Exophthalmos: meghatározás, tünetek, okok és kezelés

Az exophthalmos a szemgolyó kiemelkedésére utal, amely a szemhéj peremén túl lép ki a pályákon. A proptosis kifejezés vagy a gyakoribb „szemet kifelé” kifejezés is ismert, bár az exophthalmos általában az endokrin rendszerrel kapcsolatos elváltozásokkal társul.

A szem a pályán helyezkedik el, amelyet csontos falak alkotnak, amelyek normál helyzetben nem deformálódhatnak.

Ez az oka annak, hogy általában az orbitális tartalom térfogatának növekedése változtatja meg a szem helyzetét.

Ez utóbbit valójában számos változó generálja, mint például a szem mérete, a pálya térfogata, az extra-orbitális izmok és a retro-orbitális zsír.

Ha ezen változók egyike megváltozik, a szem előrenyúlik, ami exophthalmost eredményez.

Az exophthalmos két típusra osztható:

  • közvetlen, amikor a szem előre van tolva
  • közvetett, amikor a szemgolyót is oldalirányban mozgatják

Az exophthalmos tünetei

Általában az egyik szem kilátszik, bár korai stádiumban, azaz enyhe exophthalmus jelenlétében előfordulhat, hogy a rendellenesség nem jár tünetekkel.

Ha azonban a protúzió jelentős, a következmény egy eltolódás, ami diplopia kialakulásához vezet.

Ha a szem annyira előre van, hogy a szemhéj nem tudja teljesen befedni, a beteg expozíciós keratitist mutathat.

Olyan állapot, amely a szaruhártya és a kötőhártya súlyos károsodását okozhatja, beleértve a látást rontó és súlyos fájdalmat okozó fekélyeket is.

Végső soron azok a tünetek, amelyek sürgős szemorvosi látogatást igényelnek, a következők:

  • a szemek kivörösödése
  • fájdalom
  • diplopia
  • fejfájás
  • vizuális hiányosságok
  • láz
  • pulzáló proptosis

Exophthalmos: fő okok

Az exophthalmos okai sokfélék lehetnek, és nem mindegyik kapcsolódik a vizuális berendezéshez.

Egyes esetekben, mint mondtuk, az eredet az endokrin rendszer problémáiban rejlik.

Mindenesetre az overeye-t mindig az orbitális tartalom térfogatának növekedése okozza, de ennek különböző okai lehetnek.

Az exophthalmos kialakulását okozó leggyakoribb okok közé tartoznak a következők:

  • pajzsmirigy túlműködés (különösen Graves-kór – Basedow)
  • daganatok, tömeg jelenléte az orbitális üregben
  • gyulladás, amikor fizikai, fertőző vagy traumás okok ödémát okoznak, amely „nyomja” a szemet
  • érelváltozások, mint például a carotis-carvernosus fisztula, ami lüktetést okoz

A proptosis egyéb okai lehetnek

  • progéria, egy ritka genetikai betegség, amely a szervezet idő előtti és progresszív öregedését okozza, már gyermekkorban is jelen van
  • fertőző cellulitisz, a bőr és a bőr alatti szövet bakteriális fertőzés által okozott gyulladása, amely a gyermekek exophthalmoszának elsődleges oka
  • glaukóma, a megnövekedett szemnyomás okozta szembetegség
  • dacryocystitis, a könnyzsák gyulladása, amelyet gyakran streptococcusok vagy staphylococcusok okoznak
  • leukémia
  • meningioma, egyfajta agydaganat
  • neuroblasztóma, egy rosszindulatú daganat, amely különösen a gyermekeket érinti
  • szferocitózis, a krónikus hemolitikus anémia örökletes formája
  • vitiligo, egy bőrbetegség, amelyben a szervezet nem vagy kis mennyiségben termel melanint
  • Cushing-kór, az agyalapi mirigy túlzott adrenokortikotrop hormontermelése által okozott betegség
  • súlyos elhízás

Hogyan diagnosztizálják az exophthalmost

Ha egy vagy több tünet jelentkezik az exophthalmosszal kapcsolatban, az első dolog, hogy le kell foglalnia egy szemvizsgálatot, hogy ellenőrizze a szakemberrel, hogy van-e proptosis vagy sem.

Az első lépés a gondos anamnézis, majd egy általános szemvizsgálat, melynek során felmérik a proptosis irányát, egy- vagy kétoldaliságát, bármilyen egyéb rendellenességet, mint pl. strabismus, ptosis vagy a szemhéj vagy a kötőhártya eltérései.

