Szívbillentyű-elégtelenséggel összefüggő szívbetegség, milyen következményekkel jár a betegre nézve?

By Cristiano Antonino On May 26, 2023

Beszéljünk a billentyűelégtelenségről: a szívbillentyűk a szív anatómiai struktúrái, amelyek fő funkciója a vér szívizomzaton belüli áthaladásának szabályozása, garantálva a véráramlás egyirányúságát a hermetikus zárómechanizmusnak köszönhetően, amely megakadályozza a vér visszafolyását. a szívüregek

A billentyűelégtelenségben szenvedő beteg klinikai képe

Ha a beteg a szívbillentyűk szerkezeti rendellenességeivel vagy diszfunkcióival jelentkezik, nagyon súlyos patológiákat tapasztalhat, amelyek az egész szívszerv működését veszélyeztetik, ezeket a szívbillentyűket nevezik.

A billentyűzáródások különböző típusúak lehetnek, és egy vagy több szívbillentyűt érinthetnek egyidejűleg: konkrétan a fő rendellenességek közé tartozhat a billentyűnyílás szűkülete vagy a billentyű-elégtelenség; lehetnek veleszületettek vagy szerzettek.

Az állapot kezelése jelentősen eltér a rendellenesség természetétől és a jelentett tünetek mértékétől függően.

Egyes esetekben célzott gyógyszeres terápia alkalmazható, súlyosabb esetekben műtétre van szükség.

A szív anatómiája

A szívbillentyűket érintő rendellenességek elemzése előtt hasznos lehet röviden áttekinteni a szív fő anatómiai jellemzőit.

A szívizom két részre oszlik, egy jobb és egy bal részre, amelyek mindegyike két külön kamrából áll, amelyeken keresztül a vér áramlik, nevezetesen a pitvarokból és a kamrákból.

A jobb és a bal szívet egy lamináris membrán választja el, az úgynevezett septa: a jobb és a bal pitvar között található az interatrialis septum, míg a jobb és a bal kamrát az interventricularis septum választja el.

Bár a szívtérben a vérkeringés elkülönült, a jobb és a bal szív összehangoltan húzódik össze: először a pitvarok, majd a kamrák.

Ugyanannak a felnek a pitvarja és kamrája egymás felett helyezkednek el, és az atrioventricularis billentyűkön keresztül kerülnek egymással kapcsolatba: a vér a jobb pitvarból a jobb kamrába a tricuspidalis billentyűn, míg a pitvar és a bal kamra áthalad. a mitrális billentyűn keresztül kommunikálnak.

Ezenkívül a kamrai üregek két másik szívbillentyűvel vannak felszerelve, amelyeket félholdbillentyűknek neveznek: a szív jobb oldalán található a pulmonalis félgömbbillentyű, amely szabályozza a vér áthaladását a jobb kamrából a tüdőartériába. aminek köszönhetően a szén-dioxidban gazdag vér eljut a tüdőbe és újra oxigénnel dúsul; a bal oldalon viszont található az aorta félholdbillentyű, amely a bal kamra és az aorta között helyezkedik el, az emberi test fő artériája, amely az oxigéndús vér szervezetbe szállításáért felelős.

A szív által a vér pumpálására irányuló mozgásokat szisztolénak (összehúzódási fázis) és diasztolénak (relaxációs fázisnak) nevezik.

Valvuláris elégtelenség: mik a billentyű-elégtelenség?

Ha a szívbillentyűk szerkezeti rendellenességei vagy működési zavarai rontják a működésüket, akkor billentyűbetegségről beszélünk.

A szívbillentyűk különböző típusai lehetnek, és bármelyik szívbillentyűt érinthetik, azonban a szív bal oldali rendellenességei (mitrális billentyű és aorta félgömbbillentyű) gyakoribbak, míg a jobb oldali rendellenességek (tricuspidalis billentyű, ill. pulmonalis semilunalis billentyű) általában veleszületett eredetűek vagy más kóros rendellenességek következményei.

