Tüzek, füst belélegzése és égési sérülések: a terápia és a kezelés céljai
A tüzek súlyos sérüléseket, haláleseteket és gazdasági károkat okoznak. Évente 15-25 millió tűzeset történik az Egyesült Államokban, amelyek körülbelül 25,000 5,000 sérülést, 7 9 halálesetet és XNUMX-XNUMX milliárd dolláros gazdasági kárt okoznak.
A füstbelélegzés okozta károk az égési betegek halálozási arányának drámai romlásához vezetnek: ezekben az esetekben a füstbelélegzés okozta égési sérülésekhez hozzáadódik, gyakran végzetes következményekkel.
Ez a cikk az égési sérülések kezelésével foglalkozik, különös tekintettel a füstöt belélegzett égési betegek tüdő- és szisztémás károsodására, míg a bőrgyógyászati elváltozásokkal máshol részletesebben foglalkozunk.
Hordágyak, tüdőszellőztetők, SZÉKEK: SPENCER TERMÉKEK A VÉSZHELYZETI EXPO KETTŐS BÓDJÁN
Az égési betegek légzőszervi ellátásának céljai annak biztosítása
- légutak átjárhatósága,
- hatékony szellőzés,
- megfelelő oxigénellátás,
- a sav-bázis egyensúly fenntartása,
- a szív- és érrendszeri stabilitás fenntartása,
- a fertőzések azonnali kezelése.
Egyes esetekben az escharotomia elvégzése elengedhetetlen, hogy a mellkasi hegszövet ne akadályozza a mellkas mozgását.
A bőrégés kezelésének céljai a következőkből állnak
- életképtelen bőr eltávolítása
- gyógyszeres kötszerek alkalmazása helyi antibiotikumokkal,
- a seb ideiglenes bőrpótlókkal történő lezárása és egészséges területekről vagy klónozott mintákról a bőr átültetése az égett területre,
- csökkenti a folyadékvesztést és a fertőzésveszélyt.
Az alanynak az alapnál magasabb kalóriamennyiséget kell adni a sebgyógyulás megkönnyítése és a katapolizmus elkerülése érdekében.
Égési betegek kezelése
Az égési sérülteket, akiknek kisebb felső légúti sérülései vannak, vagy ha légzési elzáródás vagy tüdőérintettség jelei vannak, szoros megfigyelés alatt kell tartani.
Oxigénpótlást kell biztosítani egy orrkanülön keresztül, és a beteget Fowler magas pozíciójába kell helyezni a légzési munka csökkentése érdekében.
A bronchospasmust aeroszolban lévő β-agonistákkal (például orciprenalinnal vagy albuterollal) kell kezelni.
Ha légúti elzáródás várható, megfelelő kaliberű endotracheális kanüllel kell biztosítani az átjárhatóságot.
Általánosságban elmondható, hogy a korai tracheostomia nem javasolt égett betegeknél, mert ez az eljárás magasabb fertőzési gyakorisággal és megnövekedett mortalitással jár, bár szükséges lehet a hosszú távú légúti ellátáshoz.
Megfigyelték, hogy a korai intubáció átmeneti tüdőödémát válthat ki néhány inhalációs sérülést szenvedő betegnél.
5 vagy 10 cm H2O folyamatos pozitív nyomás alkalmazása (CPAP) segíthet minimalizálni a korai tüdőödémát, megőrizni a tüdő térfogatát, támogatni az ödémás légutakat, optimalizálni a lélegeztetés/perfúzió arányát és csökkenteni a korai mortalitást.
Az ödéma kezelésére szisztémás kortikoszteroidok alkalmazása nem javasolt a fertőzés fokozott kockázata miatt.
A kómában lévő betegek kezelésének a súlyos oxigénhiányra és CO-mérgezésre kell irányulnia, és oxigén adásán kell alapulnia.
A karboxihemoglobin disszociációját és eliminációját felgyorsítja az O2-kiegészítők alkalmazása.
Azokat az alanyokat, akik beszívták a füstöt, de csak kismértékben (30% alatti) emelkedett a Hbco-értékük, és megőrizték a normális szív-tüdőfunkciókat, lehetőleg 100%-os O2-leadást kell alkalmazni egy szorosan illeszkedő, nem lélegző arcmaszkon keresztül (ami nem teszi lehetővé). a frissen kilélegzett levegőt ismét be kell szívni), 15 liter/perc áramlási sebességgel, a tartályt telten tartva.
