A bal kamra keringésének segítése: az intraaorta ellenpulzáció
Az intraaorta ellenpulzáció a kardiológiában használatos eszköz, mert alkalmas a keringés átmeneti segítésére.
A szív bal kamrájának mechanikus támasza, az üreg, amely a vért az aortába pumpálja.
Működése csökkenti a szívizom oxigénigényét a perctérfogat növelésével, a koszorúér véráramlás és oxigénellátás fokozásával.
Az eszközt az 1960-as években a detroiti Grace Sinai Kórházban vezette be Dr. Kantrowitz és csapata.
Az első klinikai beültetést a brooklyni Maimonides Medical Centerben hajtották végre 1967 októberében egy 48 éves, kardiogén sokkban szenvedő nőnél, aki nem reagált a hagyományos terápiára.
Az intraaorta ellenpulzációt a bal femoralis artéria lefelé vágásával vezettük be
A pumpálást körülbelül 6 órán keresztül végeztük, a sokkos állapot megszűnt, és a beteget elbocsátották.
Az eszközt szívsebészetben való használatra fejlesztette ki Dr. David Bregman 1976-ban a New York-Presbyterian Hospitalban, New Yorkban.
1978-ban Dr. Subramanian a Seldinger technikával, azaz perkután hozzáféréssel kísérletezett a behelyezéssel, ami megkönnyítette annak használatát.
A szívizomsejteket oxigénnel dúsított vérrel perfundáljuk, a mellkasi aortában a ballont a legnagyobb koszorúér telődés, a diasztolé idején felfújva, így a bal kamra működésének támogatásával a perifériás ellenállás csökkentésével növeljük a szisztolés vérnyomást.
A szisztoléban a gyorsan leeresztő ballon csökkenti a szív utóterhelését, ami csökkenti a szívizom oxigénfogyasztását és növeli a perctérfogatot.
Az intraorticus kontrapulzáció összetétele és működése
Az intraaorta ellenpulzáció egy külső mechanikus részből és egy ballonos katéterből álló rendszer, amelyet a femoralis artérián keresztül, helyi érzéstelenítésben elvégzett, röntgenfelvétellel alátámasztott eljárással perkután vezetnek be a páciens mellkasi aortájába.
Az aorta ellenpulzátor egy félmerev vaszkuláris katéterből áll, amelynek disztális részén egy polietilén ballon van felszerelve, amely csövön keresztül kapcsolódik a gép testéhez (konzolhoz), amely képes szinkronizálni a ballon befújását és leeresztését a szívciklussal.
A katétert tartalmazó steril eldobható készlet két különálló tálcából áll, az első a perkután artériás hozzáférés pozicionálásához szükséges összes anyagot tartalmazza, a második a katétert ballonnal, csövekkel és a géptesthez csatlakoztatandó kábelekkel.
Az ellenpulzálás egy pneumatikus részből és egy elektronikus részből áll; a pneumatikus/mechanikus rész a ballonhoz csatlakozik, ami lehetővé teszi annak felfújását és leeresztését minden egyes szívciklusnál.
Az elektronikus rész, amely szabályozza és vezérli, szinkronizálja és felügyeli a teljes rendszer működését.
Az ellenpulzáció szinkronizálható a nyomáshullámmal vagy az elektrokardiográfiás nyomvonallal, a páciens mellkasára helyezett 5 elektróda segítségével.
Az orvos ezt követően optimalizálja a ballon felfújásának és leeresztésének időzítését, és beállítja a kezelési arányt.
A monitor megjeleníti az EKG-t, a nyomásgörbét és a felfújási/leeresztési ciklusokat, kiemelve a valós időben mért nyomásokat.
A vezérlőegység működteti a pneumatikus rendszert, amely a konzolon belüli hengerben lévő héliumot (inert gázt) használja az aortába helyezett ballon felfújására és leeresztésére.
A ballon diasztoléban kitágult, szisztoléban leeresztve.
Az eszköz csökkenti a szív terhelését, így több vért pumpálhat.
Amikor a bal kamra befejezte a vér pumpálását, a diasztolést, a készülék kitágul: ez növeli a szív és a test többi részének véráramlását.
Amikor a bal kamra vért pumpál, szisztol, a ballon leereszt: ez extra teret hoz létre az aortában, lehetővé téve a szív számára, hogy több vért pumpáljon.