A szívbillentyűk betegségei különösen a következőket foglalhatják magukban: a billentyűszerkezetek rendellenességei; szűkület, azaz a billentyűnyílás szűkülete, amely a szívizom elégtelen vérellátásához vezet; szelep elégtelenség, azaz a hermetikus zárómechanizmus hibái, amelyek veszélyeztetik a kontinencia.

Ezek az állapotok előfordulhatnak egyedileg vagy egymással párhuzamosan is előfordulhatnak, de általában a szívbillentyű-betegségekre jellemző a progresszív degeneratív lefolyás, amely végül az egész szívszerv működését veszélyeztetheti.

Valvuláris elégtelenség

A szívbillentyű-elégtelenség a szívbillentyűkkel kapcsolatos egyik fő rendellenesség; az érintett szeleptől függően az elégtelenség különböző típusai különböztethetők meg:

Aorta elégtelenség
Mitrális elégtelenség
Tricuspidalis elégtelenség
Tüdőelégtelenség

A szívbillentyűk vékony membránokból állnak, amelyek minden szívveréssel összehangoltan nyílnak és záródnak, lehetővé téve a vér egyetlen irányba történő mozgását; a szelep nyitásának és zárásának mechanizmusa a nyomásgradienstől, azaz a szisztolés és diasztolés során a különböző kardiális kompartmentek közötti nyomáskülönbségtől függ.

A billentyűelégtelenségben szenvedő betegeknél ez a mechanizmus kóros, ami a billentyűmembránok közötti tapadás teljes vagy részleges hiányát eredményezi.

Ha a billentyűk nem zárnak megfelelően, a vér hajlamos visszafolyni a szívüregbe, ami az ejekciós térfogat és a perctérfogat csökkenését okozza.

Ilyen esetekben, ha a szív nem képes megfelelően pumpálni a vért a szervekhez és szövetekhez, ezek hipoxiás állapotoktól és tápanyaghiánytól szenvedhetnek.

Továbbá a vér regurgitációja miatt a szívüregek falai hajlamosak kitágulni és megvastagodni (hipertrófia), ami a szívizom izommerevségéhez és összehúzódási nehézségekhez vezet, ami súlyos szívelégtelenséghez vezethet.

A megjelenés okai

Mint már említettük, a billentyűelégtelenség lehet veleszületett vagy szerzett, azaz idővel traumatikus események, kapcsolódó kóros rendellenességek vagy az életkor előrehaladtával alakulhat ki.

Bár a megjelenés okai nagymértékben változhatnak az érintett szeleptől függően, azonosítani lehet néhány fő tényezőt, amelyek a szelep elégtelenségéhez vezetnek.

Először is, az elégtelenséget veleszületett okok okozhatják, mint pl

Malformációk, mint például a billentyű prolapsusa, a csücskök számának megváltozása vagy a billentyűs schisis.
Veleszületett betegségek, például Marfan-szindróma, Ebstein-kór vagy Ehlers-Danlos-szindróma.

A billentyűelégtelenség más rendellenességek következménye is lehet, mint pl

Kapcsolódó kardiopátiák, különösen dilatációs kardiomiopátiák és súlyos szívritmuszavarok.
Egyéb valvulopathiák jelenléte.
Szívkoszorúér betegség.
Szív- és érrendszeri betegségek vagy magas vérnyomás.

Tüdőbetegségek, például tüdőszűkület vagy emfizéma, különösen a szív jobb oldali billentyű-elégtelensége.

Egyes esetekben a billentyűelégtelenség fertőző eredetű lehet, például endocarditis vagy bakteriális fertőzés miatti reumás láz esetén; vagy gyulladásos folyamatok miatt alakulhat ki, mint pl.

Szisztémás lupus erythematosus
A rheumatoid arthritis
A Bechterew-kór

Végül, és a szelep elégtelensége oka lehet

Myxomatózus degeneráció
Carcinoid szindróma
Mellkasi trauma
Ageing

Ha nem lehet azonosítani a kiváltó okot, akkor az elégtelenség idiopátiás formáiról beszélünk.

