Szívinfarktus: a szívinfarktus jellemzői, okai és kezelése
A „szívroham” általános kifejezés olyan állapotra utal, amelyet az orvosi szakzsargon „szívinfarktusnak” nevez.
Etimológiai szempontból a szívizom összetett szó: az 'my' jelentése 'izmot' és a 'cardio' jelentése 'szív', így a szívizomra utal.
Amikor „infarktusról” beszélünk, a szövet túléléséhez szükséges elégtelen vérellátása (és ezáltal csökkent oxigénellátása) miatti elhalására gondolunk.
Valójában a szívnek, mint az emberi test minden más szövetének, állandó és jelentős mennyiségű vérre van szüksége a túléléshez, amely áthaladt a tüdőkeringésen, és ennek következtében gazdag oxigénben.
Ha – a hamarosan látható okok miatt – a szív nem kapja meg a megfelelő oxigénes vérellátást, annak enyhe vagy súlyos következményei lehetnek, és a legsúlyosabb és leghirtelenebb esetekben akár halálhoz is vezethetnek.
Melyek a szívroham okai és kockázati tényezői?
Amint azt röviden említettük, szívinfarktus – pontosabban szívinfarktus – akkor következik be, amikor a véráramlás, amely oxigénnel dúsított vért szállít a szívizomba a koszorúereken keresztül, a közeli kimerültségig csökken.
Ennek az áramlásnak a csökkenése általában a koleszterin és más anyagok felhalmozódása miatt következik be az artériák falán (aterosklerotikus plakk), amelyek megakadályozzák a szívizom megfelelő vérellátását.
Amikor az egyik plakk felszakad, a szakadás helyén vérrög képződik, amely, ha nagy, részben vagy teljesen akadályozhatja a véráramlást a koszorúérben.
Ritkábban előfordulhat, hogy a koszorúerek izomkomponensénél vérrög képződik, amely hirtelen leállítja az oxigéndús vér szív irányába való áthaladását.
A szívinfarktus jellemzően néhány óra leforgása alatt lezajló folyamat, amelynek során a szövet egyre inkább szenved a fiziológiás vérellátás hiányától és elhal.
Vannak bizonyos kockázati tényezők, a „szív- és érrendszeri kockázati tényezők”, amelyek növelik a szívroham kockázatát.
A dohányzás és a passzív dohányzás hosszú ideig tartó kitettsége károsíthatja a koszorúerek belső falát, ami megkönnyíti a koleszterin lerakódások felhalmozódását és akadályozza a véráramlást.
A magas vérnyomást (vagy magas vérnyomást) a szív- és érrendszeri körzetben megnövekedett edzési nyomás okozza.
Ez az állapot, ha nem kezelik, gyengítheti az artériák falát.
A magas vérnyomás olyan állapot, amelynek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, különösen a mozgásszegény életmód és a sóban gazdag étrend kapcsán.
Magától értetődik, hogy a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás, a telített zsírokkal, sóval és alkohollal való visszaélés az egyik legfontosabb és leggyakoribb szívinfarktus kockázati tényező.
Az elhízás – a magas vérkoleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel társulva – szintén döntő kockázati tényező a szívinfarktus kialakulásában.
A cukorbetegség, azaz a hasnyálmirigyben termelődő fehérje, az inzulin megfelelő előállítása vagy arra való reagálásának hiánya jelentősen növelheti a szívinfarktus kockázatát.
A stressz is a rizikófaktorok közé tartozik
Erős stressz és izgatottság időszakában az egyén hajlamos lehet a dohányzásra vagy a véletlenszerű étkezésre. Az idegi feszültséget is elismerik a megnövekedett vérnyomás lehetséges okaként.
Szívinfarktus: a tünetek felismerése
A szívroham felismerése és azonosítása nem biztos, hogy egyszerű és egyértelmű.
Az első fellépő tünet szinte mindig kellemetlen érzés vagy fájdalom a mellkasban.
Valójában a legtöbb szívinfarktus egy mellkasi csipkedésben nyilvánul meg, amely hirtelen jelenik meg, néhány percig tart, majd eltűnik, és később újra megjelenik.
Ezt a kellemetlen vagy fájdalmas rángatást mellkasi szorító érzés vagy duzzanat kísérheti.
A szívroham másodlagos tünetei lehetnek légszomj, túlzott izzadás, fáradtságérzés, ájulás, hányinger és hányás.
Minél több – és minél intenzívebb – a tapasztalt tünet, annál nagyobb az esélye annak, hogy szívroham van folyamatban.
Az inkonzisztencia, amellyel a szívinfarktus tünetei megnyilvánulnak, azt jelentheti, hogy a beteg nem veszi azonnal komolyan az első figyelmeztetéseket, félelemből vagy alábecsülésből halogatja, és tovább súlyosbítja az egészségügyi helyzetet, amely ehelyett időben szakorvosi beavatkozást igényel. .
A szívinfarktus diagnosztizálása
Amikor a beteg megérkezik a intenzív osztály a fent leírt tünetekre panaszkodva a lehető leghamarabb kardiológus megvizsgálja, aki alapos anamnézist készít a betegről.
Életmódjának, szokásainak, személyes és családi kórtörténetének ismerete nagyban segít a helyes diagnózis felállításában.
Az időszerű és pontos diagnózis felállításához azonban az anamnézis nem elegendő.
Ezt egy sor diagnosztikai vizsgálatnak kell kísérnie, beleértve az elektrokardiogramot, a vérvizsgálatokat és a koszorúér angiográfiát.
