Asztma: tünetek és okok
Az asztma szó az ógörögből származik, és nehéz vagy nehéz légzést jelent. Valójában az asztmás krízis pontosan hirtelen fellépő légzési nehézséggel, köhögéssel és ziháló légzéssel kíséri.
E jelenségek hátterében a légutak gyulladása áll, amihez a hörgők izomzatának beszűkülése és a hörgőszekréció fokozódása társul, amelyek mind akadályozzák a légáramlást.
Ezeket a folyamatokat szinte mindig olyan kiváltó tényezőknek való kitettség váltja ki, amelyek, míg nem asztmásoknál ártalmatlanok, addig asztmásoknál különféle problémákat okozhatnak, mint például pollen, étel, egyszerű nevetés, mély lélegzet vagy rövid futás.
Az orvosok az asztmának két típusát különböztetik meg: belső (vagy nem allergiás) és külső (vagy allergiás) asztmát
Az előbbit nem tartja fenn allergiás folyamat, míg az utóbbit igen.
A nem allergiás asztma általában felnőttkorban jelentkezik, míg az allergiás asztma az élet bármely szakaszában kialakulhat, bár gyakran már gyermekkorban is megjelenik.
Mivel az allergiát kiváltó anyagokkal (az úgynevezett allergénekkel) szembeni szenzibilizáció a gyermek expozíciójának növekedésével nő, az allergiás asztma előfordulásának csúcspontja általában iskolás korban következik be.
Hogyan lehet tudni, hogy asztmája van
Az asztma tünetei egyénenként változnak: van, akinél ritkán jelentkeznek rohamok, másoknak csak bizonyos időpontokban, például poros környezetben, pázsit közepén vagy edzés közben jelentkeznek, és vannak, akiknek állandóan kellemetlen érzései vannak.
Mindenesetre a támadás jelei és tünetei a következők lehetnek:
- Légszomj;
- Mellkasi szorítás érzése
- mellkasi fájdalom
- köhögési vagy sípoló légzési rohamok
- zihálás a kilégzés során
- légszomj, köhögés vagy zihálás okozta alvászavarok
Ezeket a rohamokat nagymértékben súlyosbíthatja a vírusok jelenléte, például azok, amelyek megfázást vagy influenzát okoznak, ami az asztma gyakori jele, különösen gyermekeknél.
Az asztma valószínűleg súlyosbodására utaló jelek a légzési nehézség fokozódása és a leírt tünetek megjelenése, ami a betegség rossz kontrollálhatóságát jelzi, amit otthon a tüdő működését ellenőrző készülékkel (csúcsáramlásmérővel) mérnek, és a gyakrabban kell gyorsan ható inhalátort használni.
Ezen okok miatt az asztmás rohamokra hajlamos embereknek mindig hordjanak maguknál hörgőtágító anyagokat tartalmazó spray-t, amely képes gyorsan csökkenteni a hörgőgörcsöt (úgynevezett „életmentő”).
Amikor asztmás rohamok jelentkeznek
Egyes embereknél az asztma jelei és tünetei bizonyos helyzetekben jelentkeznek:
- amikor sportolnak. Ebben az esetben terhelés okozta asztmáról beszélünk, amely hideg és száraz levegő esetén súlyosbodhat;
- amikor valaki hivatását végzi. Valójában foglalkozási asztmáról beszélünk, olyan állapotról, amelyet a munkahelyen belélegzett irritáló anyagok, például vegyi gőzök, gázok vagy por váltanak ki;
- allergén anyagoknak való kitettség esetén. Ebben az esetben allergiás asztmáról beszélünk, amelyet a levegőben lévő anyagok, például pollen, penészgomba spórák, poratkák vagy háziállatszőr okoz;
- az éjszaka folyamán. Ezt a helyzetet éjszakai asztmának nevezik;
- acetilszalicilsav gyógyszerek, antibiotikumok, gyulladáscsökkentő szerek általában, érzéstelenítők szedésekor. Ilyenkor egyéb tünetek is jelentkeznek, mint például orrfolyás, tüsszögés, orrmelléküreg nyomás, köhögés, illetve gyógyszer okozta asztmáról beszélünk.
Az asztma különböző típusai
A tünetek alapján az orvosok az asztmát a következőkre osztják:
- időszakosan enyhe, amikor a tünetek enyhék és hetente kevesebb mint kétszer jelentkeznek. Az éjszakai tünetek havonta kevesebb mint kétszer jelentkeznek;
- tartósan enyhe, a tünetek hetente három-hat alkalommal, éjszakai tünetek pedig havonta három-négy alkalommal jelentkeznek. Az asztmás rohamok hatással lehetnek a normál tevékenységekre;
-mérsékelten tartós, napi megnyilvánulásokkal és éjszakai rohamokkal havonta ötször vagy többször. A tünetek befolyásolhatják a személy tevékenységét;
- súlyos, tartós, a tünetek nappal és éjszaka is fennállnak, így a személy kénytelen korlátozni tevékenységét.
