Mi az aorta regurgitáció? Egy áttekintés
Az aorta regurgitáció a vér visszaáramlása az aortabillentyűn keresztül, amely a bal kamra relaxációja következtében következik be.
Az aorta regurgitációját az aortabillentyű és a környező aortagyök károsodása okozza; az aorta az a véredény, amely a szívből a test többi részébe szállítja a vért.
A romlás kéthúsú aortabillentyűvel rendelkező betegeknél jelentkezik, de okozhatja a billentyű bakteriális fertőzése vagy a reumás láz.
Az aorta regurgitációja általában tünetmentes, hacsak nem alakul ki szívelégtelenség
A diagnózist klinikai alapon állítják fel, amelyet elektrokardiogram igazol, amely szükséges a súlyosságának felméréséhez.
A sérült szívbillentyűt rendszeres időközönként ellenőrizni kell, hogy kicserélhető legyen vagy műtéti úton megjavítható legyen, ha a szivárgás jelentős és a szív meghibásodási jeleit mutatja.
Az aortabillentyű a bal kamra és a felszálló aorta közötti nyílás; az aortabillentyű kinyílik, amikor a bal kamra összehúzódik, hogy vért pumpáljon az aortába.
Ha az aortabillentyű nem zár be teljesen, akkor az aortából a vér visszafolyik a bal kamrába, amikor az utóbbi ellazul, hogy megteljen vérrel a bal pitvarból.
A visszafolyó vér, az úgynevezett regurgitáció, növeli a térfogatot és a nyomást a bal kamrában; ennek következtében megnő a szívizom terhelése.
A kompenzáció a kamrák izomfalának megvastagodása miatt következik be, és az izom hipertrófiája lesz; a kamrai kamrák térfogata növekedni fog, ahogy kitágulnak.
A szív a kompenzáció ellenére nem lesz képes kielégíteni a szervezet vérigényét, és ennek következtében szívelégtelenség lép fel a tüdőben felhalmozódó folyadékkal.
A MENTŐK RÁDIÓJA A VILÁGBAN? RÁDIÓK: LÁTOGATJON MEG AZ EMGERCY EXPO BONDOJÁT
Az aorta regurgitáció okai
Az aortabillentyű regurgitációja akut lesz, ha hirtelen, krónikus, ha fokozatosan következik be.
Az akut aorta regurgitáció leggyakoribb okai a következők: a billentyű bakteriális fertőzése, ezáltal fertőző endocarditis és aorta disszekció.
A krónikus aorta regurgitáció leggyakoribb okai a következők: spontán billentyű vagy felszálló aorta sérülés, különösen olyan veleszületett rendellenesség esetén, amelyben az aortabillentyű kéthúsú, és reumás láz.
Az újszülöttek 1%-ának van kéthús aortabillentyűje, de ez felnőtt korig nem okoz kellemetlenséget.
Az aorta regurgitáció tünetei
Enyhe aorta regurgitáció esetén a szívzöregen kívül nem lesz más tünet, amely a bal kamra ellazulásakor a sztetoszkóppal meghallgatható.
Ha súlyos aorta regurgitációja van, szívelégtelenség esetén tünetei lesznek.
A szívelégtelenség dyspnoét okoz, ha megerőltetik magukat; légszomj, alvási apnoe lesz.
Az is előfordulhat, hogy az aorta regurgitációja angina pectorist okoz, ami a szív elégtelen vérellátásának következménye.
A pulzus pillanatnyilag erőteljes lehet, majd eltűnhet, mivel a vér az aortabillentyűn keresztül visszatorlódik, ami hirtelen vérnyomáscsökkenést okoz.
Az aorta regurgitáció diagnózisa
A diagnózis az objektív teszten alapul, amelyre példa a szívzörej és a pulzusösszeomlás; ezt echokardiogram igazolja.
Ez utóbbi megmutatja a regurgitáció súlyosságát és a szívizom valószínű érintettségét.
Ha az echokardiográfia nem észlel aorta tágulatot, számítógépes tomográfia vagy mágneses rezonancia képalkotás hasznos lehet az aorta disszekciójának kimutatására.
A mellkasröntgen és az elektrokardiogram a szívtágulat jeleit mutatja
A műtét előtt koszorúér-angiográfiát kell végezni, mivel az aorta regurgitációban szenvedő betegek 20%-a általában koszorúér-betegségben is szenved.
A kéthúsbillentyűvel rendelkező egyének első fokú rokonait szűrni kell, mivel körülbelül 30%-uk van ilyen.
A gyógyszeres kezelés nem lesz hatékony a szívelégtelenség progressziójának lelassításában, és ezért nem csökkenti a billentyűjavítás vagy billentyűcsere szükségességének valószínűségét.
A bal kamra tágulásának időpontjának meghatározásához és a beavatkozás típusának eldöntéséhez időszakonként echokardiogramot kell végezni.
A sérült szelepet meg kell javítani vagy mesterséges szelepre kell cserélni, mielőtt a bal kamra visszafordíthatatlanul károsodna.
Azok, akik billentyűcsere műtéten estek át, antibiotikumos profilaxisban részesülnek bármilyen műtéti, orvosi vagy fogászati beavatkozás előtt, hogy csökkentsék a szívbillentyű fertőzések kockázatát.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Szív Holter, kinek és mikor kell
Szívritmus helyreállítási eljárások: Elektromos kardioverzió
Megváltozott szívverés: Palpitáció
Szív: Mi a szívroham és hogyan avatkozzunk be?
Szívdobogása van? Íme, mik ezek, és mit jeleznek
Palpitáció: mi okozza és mit kell tenni
Szívleállás: mi ez, mik a tünetei és hogyan kell beavatkozni
Elektrokardiogram (EKG): mire való, mikor szükséges
Milyen kockázatokkal jár a WPW (Wolff-Parkinson-White) szindróma?
Szívelégtelenség: tünetek és lehetséges kezelések
Mi a szívelégtelenség és hogyan ismerhető fel?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Gyors keresés - és kezelés - A stroke oka megelőzhet többet: új irányelvek
Pitvarfibrilláció: tünetek, amelyekre figyelni kell
Wolff-Parkinson-White szindróma: mi ez és hogyan kell kezelni
Vannak hirtelen tachycardiás epizódjai? Wolff-Parkinson-White szindrómában (WPW) szenvedhet
Mi az a Takotsubo Cardiomyopathia (Broken Heart Syndrome)?
Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Szívmormogások: mi ez és mikor kell aggódni?
A törött szív szindróma növekszik: tudjuk, hogy Takotsubo kardiomiopátia
Szívinfarktus, néhány információ az állampolgároknak: mi a különbség a szívmegállás között?
Teljes dinamikus elektrokardiogram Holter szerint: mi ez?
A szív mélyreható elemzése: szívmágneses rezonancia képalkotás (CARDIO – MRI)
Palpitáció: Mik ezek, mik a tünetei és milyen patológiákra utalhatnak
Szívasztma: mi ez és mi a tünete
Szívinfarktus: A szívinfarktus jellemzői, okai és kezelése