Hasi aorta aneurizma: epidemiológia és diagnózis
A hasi aorta aneurizma a hasüregben áthaladó aorta körülhatárolt kitágulása, alapvetően az artéria kiszélesedése a kaliber határain túl
A hasi aorta átmérője általában nem haladja meg a 2-2.5 cm-t.
Ha túllépi ezeket a határokat, akkor beszélünk 3 cm-ig az aorta ektáziájáról, 3 cm-től és afeletti hasi aorta aneurizmáról (AAA).
Epidemiológia: mely kategóriákat érinti leginkább a hasi aorta aneurizma?
A jelenlegi statisztikák szerint a hasi aorta aneurizma a férfiak 4%-át és a nők 1%-át érinti 60-65 éves kor után.
Gyakorlatilag minden 1,000 60 év feletti férfira minden bizonnyal 40 férfi jut aorta aneurizmában, és minden 1,000 60 év feletti nőre ugyanannyian 10 nő szenved aorta aneurizmában.
Azt is tudjuk, hogy az emberek bizonyos kategóriái nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint mások: például a cukorbetegek, az elhízottak, a magas vérnyomásban szenvedők, a hiperkoleszterinémiások, a dohányosok és az ülő életmódot folytatók.
A legtöbb 40 férfi és 10 nő minden 1,000 60 év feletti emberből nem tudja, hogy hasi aorta aneurizmája van.
Az aneurizma valójában, mielőtt elérné a döntő méretpontot, teljesen tünetmentes, vagyis nem ad jelet magáról.
Ahol viszont igen, ott komoly szövődményeket okozhat; de progresszív és elkerülhetetlen evolúciója miatt is ismert, hogy az aneurizma előbb-utóbb az artéria megrepedéséhez vezet, ami hirtelen drámai vészhelyzetté válik, és gyakran a halál oka.
Ezért is szükséges fellépni az aneurizma fatális szövődményeinek megelőzése érdekében, különösen azért, mert a vizsgálatok abszolút egyszerűek, káros mellékhatásoktól mentesek és mindenki számára elérhetőek.
Az információ is kulcsszerepet játszik.
Az Egyesült Királyságban például dicséretes a köztudat, hogy „A 60-65 év feletti férfiak aorta aneurizma szűrése előnyös a mortalitás csökkentése szempontjából”.
(US Preventive Services Task Force. A hasi aorta aneurizma szűrése: ajánlási nyilatkozat. Ann Intern Med 2005;142:198-202).
Megelőzés
A megelőzés abból áll, hogy időben felismerjük az aorta aneurizma jelenlétét vagy kialakulását egy személyben, diagnosztizáljuk, meghatározzuk a lokalizációját (pl. szupra- vagy szubrenális-e), és rendszeresen figyelemmel kísérjük természetes fejlődését.
Az időszakos ellenőrzések elengedhetetlenek a szövődmények elkerülése és a műtéti beavatkozás érdekében, ha fennáll a ruptura, trombózis, disszekció vagy periaorta hematóma lehetősége.
Gondos és időszakos ultrahangos monitorozással megelőzhető a legsúlyosabb szövődmény, az aorta aneurizmarepedés időpontja, az ezzel járó közvetlen halálozás kockázatával.
A legmegfelelőbb eszköz az aorta aneurizma felismerésére (vagy kizárására) és fejlődésének követésére az ultrahang echocolordopplerrel
A számítógépes axiális tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) szintén megfelelő, és néha szükséges is, de ezek sokkal kevésbé praktikusak és kezelhetőek, mint az ultrahang; ráadásul nem praktikusak szűrésre vagy időszakos monitorozásra, mind a magas költségek, mind a hosszú várólisták miatt, de különösen az ellenjavallatok és/vagy az ionizáló sugárzásnak való kitettség miatt, amivel elkerülhetetlenül (legalábbis a CT esetében) járnak.
Hasi aorta aneurizma, mikor szükséges műtét?
Az 5 cm-nél nagyobb méretek elérésekor az axiális szkennelés során jó érsebészhez kell utalni az alanyt műtétre, és így nyugodtan meg kell tervezni a legjobb műtéti lépést a súlyos patológia műtéti megoldására.
Így helyreállítható az egészséges állapot és a normális keringés a szervezet legnagyobb verőerében, és nagymértékben meghosszabbítható a várható élettartam.
Olvassa el még:
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Extrasystole: a diagnózistól a terápiaig
A Cor Pulmonale gyors és piszkos útmutatója
Ectopia Cordis: típusok, osztályozás, okok, kapcsolódó rendellenességek, prognózis
Időbeli és térbeli dezorientáció: mit jelent, és milyen patológiákkal társul
Hasi aorta aneurizma: hogyan néz ki és hogyan kell kezelni
Agyi aneurizma: mi ez és hogyan kell kezelni
Megrepedt aneurizmák: mik ezek, hogyan kell kezelni őket
Kórház előtti ultrahangvizsgálat vészhelyzetekben
Nem szakadt agyi aneurizmák: hogyan diagnosztizáljuk, hogyan kezeljük
Megrepedt agyi aneurizma, heves fejfájás a leggyakoribb tünetek között
Agyrázkódás: mi ez, okai és tünetei
Kamrai aneurizma: hogyan lehet felismerni?
Szívritmuszavarok: A szív elváltozásai
Tachycardia: fennáll-e az aritmia veszélye? Milyen különbségek vannak a kettő között?
A bal kamra patológiái: tágult kardiomiopátia
Aritmogén kardiomiopátia: mi ez és mit jelent
Pitvarfibrilláció: tünetek, amelyekre figyelni kell
Wolff-Parkinson-White szindróma: mi ez és hogyan kell kezelni
Vannak hirtelen tachycardiás epizódjai? Wolff-Parkinson-White szindrómában (WPW) szenvedhet
Az újszülött átmeneti tachypnoéja: Az újszülöttkori nedves tüdő szindróma áttekintése
Szívinfarktus: okok, tünetek és kockázati tényezők
Kitágult kardiomiopátia: mi ez, mi okozza és hogyan kezelik
Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?
A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis
Szívmormogások: mi ez és mikor kell aggódni?
A törött szív szindróma növekszik: tudjuk, hogy Takotsubo kardiomiopátia
Kardiomiopátiák: mik ezek és mi a kezelés
Alkoholos és aritmogén jobb kamrai kardiomiopátia
Különbség a spontán, elektromos és farmakológiai kardioverzió között
Szívelégtelenség: tünetek és lehetséges kezelések
Mi a szívelégtelenség és hogyan ismerhető fel?
Szív: Mi a szívroham és hogyan avatkozzunk be?
A szívroham tünetei: Mi a teendő vészhelyzetben, az újraélesztés szerepe
Bradyarrhythmiák: mik ezek, hogyan lehet diagnosztizálni és hogyan kell kezelni
Gyermekkori aritmiák: mik ezek, hogyan kell kezelni őket