Szívritmuszavarok: hosszú QT szívszindróma

A hosszú QT-szindróma egy szívpatológia, amely a szívritmuszavarok családjába tartozik

Ha a betegnek hosszú a QT-ideje, az azt jelenti, hogy a normál kamrai összehúzódása károsodott, és megnyúlik.

Mivel a patológia meglehetősen ritka, ma is gondos orvosi kutatás tárgya, amely egyre pontosabban tudja megállapítani az összes létező okot és kockázati tényezőt.

A szinuszcsomó anomáliája generálja, a szívizom azon területe, amely a szív elektromos jeleinek generálására javasolt.

Az egyik összehúzódás és a másik (repolarizációs fázis) között a szívizomnak mindig ellazulnia kell, hogy készen álljon a következő stroke-ra (depolarizációs fázis).

A relaxáció általában néhány nanomásodperc alatt következik be, de hosszú QT-idővel rendelkező betegeknél tovább tarthat, ami a normál szívritmus hatékony megváltozásához vezet.

Bár a ritka, hosszú QT-szindróma manapság 1-ből 2000 embert érint, és a nőket részesíti előnyben a férfiakkal szemben.

Ha megszerzett, a kezdeti életkor általában változó, de megfigyelhető, hogy a legtöbb tüneti beteg már 40 éves kora körül panaszkodik az első tünetekre.

Örökletesen hosszú QT esetén a tünetek már a születés utáni első napokban, de mindenképpen fiatal korban jelentkezhetnek.

A tipikus tünetek megmagyarázhatatlan epizódjai esetén is azonnal értesíteni kell az orvost.

Az ájulás mellett a hosszú QT a hirtelen szívleállás okozta halálozás vezető okai közé tartozik.

A szív anatómiájának rövid vázlata

A szív önkéntelen izom. Ez azt jelenti, hogy normál tevékenysége során nincs szüksége önkéntes stimulációra a veréshez.

Négy üregre osztva, felső részén két pitvar található, amelyek a szervekből és a tüdőből gyűjtik össze a vénás vért.

Alsó részén két kamra található, amelyekből az oxigénnel dúsított vér a test összes szerve felé pumpálódik, azok megfelelő működése érdekében.

A szívet a szívizomnak nevezett izomfal alkotja, amely az idegimpulzusokat vezeti, és képes megjelölni a szívizom összehúzódásának és ellazulásának fázisait.

A jobb pitvarban található a szinuszcsomó, egy kis sejthalmaz, amely képes ritmikus impulzusok generálására (és így a pulzusszám).

A többi másodlagos csomóponttal együtt alkotja a szív elektromos vezetési rendszerét, azaz mindazon kis sejtes és idegi komplexek összességét, amelyek összehangolt szívösszehúzódási tevékenységet tartanak fenn.

Hosszú QT-szindrómában az izom-összehúzódási és relaxációs fázisok harmonikus váltakozása megszűnik.

Ekkor a normál pulzusszám megváltozik.

A jó szívműködés fenntartása elengedhetetlen, ellenkező esetben nemcsak súlyosabb szívproblémák, hanem a szervezet egyéb szisztémás patológiái is jelentkezhetnek, akár halálig is.

A hosszú QT-szindróma nagyon finom betegség

Kezdeti szakaszában lehet teljesen tünetmentes vagy nem specifikus zavarokkal, amelyek egyszerű általános rossz közérzetnek tulajdoníthatók.

Vannak azonban olyan megnyilvánulások, amelyekre nem árt odafigyelni, és amelyek jelenlétében nagyon fontos, hogy értesítse orvosát.

A hosszú QT tipikus tünetei a következők:

  • Palpitáció és tachycardia. Azt jelzik, hogy valami probléma van a pulzusszámmal, ezért ellenőrizni kell. Általánosságban elmondható, hogy a szívritmuszavarok problémát jelenthetnek: ahol hirtelen fellépnek és átmenetiek, ájuláshoz vezethetnek, de ha elhúzódnak, szívmegállást is okozhatnak.
  • Gyakori és hirtelen ájulás. Az egyén alapos ok nélkül elveszti az eszméletét (például pánikrohamok miatt), elsápad és cianotikus lesz.
  • Epilepsziás rohamok epizódjai.