Az oxigénterápiát addig kell folytatni, amíg a Hbco-szint 10% alá csökken.
A CPAP maszk 100%-os O2 adagolással megfelelő terápia lehet azoknál a betegeknél, akiknél súlyosbodó hypoxaemia és nincs vagy csak enyhe az arc és a felső légutak hősérülése.
Azoknál a betegeknél, akiknél refrakter hypoxaemiás vagy kómával vagy kardiopulmonális instabilitással járó inhalációs sérülés van, intubálásra és 100%-os O2-vel történő légzéssegítésre van szükség, és gyorsan hiperbár oxigénterápiára kell utalni őket.
Ez utóbbi kezelés gyorsan javítja az oxigénszállítást és felgyorsítja a CO vérből történő eltávolításának folyamatát.
Azok a betegek, akiknél korai tüdőödéma alakul ki, ARDS, vagy tüdőgyulladás esetén gyakran légzési segítségnyújtást igényel pozitív kilégzési végnyomás (PEEP) légzési elégtelenségre utaló hemogázanalízis (PaO2 60 Hgmm alatt és/vagy PaCO2 50 Hgmm felett, pH 7.25 alatt) esetén.
A PEEP akkor jelenik meg, ha a PaO2 60 Hgmm alá esik, és a FiO2 igény meghaladja a 0.60-at
A lélegeztetési segítségnyújtást gyakran meg kell hosszabbítani, mert az égési sérültek anyagcseréje általában felgyorsul, ami szükségessé teszi a percenkénti légzési térfogat növelését a homeosztázis fenntartása érdekében.
A felszerelés a használtnak képesnek kell lennie nagy térfogat/perc (legfeljebb 50 liter) leadására, miközben magas légúti csúcsnyomást (100 cm H2O-ig) és stabil belégzés/kilégzés (I:E) arányt kell fenntartani, még akkor is, ha növelni kell. nyomásértékek.
A refrakter hypoxaemia a nyomásfüggő lélegeztetésre fordított arányban reagálhat
Megfelelő tüdőhigiénia szükséges ahhoz, hogy a légutak köpetmentesek maradjanak.
A passzív légúti fizioterápia segít a váladék mozgósításában, valamint a légúti elzáródás és atelektázia megelőzésében.
A közelmúltban végzett bőrátültetések nem tolerálják az ütést és a mellkas vibrációját.
Terápiás fibrobronchoszkópiára lehet szükség a légutak elzáródásának megszüntetésére a megvastagodott váladéktól.
A vízháztartás gondos fenntartása szükséges a sokk, a veseelégtelenség és a tüdőödéma kockázatának minimalizálása érdekében.
A páciens vízháztartásának helyreállítása Parkland formulájával (4 ml izotóniás oldat kg-onként az égett bőrfelület minden százalékpontjára, 24 órán keresztül) és a diurézist 30 és 50 ml/óra között, a centrális vénás nyomást 2 és 6 között tartva. Hgmm, megőrzi a hemodinamikai stabilitást.
Inhalációs sérülésben szenvedő betegeknél a kapillárisok permeabilitása megnő, a pulmonális artériás nyomás monitorozása pedig a diurézis szabályozása mellett hasznos útmutató a folyadékpótláshoz.
A tűzeseteket, az elektrolit- és sav-bázis egyensúlyt ellenőrizni kell
Az égett beteg hipermetabolikus állapota megköveteli a táplálkozási egyensúly alapos elemzését, az izomszövet katabolizmusának elkerülése érdekében.
Prediktív képleteket (mint például Harris-Benedict és Curreri) alkalmaztak az anyagcsere intenzitásának becslésére ezeknél a betegeknél.
Jelenleg a kereskedelemben kaphatók hordozható analizátorok, amelyek komoly közvetett kalorimetriás méréseket tesznek lehetővé, amelyekről kimutatták, hogy pontosabb becsléseket adnak a táplálkozási szükségletekről.
A kiterjedt égési sérüléseket szenvedő betegeknek (a bőrfelület több mint 50%-a) gyakran olyan diétát írnak elő, amelynek kalóriabevitele a nyugalmi energiabevitel 150%-a a sebgyógyulás elősegítése és a katabolizmus megelőzése érdekében.