Melyek a fő tünetek?

Általánosságban elmondható, hogy a billentyűelégtelenséget meglehetősen lassú evolúciós folyamat jellemzi: kezdeti stádiumban szinte tünetmentesen, minimális vérregurgitációval jelentkezik; több évbe is telhet, amíg a betegnél az első tünetek megjelennek.

Mint már említettük, a szívbillentyű-elégtelenség idővel elfajulhat, ami a szívizom izomzatának egyre nagyobb nehézségeihez vezet, amely jelentős igénybevételnek lehet kitéve, és egyre inkább működésképtelenné válhat.

Ha az elégtelenség heves mellkasi trauma, szívinfarktus vagy fertőzés következtében fellépő sérülés következtében keletkezik, a tünetek hirtelen jelentkezhetnek.

A szelep elégtelenségének fő jelei közé tartozik

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Jellegzetes szívzörej, a turbulencia miatt, amellyel a vér visszaáramlik a szívüregekbe;
Légszomj vagy légzési nehézség, különösen fizikai erőfeszítés után;
Fáradtság és gyengeség érzése;
Aszténia vagy ájulás;
Szívritmuszavarok és tapintások;
Angina pectoris, azaz mellkasi fájdalom;
Hasi duzzanat a vértorlódás miatt;
Ödéma az alsó végtagokban;
Stroke, a szívüregekben képződő vérrögök miatt, amelyek bejuthatnak a véráramba és elérhetik az agyi artériát;
Májpangás, különösen jobb oldali billentyûgyulladás esetén.

Diagnózis

A szívbillentyű-betegség korai stádiumban történő felismerése nagyon fontos az azonnali beavatkozás és a tünetek jelentős súlyosbodásának elkerülése érdekében: bár a billentyűelégtelenséget általában jól tolerálja a beteg, az azonnali és megfelelő kezelés hiányában visszafordíthatatlan dekompenzációhoz vezethet.

A szívbillentyű-kór diagnosztizálásához alapos kardiológiai vizsgálat szükséges: a kivizsgálás során az orvos objektív vizsgálatot végez a beteg általános állapotáról, felmérve a hasat és a végtagokat is, hogy ellenőrizze a folyadék felhalmozódását, ill. meghallgatja a szívet és a tüdőt, hogy észleljen bármilyen zörejt vagy rendellenességet; Ezenkívül felméri a jelentett tüneteket, és megvizsgálja a páciens személyes és családi anamnézisét, hogy kizárja a szívet esetlegesen érintő jelenlegi vagy korábbi patológiákat.

A vizsgálat végén a kardiológus előírhat néhány speciális vizsgálatot, például:

Elektrokardiogram (EKG)
Az echokardiográfia
Színes Doppler echográfia
Szívkatéterezés
Stressz teszt
Mellkasröntgen (mellkasröntgen)
Mágneses rezonancia képalkotás (szív MRI)
Laboratóriumi tesztek;

Kezelés

A billentyűelégtelenség kezelése természetesen változik a rendellenesség típusától és az érintett billentyűtől, a tünetek mértékétől vagy a beteg életkorától függően.

Általánosságban elmondható, hogy az enyhe elégtelenség nem igényel kezelést, bár bizonyos esetekben célszerű lehet gyógyszeres terápia felállítása a következők alapján:

ACE-gátlók
véralvadásgátlók
Antiarrhythmiás
A vizelethajtók
Digoxin

Súlyosabb esetekben műtétre van szükség.

A modern szívsebészet lehetővé teszi a mikroinvazív technikák alkalmazását a hibás billentyű javítására vagy rekonstrukciójára, közvetlenül az érintett billentyű szárnyain vagy gyűrűjén.

Egyes esetekben a beteg billentyűt műtéttel kell eltávolítani, hogy mesterséges vagy biológiai típusúra cseréljék.