Amblyopia: miből áll a lusta szem szindróma

Az amblyopia, más néven „lusta szem szindróma”, egy látászavar, amely nagyon gyakori korai gyermekkorban

Az egyik szem (egyoldali amblyopia) vagy mindkét szem (kétoldali amblyopia) látási képességének többé-kevésbé jelentős csökkenésére utal.

Pontosabban, az egyik szem azon képessége, hogy helyesen vegye fel a fényingert, és küldje vissza az agyba értelmezésre, károsodik.

Bár a szemek szerkezetileg normálisnak tűnnek, a látási kapacitás nem teljesen fejlett, és az agy előnyben részesíti az egészségesebb, domináns szemből származó információkat, fokozatosan csökkentve a kiszolgáló szem használatát.

Számszerűen az amblyopia akkor diagnosztizálható, ha a látás minősége 7-8 tizednél kisebb vagy egyenlő, vagy ha a gyengébb szem 2-3 tizeddel kisebb, mint a dominánsé.

Manapság az amblyopia a világ népességének körülbelül 3-4%-át érinti, akiknek 5%-a gyermek

Ez a gyermekek látáskárosodásának vezető oka.

Jóllehet prognózisa szinte teljes egészében pozitív, elengedhetetlen, hogy ne hanyagoljuk el, és már korán be kell avatkozni rendszeres szemvizsgálattal.

Ha nem kezelik, a betegség súlyosabb következményekkel járhat, mivel az érintett szem fiatalkorban és felnőttkorban már nem rendelkezik normális látóképességgel.

GYERMEK EGÉSZSÉG: TUDJON TOVÁBBI INFORMÁCIÓT A GYÓGYSZERRŐL, LÁTOTT A BOOTH -T VÉSZHELYZETI EXPO -n

Hogyan működik a látás?

A szem a látószervünk.

A vizuális folyamat apró lépésekből áll: ha csak az egyik hiányzik is, a látás romlik.

Általában az összes kívülről érkező fényingert a retina összegyűjti, és az agyba küldi, amely néhány nanomásodperc alatt feldolgozza azokat.

E folyamat nélkül a szem nem lenne képes befogadni és látni a képeket és azok három dimenzióját.

A szemet és az agyat összekötő csatornákat optikai pályáknak nevezzük, és alapvető funkciójuk van.

Agyi szinten a két szem, bár ugyanúgy képes felvenni az ingereket, nem tekinthető azonosnak.

Mindig van egy domináns szem, amely a fő szem támaszaként működik, és biztosítja a sikeres látást három dimenzióban.

Előfordulhat, hogy az optikai pályák valamilyen patológia vagy elváltozás áldozatai, vagy hibás fénytörési hiba. Mindkét esetben az eredmény amblyopia lesz.

Lusta szemmel ugyanis a kép hiányosan érkezik az optikai pályákba, ezért az idegrendszer előszeretettel használja az egészségesebb szemet, a gyengébbet még nyilvánvaló szerkezeti károsodás hiányában is gyengébblátásra kárhoztatva.

Mindkét szem képes továbbra is felvenni a saját külső ingerét és képet adni, de ezek annyira különböznek egymástól, hogy az agy csak az egyiket tartja meg.

Ily módon a gyengébbnek tekintett szem fokozatosan sorvadja látóképességét, amíg majdnem elveszíti azt.

Fontos, hogy 7 éves korig, a szem teljes fejlődéséhez szükséges korban beavatkozzunk az amblyopia kezelésére.

Ebben a korban a hiba növekedéssel korrigálható.

Felnőttként az állapot továbbra is fennáll, és fennáll a kettős látás vagy a vakság kockázata.

Az amblyopia típusai

Helyétől függően az amblyopia lehet egyoldalú, ha a hiány csak az egyik szemet érinti, kétoldali, ha mindkettőt érinti.

A kétoldali amblyopia nagyon ritka.

További osztályozás történik a sérülés mértéke és az érintett szemterület szerint.

A funkcionális amblyopia külsőleg ép és egészséges szemstruktúrákat lát, amelyekben rendellenességek találhatók az optikai pályákban.

Az agy nem engedi, hogy a szem megragadja a háromdimenziót, és lassan látáshiány keletkezik.

A funkcionális amblyopia más szembetegségek következménye, mint például a strabismus, anizometropia és minden fénytörési hiba, mint például a myopia, a hypermetropia és az asztigmatizmus, ahol már világos a domináns és a gyenge szem elválasztása.

Végül az amblyopia akkor tekinthető szervesnek, ha a szem rendellenességei és elváltozásai fizikailag jelen vannak, pl. veleszületett szürkehályog, szaruhártya homályosság, retina dystrophia és vérzés (a retina és a látóideg valódi elváltozásai).