Ahogy az égési sérülések gyógyulnak, a táplálékbevitel fokozatosan az alapanyagcsere 130%-ára csökken.
A mellkas kerületi égési sérülései esetén a hegszövet korlátozhatja a mellkasfal mozgását.
Az escharotomiát (az égett bőr műtéti eltávolítása) úgy végezzük, hogy az elülső hónaljvonal mentén két oldalsó metszést készítünk, a kulcscsont alatt két centiméterrel kezdve a kilencedik-tizedik bordaközig, és két másik keresztirányú bemetszést húzunk az előbbi végei közé. hogy lehatároljon egy négyzetet.
Ennek a műveletnek javítania kell a mellkasfal rugalmasságát és meg kell akadályoznia a hegszövet visszahúzódásának kompressziós hatását.
Az égési sérülések kezelése magában foglalja az életképtelen bőr eltávolítását, helyi antibiotikumokkal kezelt kötések felhelyezését, a seb ideiglenes bőrhelyettesítőkkel történő lezárását, valamint az egészséges területekről származó bőr vagy klónozott minták átültetését az égett területre.
Ez csökkenti a folyadékvesztést és a fertőzés kockázatát.
A fertőzések leggyakrabban koaguláz-pozitív Staphylococcus aureus és Gram-negatív baktériumok, például Klebsiella, Enterobacter, Escherichia coli és Pseudomonas következményei.
A fertőzések elleni védekezés sarokkövei a megfelelő izolációs technika, a környezet túlnyomása és a levegőszűrés.
Az antibiotikum kiválasztása a sebből vett anyagon végzett sorozattenyésztések, valamint vér-, vizelet- és köpetminták eredményei alapján történik.
Ezeknek a betegeknek az antibiotikumokat profilaktikusan nem szabad alkalmazni, mivel könnyen kiválaszthatók a rezisztens törzsek, amelyek felelősek a terápiára ellenálló fertőzésekért.
A huzamosabb ideig mozgásképtelenné vált személyeknél a heparin profilaxis segíthet csökkenteni a tüdőembólia kockázatát, és különös figyelmet kell fordítani a tüdőembólia kialakulásának megelőzésére. nyomás sebek.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Tüzek, füst belélegzése és égési sérülések: tünetek, jelek, kilenc szabály
Égési felület kiszámítása: 9-es szabály csecsemőknél, gyermekeknél és felnőtteknél
Elsősegélynyújtás, súlyos égési sérülés azonosítása
Vegyi égési sérülések: elsősegélynyújtási és megelőzési tippek
Elektromos égés: Elsősegélynyújtási és -megelőzési tippek
6 tény az égési sérülések kezeléséről, amit a traumaápolóknak tudniuk kell
Robbanásos sérülések: Hogyan avatkozzunk be a beteg traumájába
Mi legyen a gyermekgyógyászati elsősegélynyújtó készletben
Kompenzált, dekompenzált és visszafordíthatatlan sokk: mik ezek, és mit határoznak meg
Égési sérülések, elsősegélynyújtás: hogyan avatkozzunk be, mit tegyünk
Elsősegélynyújtás, égési sérülések és forrázások kezelése
Sebfertőzések: mi okozza, milyen betegségekhez kapcsolódnak
Beszéljünk a szellőztetésről: mi a különbség a NIV, a CPAP és a BIBAP között?
Alapvető légúti felmérés: áttekintés
Légzési distressz vészhelyzetek: betegkezelés és stabilizálás
Légzési distressz szindróma (ARDS): terápia, mechanikus lélegeztetés, monitorozás
Újszülöttkori légzési distressz: figyelembe veendő tényezők
Légzési distressz jelei gyermekeknél: alapismeretek szülőknek, dadáknak és tanároknak
Három mindennapi gyakorlat a lélegeztetőgépes betegek biztonságának megőrzéséhez
A Prehospital Drug Assisted Airway Management (DAAM) előnyei és kockázatai
Klinikai áttekintés: Akut légzési distressz szindróma
Stressz és szorongás a terhesség alatt: Hogyan védjük meg az anyát és a gyermeket
Légzési distressz: Mik a légzési distressz jelei újszülötteknél?
Akut légúti distressz szindróma (ARDS): Útmutató a betegek kezelésére és kezelésére
Patológiai anatómia és kórélettan: Neurológiai és tüdőkárosodások fulladásból