Lehetséges-e kezelni a koszorúér érelmeszesedést, mielőtt szívrohamhoz vezet? A szívdiagnosztika szerepe

A koszorúér érelmeszesedés olyan betegség, amely az artériás ereket érinti, és lipidtartalmú plakkok képződéséhez vezet a vért a szívbe szállító artériákban.

Ez a fajta betegség súlyos következményekkel járhat az érintett egyén egészségére nézve, ezért elengedhetetlen a megelőzés.

Mi az a koszorúér atherosclerosis

A koszorúér-érelmeszesedés olyan betegség, amely a koszorúér-keringés artériáinak falát érinti.

Ezt a betegséget a lipid felhalmozódás (plakkok) képződése jellemzi, amelyek szűkületet és elzáródást okoznak azokban az artériákban, amelyek vért és oxigént szállítanak a szívbe.

Ez a betegség az artériás ereinket érinti, melynek következtében plakkok képződnek, amelyek főként a koleszterin származékaiból, a vérben jelen lévő zsírból állnak.

Ez egy olyan betegség, amely az évek során előrehaladott: a plakk terjedelmesebbé válik, és szűkíti az ér belső részét.

A természetes vérutat akadályozó lipidképződés megakadályozza a megfelelő szívperfúziót.

A következmények

A betegség a beteg élete során csendes vagy stabil maradhat, ami tünetmentes vagy akut eseményekhez vezet, de a legtöbb esetben súlyosabb betegséghez vezethet.

A legtöbb betegnél megerőltetési anginaként ismert, terhelés által kiváltott szívizom ischaemia, amelyet mellkasi fájdalom és légszomj jellemez.

Szerencsétlenebb egyéneknél azonban előfordulhat a trombózis okozta akut érelzáródás.

Az ér azonnali elzáródása, amely átfedésben van súlyos 70/80/90%-os szűkülettel.

Olyan súlyos ischaemia, hogy ha nem korán revascularisatik, a szívizom egy részének elhalásához, a tényleges szívizominfarktushoz vezethet.

Milyen gyakorisággal fordul elő a koszorúér érelmeszesedés

A koronária érelmeszesedés epidemiológiailag rendkívül aktuális probléma.

A szív- és érrendszeri megbetegedések az első helyen állnak a halálozás tekintetében: a koszorúér-érelmeszesedés számszerűsíthető, és vezet a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozási okok között Olaszországban és minden nyugati országban.

Súlyos patológiáról beszélünk tehát, amely súlyos következményekkel járhat, de amely ma már korai megszüntetéssel kezelhető, korlátozva a szívizom károsodását.

A koszorúér érelmeszesedés okai és tünetei

A koszorúér atherosclerosis fő kockázati tényezői a következők:

  • hiperkoleszterinémia;
  • artériás hipertónia;
  • diabetes mellitus, mind az I-es, mind a II-es típusú;
  • koszorúér-betegség családi anamnézisében, azaz első fokú rokonoknál, akiknek fiatal korukban volt koszorúér-betegsége (nőknél 65 év alatt, férfiaknál 55 év alatt);
  • dohányzás.

Mindezek a tényezők együttesen generálják és felgyorsítják a koszorúér-betegség kialakulását és progresszióját.

Egyes kockázati tényezők, mint például a cukorbetegség, különösen alattomosak és veszélyesek.

Egyrészt hozzájárulnak az érelmeszesedés élénk és széles körben történő kialakulásához és progressziójához, másrészt a tünetek elmosódását okozzák.

Tünetileg a koszorúér-betegséget a következők azonosítják:

  • nyomasztó mellkasi fájdalom;
  • légszomj.

A tünetmentes alanyok és alanyok teljes csoportja, zavaró tényező, atipikus tünetekkel.

Például a jobb koszorúeret érintő koszorúér-betegség összetéveszthető egy gyomor-bélrendszeri problémával.

Hogyan lehet lassítani vagy kezelni a koszorúér atherosclerosis

Az orvosi irányelvek szerint dokumentált koszorúér érelmeszesedésben szenvedő betegeknél a rossz LDL-koleszterint 55 mg/dl alá kell csökkenteni (a 130 mg/dl körüli értékeket mindig helyesnek tekintik).

A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy nincs egyértelmű érték az optimális koleszterin minden beteg számára, a vér lipidkoncentrációjának a kardiovaszkuláris kockázattól függő referenciaszinttel kell rendelkeznie.

A megfelelő cél elérése körülbelül 40/50%-kal csökkenti a szívroham okozta halálozást.

Napjainkban számos olyan gyógyszer létezik, amely segít a lipidszint-csökkenésben (a vérzsírszint csökkentése):

  • a statin, amely csökkenti a máj szintézisét;
  • ezetimib, amely csökkenti a koleszterin bélből történő felszívódását.

