Covid, a study of surviving patients confirms: 'Persistent depression in the aftermath of illness'

Depresszió: tünetek, okok és kezelés

By Cristiano Antonino On 14. február 2023.

A depresszió egy olyan kifejezés, amelyet a szomorú, üres vagy ingerlékeny hangulat jelzésére használnak, amelyet olyan fizikai, fiziológiai és kognitív változások kísérnek, amelyek jelentősen befolyásolják az egyén működési képességét.

A depressziós epizód nem esik egybe a major depresszió (vagy major depresszió) diagnózisával, mert sok embernek lehetnek többé-kevésbé markáns hangulati ingadozásai, egészen a teljes bipoláris zavarig, aminek a depresszió csak az egyik tünete lehet, bár általában az alany számára a legkívánatosabb, aki ezekben a fázisokban kér segítséget.

A depresszió széles körben elterjedt betegség a lakosság körében, ezért nagyon jól ismert

Valójában úgy tűnik, hogy a lakosság 10-15%-a szenved ebben, a nők körében gyakrabban.

A súlyos depresszió magas mortalitással jár.

A súlyos depresszióban szenvedők akár 15%-a öngyilkosságot követ el.

Ennek ellenére a legtöbb depressziós egyén nem jut el odáig, hogy öngyilkossági gondolatai vagy különösen súlyos tünetei legyenek, hanem olyan tünetekre panaszkodnak, amelyek gyakran nem is könnyen hozhatók kapcsolatba magával a depresszióval (krónikus fáradtság, fizikai kényelmetlenség, apátia, gyengeség, csökkent vágy, ingerlékenység, stb.).

A depresszió kétszer olyan gyakori serdülő és felnőtt nőknél, mint serdülőknél és felnőtt férfiaknál.

Gyermekeknél a férfiak és a nők egyaránt érintettek.

A depresszív zavar bármely életkorban kialakulhat, átlagosan 25 év körül alakul ki.

Egyeseknél izolált súlyos depressziós epizódok, amelyeket sok éven keresztül követnek tünetmentesen, míg másokban epizódok halmozódnak fel, mások pedig az életkor előrehaladtával egyre gyakoribbak.

Depressziós tünetek

A depresszió tünetei sokfélék, azonosításuk megkönnyítése érdekében csoportosíthatók:

A depresszió kognitív tünetei
Csökkent koncentrációs képesség vagy akár kis döntések meghozatala, ahol zavaró vagy memóriazavarok léphetnek fel.
Nagyon erős hajlam arra, hogy magát hibáztassuk, leértékeljük, méltatlannak érezzük magunkat. A múlt apró hibáiról való elmélkedés mindennapos, és a semleges vagy triviális mindennapi eseményeket személyes hibák vagy hiányosságok bizonyítékaként értelmezik.

A depresszió affektív tünetei:

Általában a súlyos depresszióban szenvedők szinte napi szinten nyomott hangulatot, kifejezett szomorúságot mutatnak, így a hangulat és a gondolatok mindig negatívak.

Úgy tűnik, az élet igazi fájdalma, ami ahhoz vezet, hogy többé nem tudunk élvezni semmit.

Valójában a korábban aktívan keresett hobbik vagy tevékenységek gyakorlásának örömének elvesztése a depressziós rendellenességek állandó jellemzője.

Lehetséges a társadalmi visszahúzódás, a kellemes foglalkozások elhagyása vagy a szexuális vágy csökkenése.

A depresszió akarati/motivációs tünetei:

Jelentős fáradékonyság, melynek során a személy kimerültnek és fáradtnak érzi magát még motoros aktivitás hiányában is.

Úgy tűnik, hogy a legkisebb feladatok jelentős erőfeszítést igényelnek, és az elvégzésük hatékonysága csökkenhet (pl. panaszkodhat, hogy a reggelizés fárasztó, és a szokásosnál kétszer hosszabb ideig tart).

A depresszió viselkedési tünetei:

Megnövekedett vagy csökkent étvágy.

Általában van fogyás és fogyás, néhány súlyos depresszióban szenvedő egyén arról számol be, hogy kényszerítenie kell magát az evésre.

Mások többet esznek, és erősen vágynak bizonyos ételekre (pl. édességekre vagy más szénhidrátokra), mintha vigasztalást keresnének az ételben.

