Koszorúér-betegség: ischaemiás szívbetegség

By Cristiano Antonino On 30. március 2023.

Az ischaemiás szívbetegség olyan állapot, amely a koszorúereket érinti: progresszív beszűkülésük korlátozza a szív vérellátását – és ezáltal oxigénellátását.

Ennek az egészségi állapotnak a fő okozója az érelmeszesedés, egy olyan állapot, amelyet a koszorúérfal szintjén atheromák (magas koleszterintartalmú plakkok) jelenléte jellemez, amelyek akadályozhatják vagy csökkenthetik a véráramlást.

Az állapot klinikai megnyilvánulásai változatosak, beleértve a szívinfarktust is, amelynek nagyon magas a halálozási aránya.

Mi az ischaemiás szívbetegség?

Az ischaemiás szívbetegség kifejezést nem egyetlen kóros egészségügyi állapotra használják, hanem olyan helyzetek spektrumát öleli fel, amelyekben közös a szívizom oxigénellátásának csökkenése a szükségletekhez képest.

A szív, amely több oxigént igényel, mint amit a koszorúerek szállítanak, a következő állapotba kerül szorongáshipoxiás állapotként ismert.

De tegyünk egy lépést hátra, kezdve a kifejezés elemzésével.

Az „ischaemiás szívbetegség” két szóból áll: a „cardiopathia” a szív betegségét jelenti, az „ischaemia” pedig a test egy részének vérellátásának csökkenését vagy elnyomását jelenti.

Az ischaemia által érintett szövetek – jelen esetben a szívizom – olyan helyzetben vannak, amelyet csökkent oxigénellátás (hipoxia vagy anoxia), de a vér által szállított tápanyagok elérhetősége is csökkent.

A szívnek nagyon nagy oxigénigénye van, és ha ez nem teljesül, fennáll a károsodás és a szívműködés csökkenése veszélye.

Ha viszont a koszorúerek teljes és hirtelen elzáródása következik be, az akut szívinfarktushoz vezethet, ami a keringés leállásának és ezáltal a halálnak a veszélyével jár.

Kétségtelenül az ischaemiás szívbetegség leggyakoribb oka az érelmeszesedés

Olyan betegség, amelyet az erek falában kialakuló plakkok (atheromák) jellemeznek, amelyek megakadályozzák a vér megfelelő áramlását a koszorúerekben.

Ezek a lipid- és/vagy rostos összetételű aterómák nemcsak a koszorúér kaliberének fokozatos csökkenését idézik elő, hanem az artériák falának fekélyesedéséhez is vezethetnek, ami vérrögök kialakulásához vezethet a léziónál és akut elzáródáshoz. a hajóról.

Ezekben az esetekben tehát nagyon magas az angina és a szívinfarktus kockázata.

A szív iszkémiáját gyakran a koszorúér-görcsök is okozzák, amelyek sokkal ritkábban fordulnak elő, mint az érelmeszesedés.

Ezeken az egészségügyi állapotokon kívül vannak olyan tényezők is, amelyek határozottan növelik a szív- és érrendszeri kockázatot, és ischaemiás szívbetegséghez vezethetnek, és ezek a következők:

Magas koleszterinszint veleszületett állapotok vagy életmódbeli szokások miatt. A túlzott koleszterinszint a vérben egyértelműen növeli az érelmeszesedés kockázatát.
Magas vérnyomás. Bár gyakran félvállról veszik, a vérnyomás az első mutató, amelyet figyelembe kell venni és ellenőrizni kell.
Cukorbetegség. Cukorbetegség, magas koleszterinszint és magas vérnyomás esetén metabolikus szindrómával állhatunk szemben, és ezért olyan klinikai képpel állhatunk szemben, amelynél nagyon magas a szív ischaemia kockázata.
Stressz.
Mozgásszegény életmód.
Elhízottság.
Dohányzó
Genetikai hajlam.

Mivel a szív iszkémia számos állapotot ölel fel, abban a pillanatban, amikor egyensúlyhiány jön létre a szív anyag- és oxigénigénye és a tényleges rendelkezésre állás között, különféle, többé-kevésbé súlyos következmények léphetnek fel.

Ez elsősorban attól függ, hogy melyik ér van elzárva: ha ez látja el a szív nagyon nagy részét, a károsodás nagyobb lesz.

További figyelembe veendő tényezők az elzáródás időtartama, a fő ér elzáródásakor létrejövő mellékkör megléte vagy hiánya, valamint a személy és a szívizom általános egészségi állapota az ischaemia előtt.

Az ischaemiás szívbetegség tünetei

Vannak azonban olyan gyakori tünetek, amelyek az ischaemiás szívbetegségben jelentkeznek: mindegyik vagy csak néhány előfordulhat; mindenesetre fontos orvoshoz fordulni, ha rájövünk, hogy nem egyszerű bordaközi fájdalommal van dolgunk.