Az amblyopia olyan állapot, amelyet szabad szemmel nehéz felismerni

Főleg azokat a gyerekeket érinti, akik a legtöbb esetben nem érzik a kényelmetlenséget, vagy nem veszik észre, hogy valami nincs rendben, de nem látják problémaként.

Az orvosok éppen a kételyek eloszlatása érdekében mindig rendszeres szemvizsgálatot javasolnak a kicsinek egy éves kortól.

Az amblyopia fő tüneteinek nem kimerítő listája a következőket tartalmazza:

  • Látásproblémák. Az idősebb gyermekeknél az amblyopia kevésbé jelent problémát, mert látási problémákra panaszkodhatnak, különösen az iskolában, amikor olvasnak és írnak.
  • Homályos látás. Általában az amblyopia fő tünete az egyik vagy mindkét szem homályos látása. A gyerek hunyorog, vagy eltakarja a szemét, mert nem lát jól.
  • Képtelenség hirtelen megragadni az ingereket és reflexeket, például a mozgásokat és a dolgok mélységét.
  • Gyakori szemfáradtság, általános fáradtság és fejfájás.

Időseknél a látás kettős lehet.

Az amblyopia általában veleszületett vagy más szembetegségek következménye.

Ennek egyik fő oka a strabismus.

A szemizmok, tehát a szemek helytelen elrendezése már hajlamosítja az agyat egy domináns és egy gyenge szem észlelésére.

A másik fő ok a veleszületett és gyermekkori szürkehályog.

A kristálylencse átlátszatlansága a retinában és a szaruhártyában hiányokat okoz.

A fényinger torz módon jut be a szembe, és a retinán lévő kép nem éles.

A fénytörési rendellenességek, mint például a rövidlátás, a távollátás és az asztigmatizmus vagy a lelógó szemhéj rendellenességei (ptosis) növelhetik a lusta szem kialakulásának lehetőségét.

A strabismushoz hasonlóan a szemek már másképp látnak, és az agy önmagában azonosítja az egészségeset, a dominánsat és a gyengét.

Végül, az amblyopia súlyos szembetegségek, például szaruhártyafekély vagy glaukóma következménye lehet.

Ritkán, de még mindig előfordulnak olyan esetek, amikor a betegséget retino-corode tumor patológiák váltják ki, mint például a retinoblasztóma és a choroid haemangioma, egy jóindulatú vaszkuláris daganat, amely általában ezt az anatómiai területet érinti.

Az amblyopia diagnózisa a szemvizsgálat eredményén alapul

Az orvosok azt is javasolják, hogy az újszülött életének első napjaiban vizsgálatot végezzenek, ha észrevehető elváltozások, például megváltozott reflexek lépnek fel a pupillán belül, hogy kizárják a veleszületett, kezelendő patológiák jelenlétét.

Általánosságban elmondható, hogy a szűréseknek időszakosnak kell lenniük, nyilvánvaló elváltozások hiányában az elsőt 3 éves kor körül, majd többé-kevésbé kétévente tervezik, azért is, mert a gyermek nem mindig képes érzékelni és értelmezni a kellemetlenséget. , azzal a kockázattal, hogy alábecsüljük a problémát, és csak akkor kapjuk el, ha már előrehaladott állapotban van, és nehezebben kezelhető.

A szakorvosi vizsgálat során a (szembetegségek diagnosztizálására és kezelésére szakosodott) szemész gondos anamnézis készítéséről gondoskodik a tünetgyűjtés és a kisbeteg klinikai előzményei alapján.

Ezt követően objektív vizsgálatot végez az esetleges látászavarok felderítésére, és előírja a legmegfelelőbb terápiát és látásrehabilitációs tervet amblyopia esetén.

A látásrehabilitációban alapvető az ortoptikus figura, egy professzionális figura, aki a betegség súlyosságához, a beteg életkorához és szükségleteihez igazodó testreszabott gyakorlatok javaslatával valósítja meg és ellenőrzi a beteg előrehaladását a terápiás programban.

Ortoptikus vizsgálattal meghatározható a szemek igazodása, a színérzékelés, a szem motilitása és a kontrasztérzékenység.

A lusta szemet a lehető legkorábban diagnosztizálni és kezelni kell, mert a növekedés során még megfelelően megoldódik.

7 éves kor után, amikor a látószerv teljesen kifejlődött, a prognózis aligha olyan jó, mint a korábbi években.

Kezelés és megelőzés

Az amblyopia legjobb kezelése a gyermekkorban végzett kezelés, amikor a gyermek szeme még fejlődik, és ezért könnyebben korrigálható.