Az aorta ellenpulzáló katéter változó méretű, amelyet a páciens testfelépítésének megfelelően választanak ki; az anyag, amellyel a ballont felfújják, a hélium, egy inert gáz, amelynek kémiai/fizikai tulajdonságai megakadályozzák, hogy embóliát hozzon létre repedés esetén.
A pozicionáláshoz az ágyék fertőtlenítése után átszúrjuk a femorális artériát és felhelyezzük a bevezetőt.
A katétert óvatosan eltávolítják a tálcáról, és amíg még a csomagolásban van, a csatlakozókat átadják a színházi nővérnek, aki behelyezi a kalibrációs kulcsot és a száloptikai csatlakozót a testbe.
Ezután az orsót eltávolítjuk az ellenpulzátor katéter lumenéből, és heparin sóoldattal átöblítjük, majd a ballonhoz csatlakoztatott lumen fölé egyirányú szelepet helyezünk, és fecskendővel vákuumot hozunk létre.
A hemodinamis a katétert a fém vezetőhuzalon átcsúsztatva tudja bevezetni; a katétert pontosan kell elhelyezni, hegyének közvetlenül a bal kulcscsont alatti artéria ága alá kell érnie, míg a distalis vége a veseartériák kiemelkedése fölött kell, hogy legyen.
Miután a helyes elhelyezést fluoroszkópiával ellenőrizték, az egyirányú szelepet eltávolítják a ballon lumenéből, és csatlakoztatják a hélium csövet; kezdődhet az ellenpulzálás.
Míg a hemodinamis a katétert varratokkal rögzíti a combban, addig a színházi nővér az EKG-vezetékeket a pácienshez köti, így az ellenpulzáció akkor is aktiválható, ha az optikai nyomásjel zavart szenved.
Végül heparin sóoldat nyomás alatti infúzióját csatlakoztatjuk a katéter lumenéhez.
Mivel az eszközt a femorális artériába és az aortába helyezik, szöveti ischaemiát okozhat.
A lábszárat nagyobb az ischaemia kockázata, ha a femorális artéria elzáródott.
A ballon az aortaívtől túl távoli elhelyezése a veseartéria elzáródását idézheti elő, ami veseelégtelenséget eredményezhet.
További lehetséges szövődmények az agyembólia a behelyezéskor, fertőzés, az aorta vagy a csípőartéria disszekciója, az artéria perforációja és ezt követő vérzés a mediastinumban.
A ballon bármilyen mechanikai meghibásodása sürgős érsebészeti beavatkozást igényelhet annak eltávolításához.
A hemodinamikai nővér széleskörű felelősséggel tartozik az aorta-ellenpulzátor kezeléséért: képesnek kell lennie a gép rutinszerű karbantartására a megfelelő működés érdekében.
Az ápolónő felelőssége, hogy gondosan felügyelje a beteget, hogy elkerülje az esetleges életveszélyes szövődmények, mint például a vérzés, az ellenpulzációs katéter elmozdulása és a szívritmuszavarok előfordulását.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Myocardiopathia: mi ez és hogyan kell kezelni?
Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig
Cianogén veleszületett szívbetegség: a nagy artériák transzpozíciója
Szívzörej: mi ez és mik a tünetei?
Elágazóblokk: a figyelembe veendő okok és következmények
Kardiopulmonális újraélesztési manőverek: A LUCAS mellkasi kompresszor kezelése
Szupraventrikuláris tachycardia: meghatározás, diagnózis, kezelés és prognózis
A tachycardia azonosítása: mi ez, mi az oka és hogyan kell beavatkozni a tachycardiába
Szívinfarktus: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Aorta-elégtelenség: az aorta regurgitáció okai, tünetei, diagnózisa és kezelése
Veleszületett szívbetegség: Mi az aorta bicuspidia?
Pitvarfibrilláció: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
A kamrafibrilláció az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar: tudjunk meg róla
Pitvarlebegés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése
Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői
Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis
Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?
Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?
Echo Doppler: Mi ez és mire való
Transoesophagealis echokardiogram: miből áll?
Gyermekkori echokardiogram: meghatározás és használat
Szívbetegségek és vészharangok: Angina pectoris
Hamisítványok, amelyek közel állnak a szívünkhöz: szívbetegségek és hamis mítoszok
Az alvási apnoe és a szív- és érrendszeri betegségek: összefüggés az alvás és a szív között