Koszorúér ischaemia, az ischaemiás szívbetegség áttekintése
A koszorúér ischaemia, az „ischaemiás szívbetegség” orvosi szakkifejezésként is ismert kórkép a szívizom súlyos szenvedési állapotával jár, amelyet – amint azt maga a kifejezés is sugallja – a csökkent oxigénellátás okozza, amelyet a legtöbb esetben a koszorúerek elzáródása
A szívkoszorúerek a fő rendszer, amelyen keresztül a szívizom táplálja.
Ezeknek az ereknek köszönhetően a pulmonalis keringésben oxigénnel ellátott vér eljut a szívbe.
Ezek az artériák a későbbiekben vizsgálandó okok miatt elzáródáson eshetnek át, ami ischaemiát generál: egy adott testkörzet, jelen esetben a szív vérellátásának csökkenését vagy akár megszakadását.
Az ischaemia által érintett szövet csökkent oxigénellátással, csökkent tápanyagellátással és a salakanyagok eltávolításának lehetetlenségével találja magát szemben, ahogy az élettanilag megtörténik.
Ez a helyzet súlyos szenvedést fog okozni az érintett szöveteknek, amelyek hosszú ideig tartó iszkémiának vannak kitéve, működésükben is mélyen sérülhetnek.
Melyek a koszorúér ischaemia okai és kockázati tényezői?
A koszorúér-ischaemia okainak vizsgálatakor azokra összpontosítunk, amelyek felelősek a koszorúerek elzáródásáért.
Ez az elzáródás – amelyet általánosabban szívkoszorúér-betegségnek neveznek – felismeri fő okát az érelmeszesedésben.
Az ateroszklerózissal az érfalat érintő degeneratív patológiát jelezzük, amely a koleszterin és más anyagok felhalmozódásához vezet ezen a helyen.
Az érintett erek látják lumenüket, és falaik rugalmassága fokozatosan csökken
A normálisnál szűkebb és merevebb csatornán át kell haladnia a vérnek, ami megnöveli a nyomását, veszélyeztetve magának az artériának a épségét, amely sérülés esetén elősegítheti a trombusképződést.
A thrombusok olyan koagulált vér tömege, amely az erek belsejében haladva elérheti a koszorúereket, részben vagy teljesen elzárva azokat.
Amint már kifejtettük, az elzáródás a koszorúér ischaemia fő oka
A koszorúér ischaemia kialakulásához vezető kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás (magas vérnyomás), a hypercholesterinaemia, a trigliceridszint emelkedése, az előrehaladott életkor, a dohányfüst, a diabetes mellitus, az elhízás és egyes gyulladásos betegségek.
Koszorúér ischaemia: ismerje fel a tüneteket
A koszorúér ischaemiához kapcsolódó tünetek felismerése nem feltétlenül egyszerű és azonnali.
A tünetek valójában nem túl specifikusak, és nagyon hasonlítanak más olyan állapotokhoz, amelyek hatással lehetnek a szívizomra.
Mindenesetre az egyik első tünet, amelyet a beteg érez, a mellkasi kényelmetlenség vagy fájdalom.
Valójában a koszorúér ischaemia hirtelen jelentkező éles mellkasi fájdalommal kezd megnyilvánulni, általában elnyomás érzésével kísérve ugyanazon a testterületen.
A koszorúér ischaemia másodlagos tünetei lehetnek légszomj, túlzott izzadás, hirtelen fellépő fájdalom a bal vállban és/vagy karban, fáradtságérzés, ájulás, nehézlégzés, hányinger, hirtelen fellépő szorongás és hányás.
A koszorúér ischaemia súlyossága és időtartama határozza meg, hogy a szövet oxigénhiány miatti károsodása visszafordítható-e vagy sem.
Becslések szerint a szívizom – vagy annak egy része – 20-360 percig képes ellenállni az oxigén- és tápanyag-csökkenésnek, attól függően, hogy az izom más utakon mennyi vért képes befogadni.
Ezen idő elteltével a szívszövet nekrózisba megy, és elveszti fiziológiai funkcióját.
A nekrózisban lévő sejtek teljesen helyreállíthatatlannak tekinthetők, és helyettük rostos és inert hegszövet képződik.
A koszorúér ischaemia diagnosztizálása
Ha a fent leírt tünetek jelentkeznek, és fennáll a folyamatban lévő koszorúér ischaemia gyanúja, azonnal orvoshoz kell fordulni. intenzív osztály hogy szakember vizsgálja meg.
Itt, miután a egészségügyi osztályozás, kardiológus megvizsgálja az esetet, kezdve az alapos betegelőzmény felvételével. Életmódjának, szokásainak, személyes és családi kórtörténetének vizsgálata segít a szakembernek a helyes diagnózis felállításában.
