Mi az ischaemiás szívbetegség és lehetséges kezelések

Beszéljünk az ischaemiás szívbetegségről: a szív testünk motorja, és feladata, hogy oxigénben gazdag vért pumpáljon az egész szervezetbe.

Azonban ezt a szervet, mint minden mást, megfelelően „el kell látni” vérrel ahhoz, hogy működjön.

Néha ez nem következik be az ischaemiás szívbetegség miatt, amely egy nagyon gyakori betegség, amely magában foglal minden olyan állapotot, amelyben a szív vér- és oxigénellátása hiányos.

Kardioprotekció és szív -újraélesztés? LÁTOGASSA MEG AZ EMD112 BOOTH -T VÉSZHELYZETI EXPO -N MOST, hogy többet tudjon meg

Mi az ischaemiás szívbetegség és okai

Az ischaemiás szívbetegség nagyon gyakori betegség, amely a világ népességének nagy részét érinti, és minden olyan helyzetben előfordul, amikor a szív nem kap elegendő vér- és oxigénellátást.

Az ischaemiás szívbetegség leggyakoribb oka pontosan a szívet tápláló koszorúerek (hirtelen vagy fokozatos) elzáródása.

A legtöbb esetben a koszorúerek elzáródását az érelmeszesedés okozza, ami egy tipikus állapot, amikor a magas koleszterintartalmú plakkok jelenléte a koszorúerek falán az ér lumenének szűküléséhez vezet, ami csökkenti a véráramlást a szívkoszorúerekbe. szív.

Amikor az elzáródás fokozatosan, hónapok vagy évek alatt alakul ki, krónikus állapot, úgynevezett angina pectoris alakul ki.

Amikor a koszorúér-elzáródás hirtelen fellép, szívinfarktus lép fel.

A VILÁG VEZETŐ VÁLLALATA DEFIBRILLÁTOROK ÉS SÜRGŐSSÉGI ORVOSI ESZKÖZÖK KIÁLLÍTÁSÁBAN? LÁTOGATSON MEG A ZOLL BÓDJÁT A VÉSZKIÁLLÍTÁSON

Az ischaemiás szívbetegség tünetei

A leggyakoribb és legjellemzőbb tünet angina pectoris mellkasi fájdalom, amely elnyomásként nyilvánul meg és kisugározhat a nyak, bal vagy jobb kar.

A fájdalom jellegzetessége, hogy jellemzően megerőltetéskor vagy érzelem hatására jelentkezik: ezekben a helyzetekben a szív nagyobb energiaellátást igényel, mely állapot a koszorúerek elzáródása esetén nem teljesíthető.

Általában szívinfarktus esetén viszont a mellkasi fájdalom hirtelen jelentkezik, és nincs összefüggésben az erőkifejtéssel.

Az ischaemiás szívbetegség diagnózisa műszeres vizsgálatok sorozatával történik, mint például:

  • az elektrokardiogram
  • a stresszteszt;
  • a stressz visszhangja;
  • szívizom szcintigráfia;
  • a mágneses rezonancia stresszteszt.

Ezek mind olyan diagnosztikai lehetőségek, amelyek lehetővé teszik a koszorúerek egészségi állapotának közvetett megtekintését.

Vannak más módozatok is, amelyeken keresztül a koszorúerek közvetlenül értékelhetők: az első az ANGIO-CT, egy non-invazív vizsgálat, amely lehetővé teszi a koszorúerek beszűkülésének, a meszesedés vagy atheroscleroticus plakkok másodlagos jelenlétének értékelését; a második a koronarográfia, egy invazív vizsgálat, amelyen keresztül a koszorúerek közvetlenül láthatóvá válnak az esetleges szűkületek és akadályok megtekintésére.

Kezelés

Ha a koszorúér-elváltozás mérsékelt, akkor a kezelés tisztán orvosi jellegű, speciális, szájon át beadott gyógyszerekkel is, amelyek a szív ischaemiáját csökkentik.

Ha viszont az elváltozás súlyosabb, akkor esettől függően coronaria angioplasztikára vagy koszorúér bypass műtétre lehet szükség.

