Színvakság: mi ez?
A színvakság – vagy diszkromatopsia – olyan állapot, amely a szenvedőben a színek felismerésének és érzékelésének tartós képtelenségéhez vezet.
Ez a megváltozott érzékelés érinti – esettől függően – a színskála minden fokát, vagy csak néhányat.
A „színvakság” kifejezés John Daltonról kapta a nevét, aki először – 1794-ben – írta le ezt a bizonyos rendellenességet „Rendkívüli tények a színlátással kapcsolatban” című cikkében.
A tudós maga is vörös-zöld dyschromatopsiában vagy – pontosabban, mint később látni fogjuk – deuteranópiában szenvedett.
Színvakság: mi okozza és ki szenved tőle
A színvakság az X kromoszómában található recesszív mutációtól függ, tehát túlnyomórészt genetikai természetű.
Ezért a legtöbb esetben a születéstől kezdve jelen van az egyénben.
Amint az várható is, a hím egyedek nagyobb valószínűséggel érintettek, mivel mivel csak egy X-kromoszóma hordozói, ha ez mutációnak tűnik, sokkal nagyobb valószínűséggel válik színvakságban.
Azok a nőstények, akiknek genetikai felépítésében „tartalék” X-kromoszóma található, kisebb valószínűséggel alakul ki színvakság.
A színvakság betegség vagy mérgezés következtében is kialakulhat olyan gyógyszerektől, mint a hidroxiklorokin, vegyszerek, például sztirol és szerves oldószerek.
A színvakságot vagy achromatopsiát meg kell különböztetni az agyi achromatopsiától, ahol a színek megkülönböztetésének képtelensége egy szintén megszerezhető agyi betegség következménye.
Színvakság: hogyan osztályozzák
A színvakság olyan állapot, amely a színérzékelés négy különböző módját ötvözi: achromatopsia, protanopia, deuteranopia, tritanopia.
achromatopsia
Az achromatopsiás emberek monokromatikus látással rendelkeznek, feketén-fehéren látják a világot, nem képesek érzékelni a vöröset, a sárgát vagy a zöldet.
A színek megkülönböztetésének képtelensége mellett gyakran alacsony a látásélesség.
Protanopia és protanomalia
A protanópiában szenvedők teljesen érzéketlenek a vörös színtartományra; a protanomaliában szenvedők csak a vörös színtartományra nem érzékenyek.
Deuteranópia és deuteranomaly/teranomaly
A deuteranópiában szenvedők teljesen érzéketlenek a zöld színskálára; a deuteranomáliában vagy teranomáliában szenvedők csak nem érzékenyek a zöld színskálára
Tritanópia és tritanomaly
A tritanópiában szenvedők teljesen érzéketlenek a kék színtartományra; a tritanomaliás betegek csak nem eléggé érzékenyek a kék színtartományra.
Színvakság: a diagnózis
A színvakság diagnosztizálására három éves kor körül kerül sor, amikor a gyermek általában már felismeri a körülötte lévő színeket, és képes azonosítani azokat egy adott név alapján.
Félrevezető lehet a teszt sikere szempontjából, ha egy három év alatti gyermeket színvakság diagnózisának vetnek alá.
A diagnózist a szemész végzi Ishihara táblázatok segítségével
Az úgynevezett Ishihara tesztet a névadó orvos – a Tokiói Egyetem professzora – dolgozta ki, és először 1917-ben tették közzé.
Ez a teszt 38 pszeudoizokromatikus numerikus táblázatot használ, amelyeket sorrendben kell megjeleníteni.
Ezekben a táblázatokban a számok és a háttér általában összemosódnak, különösen azok esetében, akik színvakságban szenvednek.
Gyermekeknél a számokat egy nyomkövető vagy az ujjal követendő útvonal helyettesíti.
Annak érdekében, hogy tovább vizsgálhassuk, és pontosan megtudjuk, hogy a beteg milyen dyschromatopsia-ban szenved, célszerű elvégezni a Farnsworth-tesztet is, amely egy sor színes lap megfelelő színsorrendű elhelyezéséből áll.
Ezen kívül olyan szoftvereket fejlesztettek ki – amelyek ingyenesen letölthetők okostelefonra vagy táblagépre –, amelyek lehetővé teszik a színérzékelés lehetséges hibáinak kezdeti javaslatát.
Pontos diagnózist viszont csak a már említett vizsgálatokkal végzett szemész átfogó szemvizsgálat után lehet felállítani.
Van-e gyógymód a színvakságra?
Jelenleg a színvakság sajnos nem gyógyítható.
Kísérleti szinten egy olyan tanulmány folyik a területen, amely génterápiát alkalmaz a színvakság gyógyítására, mivel a hiba mindenekelőtt genetikai természetű.
Számos klinikai vizsgálat létezik a hibás gén (CNGB3) és egy egészséges gén integrálására.
Jelenleg a vizsgálatokban néhány olyan beteg vesz részt, akiknek súlyos formája van, és gyengén lát, előnyösen monogén.
Amint láttuk, a színvakság különböző típusai, amelyek kezelése nem csak egy gén, hanem több gén lecserélését is magában foglalja, a génterápia korlátját jelenti, amely csak egy hibás gént képes hordozni.
Következésképpen még mindig nincsenek bizonyítottan hatékony terápiák a színvakság leküzdésére.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
A szem kötőhártyájának betegségei: mi a Pinguecula és Pterygium, és hogyan kell kezelni őket
Mi az a szempterygium és mikor szükséges a műtét
Üvegtest leválás: mi ez, milyen következményei vannak
Makula degeneráció: mi ez, tünetek, okok, kezelés
Kötőhártya-gyulladás: mi ez, tünetei és kezelés
Bakteriális kötőhártya-gyulladás: Hogyan kezeljük ezt a nagyon fertőző betegséget
Allergiás kötőhártya-gyulladás: A szemfertőzés áttekintése
Keratoconjunctivitis: A szemgyulladás tünetei, diagnózisa és kezelése
Glaukóma: mi igaz és mi hamis?
Mi az a szem tonometria és mikor kell elvégezni?
Száraz szem szindróma: Hogyan védje meg szemét a számítógépes expozíciótól
Autoimmun betegségek: Homok a Sjögren-szindróma szemében
Száraz szem szindróma: tünetek, okok és gyógymódok
Hogyan lehet megelőzni a száraz szemeket télen: tippek
Blefaritisz: A szemhéjgyulladás
Blefaritisz: mi ez és mik a leggyakoribb tünetei?
Stye, egy szemgyulladás, amely fiatalokat és időseket egyaránt érint
Diplopia: formák, okok és kezelés