Az aorta-elégtelenség, más néven aorta regurgitáció, olyan szívbetegség, amelyet az aortabillentyű rendellenessége miatt a vér visszafolyása jellemez az aortából a bal kamrába.

Ezekben az esetekben a szelep nem zár szorosan, ami megakadályozza a vér megfelelő irányítását a perifériás szervekhez.

Ez egy súlyos állapot, amely, ha nem kezelik megfelelően, súlyos szövődményekhez vezethet a beteg számára, amely szívritmuszavart, szívelégtelenséget vagy szívinfarktust szenvedhet el.

Az aorta-elégtelenségnek számos oka van

Lehet veleszületett, azaz fejlődési rendellenességek vagy örökletes betegségek, vagy szerzett, azaz szívbetegség, magas vérnyomás vagy súlyos fertőzések következtében, vagy a normál öregedési folyamat következtében.

Az aorta-elégtelenségben szenvedő betegeknél olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a gyengeség, fáradtság, szívdobogásérzés és mellkasi fájdalom.

Az adott esettől függően ennek az állapotnak a kezelése gyógyszeres kezelést vagy súlyosabb esetekben műtétet foglalhat magában.

Mi az aorta-elégtelenség?

Az aorta-elégtelenség a szívbillentyűk, azaz a szívbillentyűket érintő betegségek csoportjába tartozó szívbetegség. Ebben az esetben az aortabillentyű, amely a szívizomban a véráramlás szabályozásáért felelős négy billentyű egyike, az érintett.

Ez összeköti a bal kamrát az aortával, az emberi test fő artériájával, amely a vért szállítja a perifériás szervekhez és szövetekhez.

Aorta-elégtelenségben szenvedő betegeknél ez a billentyű olyan rendellenességgel rendelkezik, amely megakadályozza, hogy szorosan zárjon, ami a vér visszaáramlásához vezet a kamrába a diasztolés során.

Általánosságban elmondható, hogy ez egy meglehetősen gyakori betegség, amely különösen idős betegeknél gyakori.

Ha nem kezelik megfelelően, súlyos szövődményekhez vezethet a beteg számára: a perctérfogat csökkenése miatt szívelégtelenség léphet fel, ami a szervezet vérellátásának elégtelenségét eredményezheti.

Ennek ellenére a legtöbb esetben az aorta-elégtelenség jól tolerálható, és a tünetek megjelenése évekbe telhet.

A betegség három súlyossági fokát lehet megkülönböztetni

• enyhe elégtelenség: minimális vérregurgitáció jellemzi, amely nem vezet jelentős tünetekhez, de amelyet idővel szorosan ellenőrizni kell;
• mérsékelt elégtelenség: a vér reflux olyan, hogy kamrai hipertrófiához vezethet, amely hosszú távon a szív szerkezetének és működésének visszafordíthatatlan megváltozásához vezethet;
• Súlyos elégtelenség: ez lehet a betegség degenerációjának eredménye, vagy hirtelen kialakulhat fertőzések és egyéb szívbetegségek következtében. Szívelégtelenség tüneteit okozza, és megfelelő kezelés hiányában csökkentheti a várható élettartamot.

A szív anatómiája

Az aortabillentyű által végzett funkció fontosságának jobb megértése érdekében hasznos lehet röviden áttekinteni a szív anatómiáját.

A szívizom két részre osztható: egy jobb és egy bal oldalra; mindkét fél két különálló üregből áll, amelyeken belül a vér áramlik, nevezetesen a pitvarból (felső) és a kamrákból (alsó).

A pitvarokat és a kamrákat az interatrialis septum és az interventricularis septum választja el, míg a pitvart és a kamrát ugyanannak a felnek a pitvarkamrai billentyűk kötik össze.

Két pitvarkamrai billentyű van: a tricuspidalis billentyű a szív jobb oldalán és a mitrális billentyű a bal oldalon; feladatuk, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrából a pitvarba.

A kamrai üregekben található két másik billentyű, úgynevezett félholdbillentyű is: a pulmonalis félholdbillentyű, amely szabályozza a vér áramlását a jobb kamrából a tüdőartériába, és az aortabillentyű, amely szabályozza a véráramlást a tüdőből. a bal kamrát az aortához.