Coronaria angioplasztika: minimálisan invazív műtét

Percutan coronaria angioplasztika magában foglalja a koszorúér kitágítását egy kis felfújt és kitágított ballon behelyezésével a koronarográfia során az artéria szűkületénél, amelyet azután stent implantátummal stabilizálnak (kobaltkróm hálóval ellátott fémketrec, amely olyan gyógyszerrel van bevonva, amely képes megakadályozni úgynevezett „re-stenosis”, azaz a plakk újbóli megjelenése a kezelt területen).

A beavatkozást a hemodinamikai helyiségben végezzük koronarográfia után, helyi érzéstelenítésben, mérsékelt szedáció mellett, ébrenléti állapotban.

Ez egy minimálisan invazív eljárás: a legtöbb esetben egy éjszakai kórházi kezelés elegendő ehhez a kezeléshez.

Noha minimálisan invazív, az eljárás bizonyos esetekben bonyolult lehet, és olyan eszközöket igényel, amelyek a meszes plakkok „eltörésére” (a vesekövekhez hasonló litotómiával) vagy „megmarásra” (igazi miniatűr fúróval) alkalmasak. .

A műtét elvégzése után és a stent beültetést követő első néhány hónapban vérlemezke-ellenes terápia szükséges, hogy a vér különösen folyékony maradjon a trombusok és vérrögképződés megelőzése érdekében.

Lényeges, hogy a thrombocyta-aggregáció-gátló kezelést addig folytassák, ameddig az orvos előírja, különösen a műtétet követő első 6 hónapban.

Coronaria bypass műtét, igazi műtét

Egyes esetekben, amikor a koszorúér-betegség rendkívül kiterjedt, és mind a 3 koszorúér-érrendszert érinti, különösen cukorbetegeknél, szívsebészeti beavatkozásra, azaz „bypass” műtétre lehet szükség.

Ezzel a műtéttel (vénás vagy artériás eredetű) vaszkuláris vezetékeket használnak, hogy lehetővé tegyék a közvetlen kommunikációt a beszűkülés (szűkület) felfelé irányuló részével (szűkület).

A bypass műtét igazi sebészeti beavatkozás, amely általános érzéstelenítést, a mellkas kinyitását és sok esetben a testen kívüli keringés támogatását igényli (azaz olyan gépet, amely ideiglenesen a szív és a tüdő helyén működik, így lehetővé teszi a műtétet leállított állapotban ' szív).

Életmód és ischaemiás szívbetegség

Az ischaemiás szívbetegség minden bizonnyal családi összetevıvel is összefügg: ha rokonaiban ez a betegség kialakult, a beteg hajlamossá válik rá.

A diabetes mellitusban szenvedő betegek is hajlamosak a betegségre, ezért rendszeres orvosi vizsgálaton kell részt venniük.

Ez azonban egy többtényezős betegség, amely számos rossz szokáshoz is kapcsolódik, mint például:

  • dohányzás
  • mozgásszegény életmód;
  • hiperkoleszterinémia;
  • elhízottság.

Ezek mind olyan kockázati tényezők, amelyeket ellenőrzés alatt kell tartani, és lehetőleg ki kell küszöbölni, hogy megakadályozzuk a betegség kialakulásának vagy előrehaladásának lehetőségét.

Olvassa el még:

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Perkután transzluminális koszorúér-angioplasztika (PTCA): mi ez?

Ischaemiás szívbetegség: mi ez?

Veleszületett szívbetegség, a tüdőbillentyű protézisek új technológiája: transzkatéteren keresztül öntágulnak

EMS: Gyermekkori SVT (szupraventrikuláris tachycardia) vs sinus tachycardia

Gyermek toxikológiai vészhelyzetek: Orvosi beavatkozás gyermekmérgezés esetén

Valvulopathiák: A szívbillentyű-problémák vizsgálata

Mi a különbség a pacemaker és a szubkután defibrillátor között?

Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?

A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis

Szívmormogások: mi ez és mikor kell aggódni?

Klinikai áttekintés: Akut légzési distressz szindróma

Botallo Ductus Arteriosus: Intervenciós terápia

Szívbillentyű-betegségek: áttekintés

Kardiomiopátiák: típusok, diagnózis és kezelés

Forrás:

GSD

Akár ez is tetszhet