Keratitis: mi ez?
A „keratitis” orvosi-szemészeti szakkifejezés olyan gyulladásos folyamatot jelöl, amely a szaruhártya, a szemgolyót frontálisan beburkoló átlátszó rész, valamint az optikai út első, állandóan könnyfilmmel borított lencséje károsítja.
Ennek a gyulladásos folyamatnak a természete lehet fertőző vagy nem fertőző, és fekélyes vagy nem fekélyes formában jelentkezhet.
A fertőző keratitis okai a következők lehetnek:
- Baktériumok
- Gomba
- vírus
- paraziták
Ehelyett a nem fertőző keratitist a következők okozhatják:
- A szaruhártya megváltozott trofizmusa
- A könnyfilm megváltoztatása
- Sérülés
- vegyi anyagok
- fizikai ágensek
A súlyosság változó, és az etiológiai diagnózis, azaz a kiváltó tényező meghatározása elengedhetetlen, különösen a szaruhártya központi részét érintő formákban a megfelelő kezelés azonnali azonosítása és az esetleges maradandó látáskárosodás megelőzése érdekében.
A keratitis sajátos jellemzőitől függően a következőkre osztható:
- Felületes keratitis: gyógyulás után nem hagy látható heget a szaruhártyán.
- Mély keratitis: súlyosabb, gyógyulása után szaruhártya leukómaként ismert hegeket és nyomokat hagyhat, amelyek a látótengely közelében helyezkednek el, és csökkenthetik a beteg látását.
- Aktinikus keratitis: a keratitis formája, amelyet az ultraibolya sugárzásnak való túlzott kitettség okoz.
- Disciform, punctate és dendritic keratitis: Ezek a keratitis nem gennyes vagy intersticiális formái, amelyek a szaruhártya középső és mély rétegeit érintik.
- Kötőhártya-gyulladás és orr-keratitis: Ezek a keratitis marginális formái.
- Gyűrűs tályog: a gennyes keratitis nagyon súlyos formája, amely kiterjedésben és vastagságban az egész szaruhártyát érinti.
- Serpiginous fekély és Mooren-fekély: a keratitis gennyes formái, fekélyes és perifériás (ritkább).
Mik a keratitis okai?
A nem fertőző keratitis megjelenésének okai között fizikai, kémiai és biológiai tényezőket találunk.
A leggyakoribb fizikai tényezők az ultraibolya sugarak káros hatásának való túlzott és hosszan tartó expozíció.
A kémiai ágensek közül a savak és a lúgos anyagok felelősek a keratitis kialakulásáért.
A keratitist okozhatja műtéti trauma vagy külső szerek is, amelyek behatoltak a szembe; ritka esetekben a túlzottan hosszan tartó kontaktlencse-használat is okozhatja.
Ehelyett a fertőző keratitis okai különböző biológiai ágensek, például baktériumok, gombák, chlamydia, vírusok és protozoák.
Keratitis: tünetek
A keratitis formái mindig tüneti jellegűek, olyannyira, hogy a betegség – akár a beteg által észlelt, akár szabad szemmel megfigyelhető – jelei a szem szintjén teljesen kézzelfoghatóan és szinte egyértelműen megnyilvánulnak.
Szinte minden betegnél az első felismerhető tünet a gyorsan fellépő erős szemfájdalom, amelyet fotofóbia (fény intolerancia), hyperemia (vörös szem) és túlzott könnyezés kísér.
E tipikus tünet mellett a keratitisben szenvedő beteg gyakran panaszkodik a látás megváltozására, mintha az utóbbi homályos lenne, és állandóan azt érzi, hogy idegen test van a szemében.
Ha nem kezelik, a keratitis előrehaladhat, és érintheti a szaruhártya egészét, veszélyeztetve a beteg látását.
A kezeletlen keratitis kialakulása egy szaruhártya-fekély lehet, amely perforáció veszélyével jár. Ez egy nagyon súlyos esemény, amely a szem elülső kamrájának a külsővel való kommunikációjához és szennyeződéséhez vezet.
A keratitis diagnosztizálása
A keratitis jelei, bármilyen nyilvánvalóak is, nehezen vezethetők vissza a betegség valódi okaira, mivel – legyen szó akár fizikai, kémiai vagy biológiai okok miatti keratitisről – a tünetek mindig ugyanazok lesznek.
A keratitis diagnosztizálása – szakorvos, szemész szakorvos által – pontos anamnézis felvételével kezdődik, amely a tünetek és az életmód és/vagy munkavégzési szokások saját maga által végzett vizsgálatából áll.
Ezt követően a szemész elvégzi a fizikális vizsgálatot, felmérve a kötőhártya, a szemhéjak, a könnyrendszer és mindenekelőtt a szaruhártya megjelenését és érzékenységét.
A különböző okuláris struktúrák ilyen alapos megfigyelése általában egy speciális műszerrel – a réslámpával – történik, amely nagyítón keresztül fénysugarat bocsát ki, amely lehetővé teszi a szemész számára, hogy optimálisan és közelről lássa az írisz, a szaruhártya, a lencse, valamint a szaruhártya és a lencse közötti tér.
A kötőhártya megfigyelésével a szemész minden gyulladást vagy szerkezeti elváltozást keres a tüszők, papillák szintjén, fekélyek, hegek vagy idegen testek jelenlétét; a szemhéj széleinek szintjén minden rendellenességet és gyulladásos folyamatot fog keresni; értékeli a könnyfilm állapotát a száraz szem tüneteinek azonosításával; a szaruhártya szintjén minden ödémát, fekélyt, perforációt vagy elvékonyodást keres; a sclera szintjén meg fogja keresni az esetleges fekélyeket, gyulladásokat, vastagságot vagy csomók jelenlétét.