Azokat a mozgásokat, amelyekre a szívnek szüksége van ahhoz, hogy vért pumpáljon a szívizomba és a test többi részébe, szisztolénak (összehúzódási fázis) és diasztolénak (relaxációs fázisnak) nevezik.

A megjelenés okai

Mint már említettük, az aorta-elégtelenség megkülönböztethető veleszületett, azaz az egyén születése óta jelenlévő tényezők hatására, valamint szerzett formák, azaz traumatikus események, kóros rendellenességek vagy az életkor előrehaladtával kialakult idővel.

A veleszületett aorta-elégtelenség okai általában összefüggenek

• Malformációk, pl. kéthús aortabillentyű.
• Genetikai betegségek, pl. Marfan-szindróma és Ehlers-Danlos-szindróma, két, a kötőszöveteket érintő örökletes betegség.
• Osteogenesis imperfecta, egy genetikai rendellenesség, amelyet a csontok törékenysége jellemez, amely hajlamosít a törésekre és sérülésekre.

A szerzett aorta-elégtelenség okai közé tartozik

• Öregedés: az életkor előrehaladása egy általános degeneratív folyamatot indít el, amely a szelephegyek megvastagodását és mereveségét okozhatja a szelepen felhalmozódó kalcium lerakódások miatt, ami a nyílás hermetikus zárómechanizmusának csökkenéséhez vezet.
• Endocarditis: súlyos, általában bakteriális eredetű gyulladás, amely a szív belső nyálkahártyáját (endokardiumot) és a szívbillentyűket érintheti.
• Hipertónia: ez egy krónikus természetű kóros állapot, amely krónikus és kóros vérnyomás-emelkedést eredményez.
• Más billentyű-elégtelenség, különösen az aorta-elégtelenség gyakran társul aorta szűkülettel.
• Fertőzések és reumás láz: ez egy gyulladásos folyamat, amelyet az A csoportú béta-hemolitikus Streptococcus okozta bakteriális fertőzés okoz. A fertőzés hatására az immunrendszer reagálni kezd a védendő szervezettel szemben.
• Traumatikus események.

Ritkább esetekben az aortabillentyű-gyulladás egyéb rendellenességek, például szisztémás lupus erythematosus, spondylitis ankylopoetica, szifilisz, reaktív ízületi gyulladás, Behçet-kór vagy aorta disszekció következményeként is előfordulhat.

Melyek a fő tünetek

Mint fentebb említettük, az aorta-elégtelenség különböző súlyosságú lehet: korai stádiumban a betegség szinte tünetmentesen jelentkezik, minimális regurgitáció csak szívvizsgálattal kimutatható; ez az állapot azonban idővel romlik, és hosszú távon egyre súlyosabb tünetekhez vezethet.

Már a legkorábbi stádiumban észlelhető az aorta-elégtelenségben szenvedő betegeknél a szívzörej, azaz a hibásan működő billentyűn áthaladó véráramlás turbulenciájából adódó kóros zaj.

Az aorta-elégtelenséghez kapcsolódó tünetek közé tartozik

• Fáradtság és gyengeség érzése;
• Képtelenség fizikai erőfeszítés végrehajtására;
• Légszomj terheléskor, azaz légzési nehézség fizikai tevékenység során;
• Aszténia vagy ájulásérzés;
• Alsó végtagi ödéma;
• Angina pectoris vagy mellkasi fájdalom;
• Syncope vagy presyncope a csökkent vérellátás miatt;
• Tapintások;
• Szívritmuszavarok vagy a szív összehúzódási ritmusának megváltozása;

Diagnózis

Az aorta valvulopathia kimutatásához alapos kardiológiai kivizsgálás szükséges, amelyet követően a kardiológus specifikus vizsgálatsorozatot írhat elő.

A kivizsgálás során az orvos objektív vizsgálatot végez a beteg által jelzett tünetek felmérésére, szívkutatást végez az esetleges szívzöremények kimutatására, valamint gondosan megvizsgálja a beteg személyes és családi anamnézisét, hogy megvizsgálja az esetleges korábbi patológiákat vagy genetikai betegségeket. szívproblémákhoz vezethet.

