Pulmonológiai vizsgálat, mi ez és mire való? Mit csinál a pulmonológus?
A pulmonológus a légzőrendszer struktúráit érintő patológiák diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik: gége, légcső, hörgők, tüdő, rekeszizom és bordaív.
A diagnosztizált kórképek kezelésével igyekszik megelőzni a légzési elégtelenség kialakulását, vagy legalábbis lelassítani annak előrehaladását.
Szükség esetén igénybe veheti allergológus, mellkasi vagy szív- és érsebész szolgáltatásait.
A pulmonológus által leggyakrabban kezelt patológiák a következők:
- Allergiás asztma
- Gyulladásos betegségek, például gégegyulladás, hörghurut, tüdőgyulladás és brocopneumonia, akár akut, akár krónikus formában, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)
- Tuberkulózis
- Tüdőrák
- sarcoidosis
Milyen eljárásokat alkalmaz leggyakrabban a pulmonológus?
A pulmonológus először a beteg kórtörténetéről és családi anamnéziséről gyűjt információkat, igyekszik minél pontosabb anamnézist szerezni.
Érdeklődik a légúti megbetegedések kockázati tényezőiről (pl. dohányzás, mérgező anyagoknak való kitettség), valamint egyéb – különösen allergiás, autoimmun vagy kardiovaszkuláris – patológiák jelenlétéről, még a családtagoknál is.
Ezt követi az objektív vizsgálat, amely a mellkas ellenőrzését, tapintását, ütését és auszkultációját foglalja magában, majd diagnosztikai vizsgálatokat írhat elő.
A gyakran kért tesztek a következők:
- Laboratóriumi tesztek
- Mellkas röntgen
- spirometria
- Mellkasi CT vizsgálat
- Biopszia
- Endoszkópia
Mikor kell pulmonológus látogatást kérni?
Az emberek gyakran fordulnak pulmonológushoz, ha a probléma előrehaladott stádiumban van és nehezen kezelhető.
Éppen ezért jobb, ha nem hanyagoljuk el a légúti rendszert érintő betegségek kezdeti tüneteit, és az első jelekre kérjünk időpontot ehhez a szakemberhez.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség megnyilvánulhat például köhögéssel, gyakran bőséges nyálkatermeléssel, légszomjjal és légzés közbeni sziszegéssel vagy sípolással, ami arra utal, hogy érdemes lehet pulmonológushoz fordulni.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
A Prehospital Drug Assisted Airway Management (DAAM) előnyei és kockázatai
Blind Insertion Airway Devices (BIAD)
Oxigén-ózon terápia: mely patológiák esetén javasolt?
Hiperbár oxigén a sebgyógyulási folyamatban
Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig
Mi az intravénás kanülálás (IV)? Az eljárás 15 lépése
Orrkanül oxigénterápiához: mi ez, hogyan készül, mikor kell használni
Tüdőemfizéma: mi ez és hogyan kell kezelni. A dohányzás szerepe és a leszokás jelentősége
Tüdőemfizéma: okok, tünetek, diagnózis, vizsgálatok, kezelés
Külső, belső, foglalkozási, stabil bronchiális asztma: okok, tünetek, kezelés
Útmutató a krónikus obstruktív tüdőbetegség COPD-hez
Bronchiectasis: mik ezek és mik a tünetei
Bronchiectasia: Hogyan lehet felismerni és kezelni
Pulmonalis vasculitis: mi ez, okai és tünetei
Bronchiolitis: tünetek, diagnózis, kezelés
Mellkasi fájdalom gyermekeknél: hogyan lehet felmérni, mi okozza
Bronhoszkópia: Ambu új szabványokat állított fel az egyszer használatos endoszkóp számára
Mi az a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)?