A kezelés korai megkezdése azt jelenti, hogy megelőzzük a károsodás súlyosbodását.

Az amblyopia leggyakoribb kezelése a foltozás, azaz a szemre ragasztott tapasz, amelyet dominánsnak vagy kevésbé hatékonynak tartanak a szemüveg lencséjén.

Az erősebb szem megbüntetése azt jelenti, hogy serkentjük a gyengébb szemét, hogy visszahozzuk őket egyenrangúságba.

A kezelés időtartama az amblyopia súlyosságától és a gyermek együttműködési hajlandóságától függően változik.

Általában napi 3-6 órán keresztül javasolt a szemkötő felhelyezése több hónapon keresztül.

A bekötött szemmel végzett napi tevékenységek befolyásolják a gyógyulás sebességét.

Sajnos ez a technika nem működik felnőttkorban, ahol a látás már teljesen kifejlődött.

A tapasz hatása atropin alapú szemcseppek beadásával megismételhető.

Ez egy speciális hatóanyagú szemcsepp, amelyet közvetlenül a domináns szembe juttatnak, aminek következtében átmenetileg elhomályosul a látás, ezáltal stimulálva a gyengébb szemét.

Lehetnek mellékhatásai, például irritáció, szemvörösödés és fejfájás, de ezek nagyon ritkák

Ha az amblyopia más állapotok, például strabismus, szürkehályog és fénytörési rendellenességek közvetlen következménye, a kezelés az ok közvetlen megszüntetésén alapul.

Míg a szürkehályog mindig műtétet igényel a kristályos lencse helyreállításához, a strabismus enyhíthető neurostimulációs gyakorlatokkal, súlyos esetekben pedig műtéttel.

Fénytörési hibák esetén szemüveget vagy kontaktlencsét viselnek.

Az ajánlás továbbra is a gondos megelőzés, állandó szűrővizsgálatokkal.

Ennek az az oka, hogy amint a látásvesztés megszilárdul, egy életen át megmarad anélkül, hogy képes lenne feloldani magát.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

A látásról/rövidlátásról, a strabismusról és a „lusta szemről”: első látogatás már 3 évesen, hogy gondoskodjon gyermeke látásáról

Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával

Lusta szem: Hogyan lehet felismerni és kezelni az amblyopiat?

Amblyopia és strabismus: mik ezek, és hogyan befolyásolják a gyermek életét

A szemek vörössége: milyen betegségek kapcsolódnak a szem vörösségéhez?

Vörös szemek: mi lehet a kötőhártya-hiperémia oka?

Autoimmun betegségek: Homok a Sjögren-szindróma szemében

Hogyan lehet megelőzni a száraz szemeket télen: tippek

Szaruhártya horzsolások és idegen testek a szemben: mit tegyünk? Diagnózis és kezelés

Covid, „maszk” a szemnek az ózongélnek köszönhetően: szemészeti gél tanulmányozás alatt

Száraz szem télen: mi okozza a szemszárazságot ebben a szezonban?

Mi az aberrometria? A szem aberrációinak felfedezése

Stye vagy Chalazion? A két szembetegség közötti különbségek

Szem az egészségért: Szürkehályog műtét intraokuláris lencsékkel a látási hibák kijavítására

Szürkehályog: tünetek, okok és beavatkozás

Szemgyulladások: Uveitis

Corneal Keratoconus, Corneal Cross-Linking UVA kezelés

Rövidlátás: mi ez és hogyan kell kezelni

Presbyopia: mik a tünetei és hogyan lehet korrigálni?

Rövidlátás: mi ez a rövidlátás és hogyan lehet korrigálni

A látásról/rövidlátásról, a strabismusról és a „lusta szemről”: első látogatás már 3 évesen, hogy gondoskodjon gyermeke látásáról

Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával

Lusta szem: Hogyan lehet felismerni és kezelni az amblyopiat?

Mi az a presbyopia és mikor fordul elő?

Presbyopia: életkorral összefüggő látászavar

Blepharoptosis: Ismerkedés a szemhéj lógásával

Ritka betegségek: Von Hippel-Lindau szindróma

Ritka betegségek: Septo-Optic dysplasia

A szaruhártya betegségei: Keratitis

Szívinfarktus, előrejelzés és megelőzés a retinális ereknek és a mesterséges intelligenciának köszönhetően

Szemápolás és megelőzés: miért fontos a szemvizsgálat?

Száraz szem szindróma: tünetek, okok és gyógymódok

Makulopátia: tünetek és hogyan kell kezelni

Száraz szem szindróma: Hogyan védje meg szemét a számítógépes expozíciótól

forrás

Bianche Pagina

Akár ez is tetszhet