A súlyos asztmás rohamok életveszélyesek lehetnek, ezért azonnal kezelni kell őket.
A vészhelyzetre utaló jelek a következők: a légszomj vagy zihálás gyors súlyosbodása; nincs javulás még gyors hatású inhalátor használata után sem; légszomj nyugalomban.
GYERMEK EGÉSZSÉG: TUDJON TOVÁBBI INFORMÁCIÓT A GYÓGYSZERRŐL, LÁTOTT A BOOTH -T VÉSZHELYZETI EXPO -n
Asztma, kockázati tényezők
Úgy gondolják, hogy bizonyos kockázati tényezők növelik az asztma kialakulásának esélyét, ideértve:
- asztmás rokonai, például szülője vagy testvére;
- más allergiás betegségben szenved, mint például az atópiás dermatitisz (amelyre olyan tünetek jelenléte jellemző, mint a vörös, viszkető bőr) vagy a szénanátha (amely orrfolyást, dugulást és viszkető szemeket okoz)
- túlsúlyosnak lenni;
- dohányzó;
- passzív dohányzásnak, kipufogógáznak vagy más típusú szennyezésnek van kitéve;
- foglalkozási kiváltó okoknak, például a mezőgazdaságban és a fodrászok által használt vegyszereknek.
Asztma, mikor kell orvoshoz menni
Azok az emberek, akiknél gyakori, néhány napnál tovább tartó köhögés és/vagy zihálás vagy egyéb, az asztmának tulajdonítható jel vagy tünet jelentkezik, a lehető leghamarabb konzultáljon orvosával, aki ezután úgy dönthet, hogy tüdőgyógyászhoz utalja őket.
Fontos, hogy ne becsüljük alá a helyzetet, és ne várjunk túl sokáig: ha a betegség kezelését korán elkezdjük, jelentősen csökken a hosszú távú tüdőkárosodás és a betegség idővel súlyosbodásának kockázata.
A betegség jó hosszú távú kontrollja segít napról napra jobban érezni magát, és megelőzheti az életveszélyes asztmás rohamot.
Az asztma diagnosztizálása utáni monitorozása érdekében fontos, hogy kezelőorvosával együttműködjön, mert a betegség gyakran idővel változik, és szükség lehet az előírt kezelés megváltoztatására.
Ne vegyen be az előírtnál több gyógyszert anélkül, hogy előzetesen konzultálna orvosával, mivel az asztma elleni gyógyszerek túlzott használata mellékhatásokat okozhat, és ronthatja a helyzetet.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Bronchitis: tünetek és kezelés
Bronchiolitis: tünetek, diagnózis, kezelés
Külső, belső, foglalkozási, stabil bronchiális asztma: okok, tünetek, kezelés
Mellkasi fájdalom gyermekeknél: hogyan lehet felmérni, mi okozza
Bronhoszkópia: Ambu új szabványokat állított fel az egyszer használatos endoszkóp számára
Mi az a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD)?
Légúti szincitiális vírus (RSV): Hogyan védjük gyermekeinket
Respiratory Syncytial Virus (RSV), 5 tipp a szülőknek
Csecsemők szinkitális vírusa, olasz gyermekorvosok: "Elment Covid, de visszajön"
Újszülöttkori légzési distressz: figyelembe veendő tényezők
Stressz és szorongás a terhesség alatt: Hogyan védjük meg az anyát és a gyermeket
Légzési distressz: Mik a légzési distressz jelei újszülötteknél?
Légzési distressz szindróma (ARDS): terápia, mechanikus lélegeztetés, monitorozás
Bronchiolitis: tünetek, diagnózis, kezelés
Mellkasi fájdalom gyermekeknél: hogyan lehet felmérni, mi okozza
Bronhoszkópia: Ambu új szabványokat állított fel az egyszer használatos endoszkóp számára
Bronchiolitis gyermekkorban: A légzőszervi szincitiális vírus (VRS)
Tüdőemfizéma: mi ez és hogyan kell kezelni. A dohányzás szerepe és a leszokás jelentősége
Tüdőemfizéma: okok, tünetek, diagnózis, vizsgálatok, kezelés
Bronchiolitis csecsemőknél: tünetek
Bronchiális asztma: tünetek és kezelés