Az alvás növekedése vagy csökkenése.

Egyesek korán ébredhetnek, gyakori éjszakai ébredések, vagy nehezen tudnak elaludni anélkül, hogy reggel kipihentnek éreznék magukat; mások túl sokat alszanak (hiperszomnia).

Néha az alvászavar az oka annak, hogy az egyén kezelést igényel.

Jelentős motoros lassulás, amely a cselekvés lassúságában, lassabb beszédben, lelassult gondolatokban és testmozgásokban nyilvánulhat meg, vagy fordítva, kifejezett izgatottság, amelyben képtelenség felülni, oda-vissza járni, tördelni a kezét, húzni. vagy dörzsölje meg bőrét, ruháját vagy más tárgyat.

A depresszió fizikai tünetei:

Fejfájás, szívdobogásérzés vagy tachycardia, izom-, csont-, ízületi és hasi fájdalom.

Az emberek szédülhetnek vagy üres a fejük.

Néha székrekedés vagy hasmenés jelentkezhet.

Az is megtörténhet, hogy az illető csak a depresszió fent említett testi tüneteit nyilvánítja ki anélkül, hogy az egyén kedélyállapotának csökkenését észlelné.

Valójában, ha az ilyen szomatikus panaszokat nem traumás állapotok (balesetek), patológiák, anyagcsere-elváltozások vagy izomfeszülés okozzák, és az orvos kizárt bármilyen szervi okot, akkor ez egy „álarcos depresszió” néven ismert állapot lehet, a diagnosztikai megerősítés. ebből származhat abból, hogy az alany pozitívan reagál az antidepresszáns gyógyszerekre, vagy családtagja súlyos depresszióban szenved vagy szenvedett.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a depresszió tünetei néha finomak lehetnek, egészen addig a pontig, hogy senki sem ismeri a problémát, néha még maga az alany sem, aki hajlamos a normál fáradtságnak, stressznek, idegességnek vagy a munkahelyi problémáknak tulajdonítani. munkahelyen, otthon vagy párkapcsolatban.

Valójában elég gyakran előfordul, hogy a depressziós személy nem akarja felismerni saját belső állapotát, ami miatt „mindent feketének” lát, intoleráns, ingerlékeny, pesszimista, ideges, távolságtartó stb. és úgy véli, hogy csak a külső tényezők (munka, párkapcsolat, pénz, gyerekek stb.) következményeit kell változtatni.

A depresszió összes fentebb leírt tünete jelentkezhet akutan (a depresszió nagyon akut és hirtelen fázisaival, amelyek esetleg maguktól vagy terápia hatására eltűnnek), vagy folyamatosan, bár enyhe formában, néhány hirtelen pillanattal. romlásáról.

Ebben az esetben dysthymiáról beszélünk.

A depresszió okai

Általánosságban elmondható, hogy a depresszió okai három tényezőben foglalhatók össze:

Biológiai tényezők. Ezek a neurotranszmitterek, a hormonok és az immunrendszer változásaira utalnak. Például a neurotranszmitterek, például a noradrenalin és a szerotonin szabályozásának megváltozása, az idegimpulzusok átvitelének megváltozása befolyásolhatja az alany kezdeményezőkészségét, alvását, merengését és másokkal való interakcióját.
Pszichológiai és szociális tényezők. Pszichoszociális szinten a stresszes életeseményekről jól ismert, hogy depressziós epizódokat váltanak ki. Ilyen lehet a gyász, a személyközi és családi konfliktusok, a testi betegségek, az életváltozások, a bűncselekmény áldozatává válás, a házasság és a gyermek elszakadása. Ezen események között találkozhatunk a munkakörülmények megváltozásával vagy egy új típusú munka megkezdésével, egy szeretett személy megbetegedésével, súlyos családi konfliktusokkal, baráti kapcsolatok változásával, városváltással stb. Ezek az események nagyobb hatással lehetnek az emberekre. akiknek negatív gyermekkori élményeik voltak, és ezért nem rendelkeznek megfelelő készségekkel ezek hatékony kezelésére.
Genetikai és élettani tényezők. A súlyos depresszióban szenvedő egyének első fokú rokonainál kétszer-négyszer nagyobb a betegség kialakulásának kockázata, mint az általános populációban. A rendellenesség kialakulására való hajlam genetikailag öröklődik, nem maga a rendellenesség.