A mellkasi fájdalom minden bizonnyal megjelenik közvetlenül a szív szintjén (angina pectoris), de a gyomor szájában is, amit összetévesztenek reflux fájdalommal.

A fájdalom kisugározhat a nyak, állkapocs, bal váll és kar.

Súlyos légszomjat tapasztalhat légzési nehézséggel, túlzott izzadást, hányingert, hányás és egyes esetekben még ájulást is.

Lehetséges megelőzni?

Ha minden betegségre a legjobb gyógymód a megelőzés, akkor ez különösen igaz az ischaemiás szívbetegségre.

Kezdhetjük az egészséges életmóddal, hogy megőrizzük ereink és szívünk egészségét a dohányzás kerülésével és a kiegyensúlyozott, alacsony zsírtartalmú étrenddel.

Emellett jó ötlet a rendszeres és állandó fizikai aktivitás, valamint a dohányzás abbahagyása.

Ha felismeri, hogy szívbetegségek vagy ischaemiás szívbetegségre hajlamosító tényezők állnak fenn, kezelőorvosa bizonyos gyógyszereket, például aszpirint és vérlemezke-gátló szereket ír fel a vér hígítására; de béta-blokkolókat és Ace-gátlókat is a vérnyomás és a pulzusszám normalizálására.

Az ischaemiás szívbetegség diagnózisa műszeres vizsgálatok sorozatán megy keresztül, lássuk, mik ezek

Általában elektrokardiogrammal kezdjük, amely észleli az első olyan eltéréseket, amelyek szívizom iszkémiára utalhatnak.
Holter. Ez egy 24 órán keresztül meghosszabbított EKG, amelyet angina gyanúja esetén használnak.
Stressz elektrokardiogram.
Szívizom szcintigráfia, amely figyelembe veheti a véráramlást nyugalomban és stressz alatt is.
Echokardiogram, amely „pillanatfelvételt” tesz lehetővé a szívről és annak működéséről.
Koszorúér angiográfia a koszorúerek egészségi állapotának felmérésére.
A szív CT-vizsgálata, amely képes kimutatni az ateroszklerotikus plakkok jelenlétét a koszorúerekben.
Mágneses magrezonancia képalkotás, amely részletes képet ad a szívről és az erekről.

Szövődmények

Mint korábban említettük, az ischaemia súlyosságát számos tényező határozza meg: a legsúlyosabb esetekben a szívkárosodás visszafordíthatatlan.

Valójában egy szívsejt 20 perc és 3 óra között lehet oxigén nélkül, majd elpusztul.

Ezt a sejtnekrózist infarktusnak nevezik, amely végzetessé válik, ha nagyszámú sejtet érint.

Ezek az elhalt szövetek nem nyerik vissza funkcionalitásukat, hanem rostos hegszövetekké válnak, ami teljesen inert és ezért korlátozza a szívizom kapacitását.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Az alkalmazott kezelések

Ha mindig a helyzetek széles skálájáról beszélünk, általánosíthatunk azzal, hogy az ischaemiás szívbetegség kezelésének célja a szívizom megfelelő véráramlásának helyreállítása.

Kevésbé súlyos esetekben ez specifikus gyógyszerekkel érhető el; rosszabb esetben koszorúér-revaszkularizációs műtétre lesz szükség.

Kezdjük a gyógyszeres kezelés ismertetésével.

Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben konkrétan nincs barkácskezelés, hanem a kezelőorvoshoz kell fordulni, aki a kardiológussal együttműködve alakítja ki a legmegfelelőbb kezelést.

A következőket lehet előírni:

értágító gyógyszerek, például nitrátok és kalciumcsatorna-blokkolók. Az erek, így a koszorúerek tágítása biztosítja, hogy a szív vérellátása elegendő legyen az izom szükségleteihez.
Olyan gyógyszerek, amelyek hígítják a vért a megfelelő keringés érdekében. Ebben az esetben a vérlemezke-aggregátorokról beszélünk.
Szívverést lassító gyógyszerek, például béta-blokkolók. Ez csökkenti a vérnyomást, csökkenti a szív munkáját és ezáltal a szívizom oxigénigényét.
Koleszterin-szabályozó gyógyszerek, például sztatinok, amelyek lassítják vagy megakadályozzák az érelmeszesedés kialakulását és progresszióját.

Súlyosabb ischaemiás szívbetegség egyes esetekben sebészeti beavatkozás válhat szükségessé. Általában két lehetőséget mérlegelnek:

Percutan coronaria angioplasztika. Ezzel a műtéttel az angiográfia során a szívkoszorúér szűkületére stentet helyeznek be. Ez csökkenti vagy teljesen megszünteti az ischaemia tüneteit, de nem az okokat. A stent olyan fémháló, amely a műtétre szánt koszorúér lumenének pontos méretére bővíthető.
Szükség lehet a szívkoszorúér bypassra is, amely sokkal invazívabb sebészeti beavatkozás. A beszűkült vagy elzáródott ér megkerülésére vaszkuláris vezetékeket készítenek.