeway-léziók

Bakteriális endocarditis: Profilaxis gyermekeknél és felnőtteknél

Fertőző endokarditisz: meghatározás, tünetek, diagnózis és kezelés

forrás

Bianche Pagina