Az aorta-elégtelenség diagnosztizálásához szükséges vizsgálatok magukban foglalhatják

• Elektrokardiogram (EKG): a szív elektromos aktivitását méri, lehetővé téve a hipertrófia és a bal kamra funkcionális túlterhelésének kimutatását.
• Echokardiográfia: lehetővé teszi, hogy képet kapjunk a szív szerkezetéről, és megmutassuk a szívizom anatómiai struktúráit, kiemelve az üregek vastagságában és méretében jelentkező esetleges rendellenességeket és eltéréseket.
• Echo-colour-doppler: ez egy speciális típusú ultrahangvizsgálat, amely lehetővé teszi a szív belsejében folyó véráramlás elemzését, valamint az aorta és a bal kamra közötti vér reflux mértékének becslését diasztoléban, a szívbetegség súlyosságának felmérését. patológia.
• Mellkasröntgen (mellkasröntgen).
• Stressz teszt.
• Szívkatéterezés: ez egy invazív vizsgálat, amely magában foglalja a katéter szívig történő bevezetését, a kamrákon belüli nyomás és a billentyűnyílások méretének mérésére, az elégtelenség súlyosságának felmérésére.

Gondozás és kezelés

Az aorta-elégtelenség legmegfelelőbb kezelése a rendellenesség természetétől, a regurgitáció mértékétől és a jelentett tünetek súlyosságától, illetve a beteg életkorától függően változhat.

Mint már említettük, enyhe elégtelenség esetén nincs szükség kezelésre, de fontos az állapot gondos ellenőrzése időszakos kardiológiai vizsgálatokkal.

Általánosságban elmondható, hogy az aorta-elégtelenség kezelésére nincsenek specifikus gyógyszerek, azonban gyógyszeres terápia követhető a súlyosabb tünetek kontrollálására és az esetleges szövődmények elkerülésére.

A felhasználható gyógyszerek a következők:

• ACE-gátlók a szív stresszének csökkentésére;
• angiotenzin II receptor antagonisták (ARB-k);
• Kalciumcsatorna-blokkolók;
• Diuretikumok, magas vérnyomás és alsó végtagok ödémája esetén;
• digoxin;
• Antibiotikumok, endocarditis és fertőzések esetén.

Súlyos aorta-elégtelenségben szenvedő fiatal betegek esetében a legmegfelelőbb módszer az aortabillentyű javítása vagy cseréje műtéti terápia.

A javítás célja a szelep átalakítása az eredeti funkció visszaállítása érdekében, de sajnos csak kis számú esetben.

Elvégezhető thoracotomiával vagy kevésbé invazív módszerekkel, például minithoracotomiával vagy tanscatéterrel.

Ha a javítás nem lehetséges, az aortabillentyűt mesterséges vagy biológiai típusúra lehet cserélni.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Veleszületett szívbetegség: Mi az aorta bicuspidia?

Pitvarfibrilláció: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

A kamrafibrilláció az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar: tudjunk meg róla

Pitvarlebegés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Patent Foramen Ovale: meghatározás, tünetek, diagnózis és következmények

Sinus tachycardia: mi ez és hogyan kell kezelni

A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis

Aorta sebészet: mi ez, mikor elengedhetetlen

Hasi aorta aneurizma: tünetek, értékelés és kezelés

Spontán koszorúér disszekció, amelyhez szívbetegség társul

Koszorúér bypass műtét: mi ez és mikor kell alkalmazni

Szembe kell néznie a műtéttel? Műtét utáni szövődmények

Mi az aorta regurgitáció? Áttekintés

A szívbillentyűk betegségei: Aorta stenosis

Interventricularis septális defektus: mi ez, okai, tünetei, diagnózisa és kezelése

Szívbetegség: pitvari septális defektus

Interventricularis defektus: osztályozás, tünetek, diagnózis és kezelés

Szívritmuszavarok: A szív elváltozásai

A tachycardia azonosítása: mi ez, mi az oka és hogyan kell beavatkozni a tachycardiába

Szívritmuszavarral kapcsolatos vészhelyzetek: az amerikai mentők tapasztalatai

Kardiomiopátiák: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Az AED használata gyermeken és csecsemőn: Gyermekdefibrillátor

Aortabillentyű műtét: áttekintés

A bakteriális endocarditis bőr megnyilvánulásai: Osler-csomók és Janeway-léziók

Bakteriális endocarditis: Profilaxis gyermekeknél és felnőtteknél

Fertőző endokarditisz: meghatározás, tünetek, diagnózis és kezelés

Strukturális szívbetegség: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

forrás

Bianche Pagina