Az orvos ezt követően exophthalmometriát végez, egy olyan tesztet, amely a szemüregcsont és a szaruhártya oldalsó szöge közötti távolságot méri egy speciális műszerrel, az úgynevezett Hertel exophthalmométerrel.

A szemész az orbitális peremet is megtapintja, keresve az esetleges tömegeket, és elvégzi a látásélesség ellenőrzését, a szem motilitás felmérését és a szemfenék vizsgálatát.

A szem ultrahangja értékes segítségnek bizonyulhat az extraocularis izmok és az orbitális lágyszövetek állapotának felmérésében is.

Emellett a szakember használhatja a szem számítógépes tomográfiáját, egy diagnosztikai képalkotó vizsgálatot, amely lehetővé teszi a szem belső szerkezeteinek és a szemüregben lévő szövetek pontosabb elemzését.

A mágneses rezonancia képalkotás hasznos lehet nemcsak annak megértésében, hogy van-e proptózisa, hanem azt is, hogy mi okozza azt.

Ezek a vizsgálatok különösen jók a daganatok, traumák, érrendszeri patológiák és egyéb olyan rendellenességek kizárására, amelyek a szemüreg tartalmának növekedését okozhatják.

Ha nem mutatnak semmit, akkor felmérik a pajzsmirigy állapotát, hogy megvizsgálják az esetleges egyensúlyhiányt.

Exophthalmos gondozása és kezelése

A kiálló szemek kezelése magának a proptosisnak az eredetétől függ.

Ezért szükséges azonosítani a probléma eredetét: bizonyos esetekben, például daganatok vagy fertőzések jelenlétében, elegendő az ok megoldása ahhoz, hogy az exophthalmus visszahúzódjon.

Máskor azonban, különösen, ha a proptosis örökletes vagy endokrin rendellenességekhez kapcsolódik, nem mindig lehet teljesen megoldani, hanem csak kezelni.

Amikor a szem teljesen fedetlen, a keratitis és a szaruhártya vagy a kötőhártya károsodásának elkerülése érdekében műkönnyet kell kenni.

Ha az expozíciós keratitis már jelen van, általában antibiotikumos kezelést végeznek a fertőzés elkerülése érdekében.

Egyes esetekben műtétre lehet szükség, hogy a szaruhártya fedésével legalább részben orvosolható legyen.

Általában orbitális dekompressziót hajtanak végre, növelve a pálya térfogatát.

Ez utóbbi különösen akkor hasznos, ha valaki pajzsmirigy-patológiával szembesül, de akkor is, ha az exophthalmos károsítja a látóideget, ami visszafordíthatatlan látásvesztéshez vezethet.

Exophthalmost vagy proptózist szem outnak is neveznek, éppen azért, mert az előre kiálló szemgolyókból áll.

Okozhatja betegségek, traumák, daganatok, fertőzések vagy endokrin rendellenességek, és nem mindig lehet teljesen megoldani.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Hemianopsia: mi ez, betegség, tünetek, kezelés

Színvakság: mi ez?

A szem kötőhártyájának betegségei: mi a Pinguecula és Pterygium, és hogyan kell kezelni őket

Mi az a szempterygium és mikor szükséges a műtét

Üvegtest leválás: mi ez, milyen következményei vannak

Makula degeneráció: mi ez, tünetek, okok, kezelés

Kötőhártya-gyulladás: mi ez, tünetei és kezelés

Az allergiás kötőhártya-gyulladás gyógyítása és a klinikai tünetek csökkentése: A takrolimusz vizsgálat

Bakteriális kötőhártya-gyulladás: Hogyan kezeljük ezt a nagyon fertőző betegséget

Allergiás kötőhártya-gyulladás: A szemfertőzés áttekintése

Keratoconjunctivitis: A szemgyulladás tünetei, diagnózisa és kezelése

Keratitis: mi ez?

Glaukóma: mi igaz és mi hamis?

Szem egészsége: A kötőhártya-gyulladás, a blepharitis, a chalazions és az allergiák megelőzése szemkendőkkel

Mi az a szem tonometria és mikor kell elvégezni?

Száraz szem szindróma: Hogyan védje meg szemét a számítógépes expozíciótól

Autoimmun betegségek: Homok a Sjögren-szindróma szemében

Száraz szem szindróma: tünetek, okok és gyógymódok

Hogyan lehet megelőzni a száraz szemeket télen: tippek

Blefaritisz: A szemhéjgyulladás

Blefaritisz: mi ez és mik a leggyakoribb tünetei?

Stye, egy szemgyulladás, amely fiatalokat és időseket egyaránt érint

Diplopia: formák, okok és kezelés

forrás

Bianche Pagina

Akár ez is tetszhet