Emlékeztetni kell arra, hogy a megelőzés az időben történő beavatkozás mellett elengedhetetlen a súlyos szívszövődmények, vagy akár a szívelégtelenség és -leállás elkerülése érdekében.

Okok

A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a hosszú QT-szindróma lehet örökletes és veleszületett vagy idővel szerzett, következésképpen a kiváltó okokat két különböző makrocsoportra osztja.

Az örökletes hosszú QT-idő a leggyakoribb, és a szervezet DNS-ében található egyes gének nem megfelelő működése okozza.

Ezek a gének a szívizom egyes ioncsatornáinak termelésében vesznek részt, amelyek, ha megváltoznak, kiegyensúlyozzák a jó egészséghez és a szívműködéshez nélkülözhetetlen létfontosságú anyagok megfelelő ellátását.

Ezek a nátrium, kalcium és kálium, amelyek nagyon aktívak a szív diasztolés és szisztolés ritmusának meghatározásában.

Az örökletes hosszú QT-időt két veleszületett rendellenesség is súlyosbíthatja: a Romano Ward-szindróma és a Jervell-Nielsen-szindróma.

A megszerzett hosszú QT ehelyett az ember élete során alakul ki, az elektrolit típusú belső egyensúlyzavarok következtében, azaz egyes anyagok megváltozott ellátása következtében, vagy egyes gyógyszerek (antibiotikumok, antidepresszánsok, antidepresszánsok) ismételt szedése következtében. antipszichotikumok, antihisztaminok, diuretikumok, szívritmuszavarok kezelésére, hiperkoleszterinémia kezelésére szolgáló gyógyszerek, antidiabetikumok).

Egyes kockázati tényezők befolyásolhatják a szerzett hosszú QT-idő kezdetét

Ezek a leggyakoribbak:

  • Ha a közeli családtagok ugyanazzal a problémával küzdenek, akkor megnő az érintettség kockázata.
  • Egyes betegségek, amelyek belső egyensúlyhiányt idéznek elő, növelhetik a QT-idő elhúzódásának kockázatát. Különösen a hypothyreosis, a HIV-fertőzés, az anorexia nervosa és a veleszületett süketség.
  • A hosszú QT a szív reakciójaként jelenhet meg myocarditis, miokardiális infarktus és újraélesztési manőverek végrehajtása után.

Diagnózis

A hosszú QT-szindróma diagnosztizálása gyakran korántsem egyszerű, mivel a betegség, különösen a korai stádiumban, teljesen tünetmentes.

Feltétlenül forduljon megbízható orvosához, majd kardiológus szakorvoshoz, ha a fent jelzett tünetek közül csak egy is fennáll.

Ha gyakori és értelmetlen szívdobogás és ájulás van kitéve, vagy ha a családban van valaki, aki már szenved ugyanabban a patológiában, akkor több odafigyelésre van szüksége.

Az anamnézis fázis mindig a jelenlegi tünetek és a beteg klinikai anamnézisének alapos megfigyeléséből áll.

Ezt követően a kardiológus elektrokardiogramot (EKG) ír elő, ez az egyetlen olyan diagnosztikai vizsgálat, amely képes tovább vizsgálni a szindróma jelenlétét.

Az EKG lehetővé teszi a ritmus és a szív elektromos impulzusainak tanulmányozását, és hullámforma formájában visszaadja azokat.

Az elektrokardiogramon minden hullámnak megvan a maga pontos amplitúdója és szabályossága, így a diagnosztikai diagramon látható intervallum változása kétségtelenül megfelel a szívverés időtartamának változásának a diasztolés és a szisztolés fázisokkal együtt.

A hosszú QT-intervallumokkal rendelkező személyeknél ezek az intervallumok hosszabbak a normálisnál

A hosszú QT-szindróma helyes neve pontosan az EKG-n látható sinushullámok nevéből származik (Q-hullám és T-hullám, vagyis az az idő, amely a kamrák összehúzódása és a következő stroke előtti relaxáció között eltelik).