Az elektrokardiogram egy olyan vizsgálat, amely rögzíti a szív elektromos aktivitását, és – a kapott nyomból – láthatóvá válik a szív elektromos hullámainak ritmusában és morfológiájában fellépő, szívinfarktusra visszavezethető rendellenesség.
A szívroham során végzett vérvizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózishoz.
Valójában a szívizominfarktus során a szívizom bizonyos sejtjei elpusztulnak, és bizonyos fehérjéket bocsátanak ki a vérbe, amelyek lefolyása bizonyos időközönként végzett vérvizsgálatokkal nyomon követhető.
A koszorúér angiográfia egy olyan teszt, amely röntgensugárzást használ a koszorúerek morfológiájának megjelenítésére, és hasznos az ezen a helyen lévő akadályok kimutatására.
A MENTŐK RÁDIÓJA A VILÁGBAN? RÁDIÓK: LÁTOGATJON MEG AZ EMGERCY EXPO BONDOJÁT
Szívinfarktus: a legmegfelelőbb terápia
Minél több idő telik el a szívinfarktus kezdete óta, annál jobban érinti az oxigénhiányos szívizomszövetet a progresszív állapotromlás, amely halálhoz vezet.
Csak úgy lehet időben beavatkozni, ha a lehető leggyorsabban helyreállítjuk a megfelelő szíváramlást, hogy a szövetek ismét oxigéndús vérrel rendelkezzenek.
Az ilyen esetekben alkalmazott gyógyszeres terápia magában foglalja a véralvadás gátlására szolgáló gyógyszerek, például aszpirin vagy vérlemezke-gátló szerek alkalmazását; trombolitikumok a vérrög feloldására, amely blokkolja a véráramlást a szív felé; heparint adhatnak be a vér hígítására és kevésbé hajlamossá tenni további vérrögképződésre. Fájdalomcsillapítók is beadhatók a fájdalom tüneteinek enyhítésére, amelyek gyakran nagy intenzitással jelentkeznek.
A gyógyszeres kezelés nem biztos, hogy elegendő.
A klinikai állapottól függően a beteget sebészeti beavatkozásra lehet szükség.
Koszorúér-angioplasztikát végeznek gyógyszeres koszorúér-stentek elhelyezésével, hogy kitágítsák az elzáródott artériás traktusokat, hogy az oxigénnel dúsított vér megfelelően vissza tudjon áramlani a szívbe.
Ezt az eljárást úgy hajtják végre, hogy behelyeznek egy katétert egy ballonnal, amelynek végén felfújják az elzáródás által érintett terület közelében, hogy kitágítsák az artériát.
Ezt követően behelyezik a stentet, amely a ballon leeresztése után a helyén marad, megakadályozva az artéria újbóli elzáródását.
Alternatív megoldásként koszorúér-bypass műtétet hajtanak végre, de ez másodlagos választás marad vészhelyzetekben, vagy később, amikor a szívnek volt esélye felépülni az infarktusból, hogy javítsa az általános szívizom-ellátást.
Szívinfarktus: megelőzés
A szívroham elkerülésének legjobb módja a megelőző intézkedések megtétele.
A megelőzés a rendszeres kardiológiai vizsgálaton túl az egészséges életmód meghonosítását jelenti.
Ne dohányozzon vagy hagyja abba a dohányzást; tartsa ellenőrzés alatt étrendjét, hogy elkerülje az olyan betegségek előfordulását, mint a magas vérnyomás vagy a hypercholesterinaemia; végezzen rendszeres fizikai tevékenységet, amely segít a szívizom működésének javításában, valamint a súly- és testzsír-felhalmozódás ellenőrzésében.
A stressz csökkentése és az egészségtelen ételek, az alkohol és a dohányzás mellőzése szintén jó módja a szívproblémák elkerülésének.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Megváltozott szívverés: Palpitáció
Szív: Mi a szívroham és hogyan avatkozzunk be?
Szívdobogása van? Íme, mik ezek, és mit jeleznek
Palpitáció: mi okozza és mit kell tenni
Szívleállás: mi ez, mik a tünetei és hogyan kell beavatkozni
Elektrokardiogram (EKG): mire való, mikor szükséges
Milyen kockázatokkal jár a WPW (Wolff-Parkinson-White) szindróma?
Szívelégtelenség: tünetek és lehetséges kezelések
Mi a szívelégtelenség és hogyan ismerhető fel?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Gyors keresés - és kezelés - A stroke oka megelőzhet többet: új irányelvek
Pitvarfibrilláció: tünetek, amelyekre figyelni kell
Wolff-Parkinson-White szindróma: mi ez és hogyan kell kezelni
Vannak hirtelen tachycardiás epizódjai? Wolff-Parkinson-White szindrómában (WPW) szenvedhet
Mi az a Takotsubo Cardiomyopathia (Broken Heart Syndrome)?
Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Szívmormogások: mi ez és mikor kell aggódni?
A törött szív szindróma növekszik: tudjuk, hogy Takotsubo kardiomiopátia
Szívinfarktus, néhány információ az állampolgároknak: mi a különbség a szívmegállás között?
Teljes dinamikus elektrokardiogram Holter szerint: mi ez?
A szív mélyreható elemzése: szívmágneses rezonancia képalkotás (CARDIO – MRI)
Palpitáció: Mik ezek, mik a tünetei és milyen patológiákra utalhatnak
Szívasztma: mi ez és mi a tünete