A kórelőzmény után a kardiológus kéri a diagnosztikai vizsgálatok sorozatát, beleértve az elektrokardiogramot, az echokardiogramot, a vérvizsgálatot és esetleg a koszorúér angioTAC-ot.
Az elektrokardiogram egy olyan teszt, amely észleli és rögzíti a szív elektromos aktivitását, és lehetővé teszi a szívverésben fennálló, folyamatban lévő koszorúér ischaemiának tulajdonítható rendellenességek megfigyelését.
Az echokardiogram a szív ultrahangja, amely hasznos az ischaemia és a koszorúér elzáródás miatti elváltozások kimutatására.
A koszorúér-ischaemia során a vérvizsgálat elengedhetetlen bizonyos anyagok jelenlétének kimutatásához, amelyeket a szívizom specifikusan bocsát ki, amikor sejtjeinek elhalása következik be.
A coronaria angioTAC egy kontrasztanyagos vizsgálat, amely lehetővé teszi a szívkoszorúereken belüli vérkeringés tanulmányozását, hogy azonosítani lehessen az esetleges akadályokat.
Koszorúér ischaemia: a legmegfelelőbb terápia
Minél több idő telt el a koszorúér-ischaemia kialakulása óta, annál konkrétabb annak a lehetősége, hogy az izom fokozatosan leépül, egészen a nekrózisig.
Az azonnali beavatkozás a legjobb módja annak, hogy megpróbáljuk helyreállítani a szívizom működőképességét, és ez csak akkor lehetséges, ha helyreállítjuk a megfelelő véráramlást a koszorúerekben, hogy a szövetet ismét oxigénnel és tápanyagokkal permetezzük be.
A gyógyszeres terápia magában foglalja a véralvadásgátló gyógyszerek, például a heparin vagy a vérlemezke-gátló szerek, például az aszpirin alkalmazását a véralvadás gátlására és hígítására, így kevésbé hajlamos további vérrögképződésre.
Ezután trombolitikumok is beadhatók a trombus feloldására, amely blokkolja a véráramlást a koszorúerekben a szív felé.
Adott esetben béta-blokkolók, ACE-gátlók és angiotenzin II-receptor-blokkolók is adhatók a vérnyomás csökkentésére.
Előfordulhat azonban, hogy a gyógyszeres kezelés nem elegendő a folyamatban lévő koszorúér-ischaemia rendezésére.
A klinikai állapottól függően a beteg műtétre kerülhet.
A szívkoszorúér stenttel járó koszorúér angioplasztikát végeznek az elzáródott koszorúerek kiszélesítése érdekében, hogy a vér vissza tudjon áramlani a szívbe.
Ezt az eljárást egy ballonvéggel ellátott katéter behelyezésével hajtják végre, amelyet az elzáródásnál felfújnak a koszorúér kitágítása és az áramlás helyreállítása érdekében.
Ezt követően egy vezetőhuzal segítségével behelyezik és elhelyezik a stentet, amely a ballon leeresztése után a helyén marad, megakadályozva az artéria újbóli bezáródását.
Alternatív megoldásként koszorúér-bypass műtét is elvégezhető, ami hasznos lehet egy új, az elzárt járat alternatívájaként a vér számára.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
A kamrafibrilláció az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar: tudjunk meg róla
Patent Foramen Ovale: meghatározás, tünetek, diagnózis és következmények
Sinus tachycardia: mi ez és hogyan kell kezelni
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Aorta sebészet: mi ez, mikor elengedhetetlen
Hasi aorta aneurizma: tünetek, értékelés és kezelés
Spontán koszorúér disszekció, amelyhez szívbetegség társul
Koszorúér bypass műtét: mi ez és mikor kell alkalmazni
Szembe kell néznie a műtéttel? Műtét utáni szövődmények
Mi az aorta regurgitáció? Áttekintés
A szívbillentyűk betegségei: Aorta stenosis
Interventricularis septális defektus: mi ez, okai, tünetei, diagnózisa és kezelése
Szívbetegség: pitvari septális defektus
Interventricularis defektus: osztályozás, tünetek, diagnózis és kezelés
Szívritmuszavarok: A szív elváltozásai
A tachycardia azonosítása: mi ez, mi az oka és hogyan kell beavatkozni a tachycardiába
Szívritmuszavarral kapcsolatos vészhelyzetek: az amerikai mentők tapasztalatai
Kardiomiopátiák: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Az AED használata gyermeken és csecsemőn: Gyermekdefibrillátor
Aortabillentyű műtét: áttekintés
A bakteriális endocarditis bőr megnyilvánulásai: Osler-csomók és Janeway-léziók
Bakteriális endocarditis: Profilaxis gyermekeknél és felnőtteknél
Fertőző endokarditisz: meghatározás, tünetek, diagnózis és kezelés
Pitvarlebegés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés