Chlamydia: a három baktérium, amely meghatározza a fertőzés különböző formáit

A chlamydia fertőzést három különböző baktérium okozhatja, amelyek különböző tüneteket okoznak, beleértve a kötőhártya-gyulladást és a tüdőgyulladást

A Chlamydiae a Chlamidyaceae családba tartozik

Ezek olyan baktériumok, amelyeket a sejtek fagocitózissal szereznek be, és hatással lehetnek a száj, orrgarat, nemi szervek, vizelet és végbél nyálkahártyájára.

Ezek csendben maradhatnak, vagy különféle klinikai megnyilvánulásokat okozhatnak, amelyek három általános csoportba sorolhatók:

  • Chlamydia pneumoniae: emberről emberre terjed. A gyermekek többnyire zárt térben fertőződnek meg, felső légúti fertőzések és tüdőgyulladás alakul ki;
  • Chlamydia psittaci: madarakról emberre terjed (ornitosis), tünetmentes lehet vagy felső légúti fertőzést okozhat (influenzaszerű tünetek);
  • Chlamydia Trachomatis: főként szexuális úton terjed.

Chlamydia pneumoniae fertőzés

Az első tünetek a baktériummal való érintkezés után 3-4 héttel jelentkeznek.

Megfázás, torokfájás, hang elmélyülése, rekedtsége és tüdőgyulladása lehet.

Ebben az esetben a jelek légzési zavar 2-6 hétig tarthat;

Chlamydia psittaci fertőzés

Lázzal, száraz köhögéssel, légzési nehézséggel, ritkábban tüdőgyulladással jelentkezik.

A leggyakoribb tünetek: hidegrázás, test- és fejfájás.

A fertőzés az agy, a szív (endocarditis) és a máj gyulladását okozhatja.

A betegség több mint egy hónapig tarthat, gyakori visszaesésekkel és újbóli fertőzésekkel.

A legtöbb esetben a lábadozás 4-6 hónapig tart;

Chlamydia trachomatis fertőzés

Terhesség esetén a spontán szülés során a gyermekre való átvitel valószínűsége körülbelül 50%.

A születéstől számított 5-12 nap elteltével elsősorban a kötőhártya-gyulladás (az esetek 25-50%-ában), a szem vörössége és duzzanata jelentkezik.

A tünetek 1-2 hétig tarthatnak, gyakran tovább is.

A tüdőgyulladás 1-3 hónapos korban jelentkezik (az esetek 5-30%-ában), izolált és szoros köhögéssel járó légzési elégtelenséggel, amelyet egy rövid belélegzés választ el, de a pertussis jellegzetes sikolya nélkül.

Nem jelentkezik láz; a légzési aktusok percenkénti 50-60-at érnek el.

A pubertás után a fertőzés a nemi szerveket és a húgyutakat érinti; krónikus gyulladást és sebeket okozhat.

A trachoma egy krónikus keratoconjunctivitis, amely az esetek 1-15%-ában kiterjedt hegesedéssel és látásvesztéssel jár.

A gyanú elsősorban az anamnézisre, valamint a klinikai tünetekre, műszeres és laboratóriumi vizsgálatokra alapszik.

A Chlamydia pneumoniae fertőzés gyanúja a mellkasröntgen eredményeinek értékelése alapján történik

Nagyon jellemző erre a fertőzésre a tüdőgyulladással együtt a gége tünetei (rekedtség, hanghalk).

A csíra jelenlétének kimutatására a legalkalmasabb laboratóriumi vizsgálat a génamplifikáció (PCR) a specifikus antitestek adagolása mellett.

A Chlamydia psittaci fertőzés gyengébb légúti tünetekkel nyilvánul meg.

Viszonylag kevés olyan laboratórium van, amely alkalmas arra, hogy biológiai anyagokon, elsősorban génamplifikáción (PCR) végezzen csírakutatást.

Az újszülöttek Chlamydia trachomatis fertőzéséhez a baktérium kötőhártya-tamponnal történő izolálása szükséges (az N. gonorrhea okozta kötőhártya-gyulladást ki kell zárni).

A Chlamydia Trachomatis tüdőgyulladás igazolására az anyagot a nasopharynxből, legsúlyosabb esetben a légcsőből vagy tüdőbiopsziából kell venni.

A megerősítés ebben az esetben is mikrobiológiai izolációs teszteket vagy génamplifikációt (PCR) használ.

Minden Chlamydia fertőzést (Psittaci, Pneumoniae és Trachomatis) 14 napig eritromicin-etil-szukcináttal vagy 3 napig azitromicinnel kezelnek.

Születéskor antibiotikus szemcseppeket használnak a kötőhártya-gyulladás kialakulásának megelőzésére.

Az antibiotikum-terápia befejezése után 3 hónapos nyomon követés szükséges az esetleges kiújulás kizárására.

A tüdőgyulladás, ha súlyos, kórházi kezelést igényelhet az intenzív osztályon és az asszisztált lélegeztetéssel végzett intubációt

Chlamydia Pneumoniae: a köhögés, tüsszögés és az elkerülhetetlen fizikai érintkezés révén történő fertőzés esélyének csökkentése érdekében célszerű alaposan kezet mosni;

Chlamydia psittaci: mivel az esetek 50%-ában spontán szülés során kerül átadásra az újszülöttre, a terhesség alatti fertőzéseket a lehető leghamarabb diagnosztizálni kell. A csíra genetikai anyagát PCR-rel azonosítják vizeleten (első öblítés) vagy hüvelyi és végbéltamponon, hogy meghatározzák a legmegfelelőbb antibiotikum-terápiát;

Chlamidia Trachomatis: az otthon nevelt madarakat gondozni kell, a ketrecet meg kell tisztítani, ne felejtse el gondosan kezet mosni folyó vízzel és szappannal minden érintkezés után, még az ürülékükkel is.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Chlamydia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni?

Szexuális úton terjedő betegségek: Chlamydia

Chlamydia, a csendes és veszélyes fertőzések tünetei és megelőzése

Chlamydia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni?

A cystopyelitis tünetei, diagnózisa és kezelése

Petefészek ciszta: tünetek, okok és kezelés

Hogyan nyilvánul meg a cystitis?

Endometriózis ciszta: Az endometrióma tünetei, diagnózisa, kezelése

Méhnyakrák: A megelőzés jelentősége

A petefészekrák, a Chicagói Orvostudományi Egyetem érdekes kutatása: Hogyan éheztethetjük a rákos sejteket?

Vulvodynia: Mik a tünetei és hogyan kell kezelni

Mi az a Vulvodynia? Tünetek, diagnózis és kezelés: beszéljen a szakértővel

Folyadék felhalmozódása a peritoneális üregben: az ascites lehetséges okai és tünetei

Mi okozza a hasi fájdalmat és hogyan kell kezelni

Kismedencei varicocele: mi ez és hogyan lehet felismerni a tüneteket

Az endometriózis meddőséget okozhat?

Transzvaginális ultrahang: hogyan működik és miért fontos

Candida Albicans és a hüvelygyulladás egyéb formái: tünetek, okok és kezelés

Mi az a Vulvovaginitis? Tünetek, diagnózis és kezelés

Húgyúti fertőzések: A cystitis tünetei és diagnózisa

Méhnyakrákszűrés, THINPrep és Pap teszt: mi a különbség?

Diagnosztikai és műtéti hiszteroszkópia: mikor szükséges?

A hiszteroszkópia elvégzésének technikái és eszközei

Az ambuláns hiszteroszkópia használata a korai diagnózishoz

Méhhüvelyi prolapsus: mi az indikált kezelés?

Medencefenéki diszfunkció: mi ez és hogyan kell kezelni

Medencefenéki diszfunkció: kockázati tényezők

Salpingitis: A petevezeték-gyulladás okai és szövődményei

Hysterosalpingography: A vizsgálat előkészítése és hasznossága

Nőgyógyászati ​​rák: mit kell tudni a megelőzésükről

A hólyag nyálkahártyájának fertőzései: cystitis

Kolposzkópia: A hüvely és a méhnyak vizsgálata

Kolposzkópia: mi ez és mire való

Gender Medicine and Women's Health: Jobb gondozás és megelőzés a nők számára

Hányinger terhesség alatt: tippek és stratégiák

Anorexia Nervosa: Mik a tünetei, hogyan kell beavatkozni

Kolposzkópia: mi ez?

Kolposzkópia: hogyan kell felkészülni, hogyan kell elvégezni, mikor fontos

Cisztitisz: tünetek, okok és gyógymódok

A hólyaghurut, az antibiotikumok nem mindig szükségesek: felfedezzük a nem antibiotikus profilaxist

Policisztás petefészek szindróma: jelek, tünetek és kezelés

Női cystitis, hogyan kell kezelni: Urológiai perspektívák

Mik azok a Myomasok? Olaszországban a Nemzeti Rákkutató Intézet tanulmánya radiomikát használ a méh mióma diagnosztizálására

forrás

Jézus baba

Akár ez is tetszhet