Depresszió kezelése

Pszichoterápia depresszió esetén

A kognitív viselkedésterápia nagyon hatékonynak bizonyult a depresszió kezelésében.

Egyrészt megpróbálják megváltoztatni a negatív gondolatokat, amelyek támogathatják a depressziót.

Például a szenvedők hajlamosak túlkritikusak lenni önmagukkal szemben, hajlamosak minden bizonyítékon túl magukat hibáztatni, és hajlamosak arra, hogy a mindennapi helyzetekben jobban észrevegyék a negatív eseményeket.

A kognitív viselkedésterápia segít a személynek kiegyensúlyozottabb és racionálisabb gondolkodásmód kialakításában.

Másrészt a depresszió kezelésére az embereket abban segítik, hogy jobb megküzdési készségeket alakítsanak ki a mindennapi nehézségek kezelésére, amelyek valószínűleg depresszióhoz vezettek.

Így például meg lehet tanítani a személynek hatékonyabb kommunikációs módokat vagy stratégiákat olyan problémák megoldására, amelyekben érintett.

A depresszió kezelése tehát arra készteti a személyt, hogy fokozatosan folytassa újra a felhagyott tevékenységeket, talán a kellemesebbekkel kezdje, a problémáinak megoldására szolgáló funkcionálisabb magatartás kialakítására, kiegyensúlyozottabb és racionálisabb gondolkodásra.

A kognitív viselkedésterápia nagyban különbözik a pszichoterápia más típusaitól: a jelenre, a depresszió tüneteire összpontosít, és a bemutatott problémákra igyekszik működőképes megoldásokat produkálni.

Depresszió elleni gyógyszerek

Az antidepresszánsokat napjainkban széles körben használják, és az orvostudományban a legszélesebb körben használt gyógyszerek közé kerültek, de sajnos az eredmények gyakran szerények és/vagy átmenetiek.

Ha nincs hatékony pszichoterápia, amely segíti a személyt az akut depressziós epizódok megoldására és a visszaesések megelőzésére szolgáló funkcionális stratégiák elsajátításában, nagy a valószínűsége annak, hogy a személy ismétlődő visszaeséseket tapasztal.

A depresszió gyógyszeres kezelésében az antidepresszánsok több osztályát alkalmazzák: triciklikus és tetraciklusos (pl. dezipramin, nortriptilin, maprotilin, klórmipramin, imipramin, amitriptilin, nortriptilin); noradrenalin-szerotonin multirendszer agonisták (pl. venlafaxin, trazodon); szubsztituált benzamidok (pl. amiszulpirid) noradrenerg rendszer agonisták (pl. mianszerin, mirtazapin, reboxetin); szerotonin újrafelvétel-gátlók – SSRI-k – (pl. fluoxetin, fluvoxamin, paroxetin, sertralin, citalopram, escitalopram, buspirone); metilcsoport donorok (S-adenozil-L-metionin).

Minden gyógyszercsoport hatékonynak bizonyult a kezelésben

Rezisztens formákban hangulatstabilizáló szerekkel (pl. lítium, valproát, karbamazepin, oxkarbamazepin, gabapentin) és egyes esetekben pajzsmirigyhormonokkal kombinációk is alkalmazhatók.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Néhány éve piacra került egy új molekula, az agomelatin (Tymanax, Valdoxan), amely a melatoninra hat, és úgy tűnik, mérsékelt hatást fejt ki a depressziós tünetekre, kevesebb mellékhatással, mint a többi fent említett gyógyszer.

Az antipszichotikumok antidepresszánsokkal kombinált alkalmazása indokolt olyan esetekben, amikor a depressziós kép pszichotikus tünetekkel jár.

Bibliográfiai hivatkozások

Leveni, D., Michielin, P. és Piacentini, D. (2018). Superare la depresszió. Un program di kognitív terápia. Trento: Erickson
Rainone, A. és Mancini, F. (2018). La mente depressa. Ismerje meg és gyógyítsa meg a depressziót a kognitív pszichoterápiával. Milano: Franco Angeli
Watkins, ER (2018). La kognitív terápia fokalizzata sulla ruminazione per la depresszió. Trento: Erickson
National Institute of Mental Health
Wikipedia