Bizonyos esetekben az orvos bizonyos mikrobiológiai vizsgálatokat is igénybe vehet, hogy azonosítsa a lehetséges felelős szervezetet.
Ezután néhány könnymintát és szaruhártya sejtet vesznek a pácienstől, és elküldik egy elemző laboratóriumba, ahol tenyésztik őket, és GRAM-festést végeznek a keratitis konkrét fertőző okának nyomon követésére.
Keratitis: a legalkalmasabb terápia
Mind a szakorvosi látogatás során a szemész által végzett elemzések, mind a mikrobiológiai vizsgálatok esetleges eredményei alapján a páciens a keratitis típusának megfelelő specifikus kezelést kap.
Keratitis esetén a kitűzött cél a kiváltó ágens eltávolítása, a gyulladás kordában tartása, majd megszüntetése, valamint a keratitis által károsított hám újranövekedésének elősegítése.
Fertőző bakteriális keratitis esetén helyileg alkalmazható antibiotikumok szemcsepp vagy szemkenőcs formájában alkalmazhatók.
Egyes esetekben a rövid hatású cikloplegikus gyógyszerek is hasznosak lehetnek a fájdalmas tünetek enyhítésére, amelyek a paraszimpatikus idegek átmeneti elzáródását idézik elő, elősegítve a pupilla tágulását és a ciliáris izom felszabadulását.
Ha a keratitist autoimmun betegség okozta, kortikoszteroid szemcseppek alkalmazhatók a terápia során.
Mindenesetre a terápia mellé műkönnyet adunk, hogy elősegítsük a gyakran – keratitis esetén – nagyfokú kiszáradást mutató szem kenését.
A fertőző keratitisek esetében, amelyek természetükből adódóan meglehetősen gyorsan előrehaladnak és súlyosbodnak, azonnali beavatkozásra lesz szükség a betegség lehetséges következményeinek megfékezése érdekében.
A kórokozó alapján, amelyet esetenként a betegtől vett mintákon laboratóriumban végzett mikrobiológiai vizsgálatokkal azonosítottak, a keratitis kezelése kiterjedhet – helyileg, szájon át vagy intravénásan – antibiotikum, vírus- vagy gombaellenes szerek alkalmazására.
Hogyan lehet megelőzni a keratitist?
Mindazok számára, akik gyakran használnak kontaktlencsét, a keratitis megelőzése csak a készülékek szakszerű használatával, alapos tisztítással, az utasítások betartásával lehetséges: előnyben részesítse az eldobható, naponta cserélhető kontaktlencséket; kerülje az alvást kontaktlencsével; a lencsék behelyezése vagy eltávolítása előtt alaposan mossa meg és szárítsa meg a kezét; óvatosan kezelje a lencséket, nehogy megkarcolódjon; mindig jó minőségű lencséket és speciális eszközöket használjon a tisztításukhoz; ne használjon kontaktlencsét a medencében vagy a tengerben.
Ha száraz szem szindrómában szenved, vagy ha gyakran használ kontaktlencsét a keratitis kialakulásának megelőzésére, akkor érdemes mindig műkönnyet használni, hogy a terület jól kenhető legyen.
Vírusfertőzés esetén soha ne érintse meg a szemét a kezével.
Ne használjon kortizon szemcseppet, mielőtt szemorvosával konzultálna: gondatlan használatuk ronthatja a klinikai képet, és egyes esetekben maradandó látáskárosodást okozhat.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Glaukóma: mi igaz és mi hamis?
Száraz szem szindróma: Hogyan védje meg szemét a számítógépes expozíciótól
Autoimmun betegségek: Homok a Sjögren-szindróma szemében
Száraz szem szindróma: tünetek, okok és gyógymódok
Hogyan lehet megelőzni a száraz szemeket télen: tippek
Blefaritisz: A szemhéjgyulladás
Blefaritisz: mi ez és mik a leggyakoribb tünetei?
Stye, egy szemgyulladás, amely fiatalokat és időseket egyaránt érint
Homályos látás, torz képek és fényérzékenység: lehet keratoconus
Stye vagy Chalazion? A két szembetegség közötti különbségek
Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával
Lusta szem: Hogyan lehet felismerni és kezelni az amblyopiat?
Corneal Keratoconus, Corneal Cross-Linking UVA kezelés
Keratoconus: A szaruhártya degeneratív és evolúciós betegsége
Égő szemek: tünetek, okok és gyógymódok
Szemészet: az asztigmatizmus okai, tünetei és kezelése
Asztenópia, a szem fáradtságának okai és gyógymódjai
Blefaritisz: mi ez és mit jelent a krónikus szemhéjgyulladás?
Rövidlátás: mi ez és hogyan kell kezelni
Presbyopia: mik a tünetei és hogyan lehet korrigálni?
Rövidlátás: mi ez a rövidlátás és hogyan lehet korrigálni
Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával
Lusta szem: Hogyan lehet felismerni és kezelni az amblyopiat?
Mi az a presbyopia és mikor fordul elő?
Presbyopia: életkorral összefüggő látászavar
Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával
Ritka betegségek: Von Hippel-Lindau szindróma
Ritka betegségek: Septo-Optic dysplasia
A szaruhártya betegségei: Keratitis
Száraz szem télen: mi okozza a szemszárazságot ebben a szezonban?
Miért szenvednek a nők jobban a száraz szemtől, mint a férfiak?
Keratoconjunctivitis: A szemgyulladás tünetei, diagnózisa és kezelése