Foglalkozási asztma: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 11. április 2023.

A foglalkozási asztma olyan betegség, amelyet a munkakörnyezetben jelen lévő specifikus allergén okozta diffúz, időszakos és visszafordítható légúti elzáródás jellemez.

A foglalkozási asztma különbözik a hörgőszűkülettől olyan idiopátiás asztmában szenvedő személyeknél, akik irritáló hatásnak vannak kitéve

A munkakörnyezetben előforduló számos irritáló anyag súlyosbíthatja az idiopátiás asztmát, de az ilyen reakciók nem minősülnek foglalkozási asztmának.

A foglalkozási asztma általában legalább 18 hónap és 5 év közötti expozíció után kezdődik; egy hónapos tevékenység előtt nem következik be, kivéve, ha korábban szenzibilizáció történt.

Egy adott allergénnel szembeni érzékenységet követően a személy mindig sokkal alacsonyabb koncentrációjú allergénre reagál, mint a normál reakciót kiváltó (ppm-ben vagy ppb-ben mérve).

A foglalkozási asztma a dolgozóknak csak egy kisebb részét érinti.

A foglalkozási asztma okai

A foglalkozási allergének közé tartozik a ricinusbab, a gabonamagvak, a mosószergyártásban, valamint a sör- és bőriparban használt proteolitikus enzimek, a nyugati vörös cédrusfa, az izocianátok, a formalin (ritkán), az antibiotikumok (pl. ampicillin és a spiramicin), az epoxigyanták és a tea.

A lista folyamatosan bővül.

Bár csábító az asztma legtöbb formáját I. típusú (IgE-közvetített) vagy III. típusú (IgG-közvetített) immunológiai válasznak tulajdonítani, egy ilyen leegyszerűsített megközelítés nem indokolt.

A reakciók eltérőek lehetnek, és hörgőgörcs léphet fel röviddel az expozíció után vagy később, pl. akár 24 órával később, éjszakai kiújulással egy hétig vagy tovább, további expozíció nélkül.

A foglalkozási asztma tünetei és jelei

A betegek jellemzően sípoló légzésről, mellkasi szorító érzésről, sípoló légzésről és köhögésről panaszkodnak, gyakran olyan felső légúti tünetekkel, mint a tüsszögés, orrfolyás és könnyezés.

A tünetek porral vagy speciális gőzökkel való érintkezést követően munkaidőben jelentkezhetnek, de gyakran több órával a munka leállítása után is jelentkezhetnek, így a foglalkozási expozícióval való összefüggés kevésbé nyilvánvaló.

Az éjszakai zihálás lehet az egyetlen tünet. A tünetek gyakran eltűnnek hétvégén vagy ünnepnapokon.

Diagnózis

A diagnózis a munkakörnyezetben az etiológiai ágens expozíciójának felismerésén és a feltételezett antigénnel végzett immunológiai teszteken (pl. bőrteszteken) alapul.

A hörgők hiperreaktivitásának növekedése a feltételezett antigénnel való érintkezést követően szintén segít a diagnózis felállításában.

Nehezebb esetekben a laboratóriumban elvégzett, gondosan ellenőrzött pozitív inhalációs provokációs teszt igazolja a légúti elzáródás okát.

A tüdőfunkciós tesztek, amelyek a légzési kapacitás csökkenését mutatják a munka során, további megerősítést jelentenek, hogy a foglalkozási expozíció okozati szerepet játszik.

Az idiopátiás asztmával kapcsolatos differenciáldiagnózis általában a tünetképen és az allergénexpozícióval való kapcsolaton alapul.

Terápia

A bronchiális asztma kezelése (általában orális vagy aeroszolos hörgőtágító, teofillin és súlyos esetekben kortikoszteroidok alkalmazásával) javítja a tüneteket.

megelőzés

Azokban az iparágakban, ahol allergén vagy hörgőösszehúzó anyagokat azonosítottak, elengedhetetlen a por eltávolítása; a szenzibilizáció és a klinikai betegség minden lehetőségének kiküszöbölése azonban nem kivitelezhető.

A különösen érzékeny személyt lehetőség szerint el kell távolítani az asztmás tüneteket okozó környezetből. Ha az expozíció folytatódik, a tünetek általában fennmaradnak.

Egyéb foglalkozási légúti megbetegedések

Egyéb gyakori munkahelyi légúti megbetegedések, amelyek érdekesek lehetnek az Ön számára:

szilikózis;
szénmunkások pneumokoniózisa;
azbesztózis és kapcsolódó betegségek (mesothelioma és pleurális folyadékgyülem);
berilliózis;
túlérzékenységi tüdőgyulladás;
byssinosis;
irritáló gázok és egyéb vegyi anyagok által okozott betegségek;
beteg épület szindróma.