Amikor ez a megközelítés nem elég, és a Kardiológiai Társaság adatai szerint az esetek 50/60%-ában nem elég, új fegyvereink vannak:

  • PCSK9 gátlók, 2/3 hetente szubkután beadott gyógyszerek;
  • egy vadonatúj gyógyszer, amelyet évente kétszer szubkután adnak be, amelyet „érelmeszesedés elleni vakcinának” is neveztek.

A szívkoszorúér atherosclerosis megelőzése: a szívdiagnosztika szerepe

Természetesen az első megelőzési eszköz a klinikai értékelés.

Az értékelés, amely a háziorvos felelőssége lehet, és gyanú esetén.

A megelőzés érdekében bizonyos elemekre kiemelt figyelmet kell fordítani

  • az általános kockázati profil
  • a módosítható kockázati tényezőkre való beavatkozás;
  • a beteg életkora;
  • a beteg neme.

Napjainkban lehetőségünk van számos diagnosztikai vizsgálat elvégzésére, amelyek kiváló kiindulópontot jelenthetnek a megelőzésben.

Az alapvető eszközök a következők:

  • Gyakorlati echokardiográfia, amely rendkívül hasznos a női nemben, és javítja az érzékenységet és a specificitást a szívizom ischaemia kimutatásában;
  • Stressz MRI, egy harmadik szintű teszt, amelyet erős klinikai gyanúval rendelkező betegeknél végeznek;
  • A koszorúerek CT-vizsgálata.
  • A szív képalkotás (szívképalkotás) alapvető fontosságú a patológia klinikai értékelésének a páciens számára történő magyarázatában. Ez az a konkrét eszköz, amellyel a páciens vizuálisan azonosítja a koszorúér-betegséget.
  • A szívdiagnosztika tiszta primer prevenció, és nagyon jól illeszkedik a precíziós orvoslás koncepciójához.

Semmi sem pontosabb, mint felmérni a patológiát az adott tárgyban.

Valójában a képalkotás lehetővé teszi a pontos azonosítást

  • betegség jelenléte/hiánya
  • a színpad
  • a súlyosság;
  • a kockázat.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Érelmeszesedés: mi ez és hogyan lehet elkerülni?

Mi az ateroszklerózis és hogyan lehet megelőzni

Érelmeszesedés: mi ez, mi okozza és hogyan kell kezelni

Szív Holter, kinek és mikor kell

Szívritmus helyreállítási eljárások: Elektromos kardioverzió

Megváltozott szívverés: Palpitáció

Szív: Mi a szívroham és hogyan avatkozzunk be?

Szívdobogása van? Íme, mik ezek, és mit jeleznek

Palpitáció: mi okozza és mit kell tenni

Szívleállás: mi ez, mik a tünetei és hogyan kell beavatkozni

Elektrokardiogram (EKG): mire való, mikor szükséges

Milyen kockázatokkal jár a WPW (Wolff-Parkinson-White) szindróma?

Szívelégtelenség és mesterséges intelligencia: öntanuló algoritmus az EKG számára láthatatlan jelek észlelésére

Szívelégtelenség: tünetek és lehetséges kezelések

Mi a szívelégtelenség és hogyan ismerhető fel?

A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis

Gyors keresés - és kezelés - A stroke oka megelőzhet többet: új irányelvek

Pitvarfibrilláció: tünetek, amelyekre figyelni kell

Wolff-Parkinson-White szindróma: mi ez és hogyan kell kezelni

Vannak hirtelen tachycardiás epizódjai? Wolff-Parkinson-White szindrómában (WPW) szenvedhet

Mi az a Takotsubo Cardiomyopathia (Broken Heart Syndrome)?

Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?

A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis

Szívmormogások: mi ez és mikor kell aggódni?

A törött szív szindróma növekszik: tudjuk, hogy Takotsubo kardiomiopátia

Szívinfarktus, néhány információ az állampolgároknak: mi a különbség a szívmegállás között?

Szívinfarktus, előrejelzés és megelőzés a retinális ereknek és a mesterséges intelligenciának köszönhetően

Teljes dinamikus elektrokardiogram Holter szerint: mi ez?

Szívinfarktus: mi ez?

A szív mélyreható elemzése: szívmágneses rezonancia képalkotás (CARDIO – MRI)

Palpitáció: Mik ezek, mik a tünetei és milyen patológiákra utalhatnak

Szívasztma: mi ez és mi a tünete

Szívinfarktus: A szívinfarktus jellemzői, okai és kezelése

Mi az aorta regurgitáció? Áttekintés

forrás

GSD

Akár ez is tetszhet