A hosszú QT-szindróma azonosítására szolgáló diagnosztikai eljárás egyre inkább gondos genetikai vizsgálatot is magában foglal, hogy azonosítsák a kamrai meghibásodásért esetlegesen felelős géneket.

Sajnos továbbra is fennáll a probléma, hogy az érintett betegek nagy része nincs tisztában állapotával a betegség tünetmentessége miatt, amely megfelelő kezelés hiányában hirtelen szívmegállással kezdődhet.

Kezelések és megelőzés

A hosszú QT kezelésére legmegfelelőbb kezeléseket jelenleg a patológia jellege szerint osztályozzák: örökletes vagy szerzett.

Valójában a két típus eltérő terápiát igényel, éppen azért, mert etiológiájuk is eltérő.

Mindkettő esetében ezek olyan beavatkozások, amelyek célja a QT-intervallum lerövidítése és a normálisnak és nem károsnak tartott szintre hozása.

Örökletes hosszú QT kezelések

A veleszületett hosszú QT-szakasz megoldására a kardiológus általában béta-blokkolók bizonyos kategóriáit ír fel.

Az örökletes hosszú QT-idő legsúlyosabb helyzetei sebészeti kezelést igényelnek.

A bradycardiában és a sinus ritmuszavarban szenvedőknek lehetőségük van pacemaker beültetése.

A beültethető kardioverter Defibrillátor ideális azok számára, akiknek már volt ájulása és szívmegállása.

A legmodernebb sebészeti technikák is kiaknázzák a kardiális szimpatikus denervációval, azaz a szívritmust módosító idegvégződések eltávolításával elért kiváló eredményeket.

A szerzett hosszú QT kezelések

Mivel a szerzett hosszú QT kialakulása egyes gyógyszerek és anyagok ismételt bevitelétől függhet, ennek megoldása általában az aritmiát okozó gyógyszeres kezelés megszakításában rejlik.

Azoknál a tünetmentes betegeknél, akiknek nincs kamrai aritmiája, és nem szerepelnek hosszú QT-idővel rendelkező közeli családtagok anamnézisében, elegendő az időszakos megfigyelés és az alapvető gyógyszeres kezelés feltételezése.

A veszélyeztetettek számára elengedhetetlen a megelőzés.

Mivel a szívritmuszavar leggyakrabban intenzív erőfeszítés eredménye, tanácsos tartózkodni a magas szintű vagy kontakt sportoktól, hogy elkerüljük a szív túlműködését vagy heves traumát.

A hétköznapokban elengedhetetlen a nyugalom megőrzése. A szorongás és a stressz negatívan befolyásolja a szív egészségét.

Egyes ritka esetekben hosszú QT aritmia alakulhat ki intenzív ijesztgetéseket, például hirtelen hangos zajokat követően.

Általánosságban elmondható, hogy az egészséges életmód fenntartása, amely az állandó testmozgásból és a gazdag étrendből áll, segíthet megelőzni a szívbetegségeket.

Ebben a tekintetben ajánlott napi megfelelő mennyiségű kálium bevitele, amely a szívműködés alapvető ionja.

A hosszú QT prognózisa változó, egyeseknél hosszú ideig vagy egész életen át látens maradhat, míg másoknál hevesen és hirtelen alakulhat ki.

Jó gyakorlat, ha bárki, akinek családtagja érintett a betegségben, rutinvizsgálaton és megelőző EKG-n is részt vesz.

Olvassa el még

Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre

Ritka genetikai betegségek: Hosszú QT-szindróma

Hosszú QT-szindróma: okok, diagnózis, értékek, kezelés, gyógyszeres kezelés

Szívbetegség: Mi a kardiomiopátia?

A szív gyulladásai: myocarditis, fertőző endocarditis és pericarditis

Szívmormogások: mi ez és mikor kell aggódni?

Szív: Brugada-szindróma és az aritmia kockázata

Szívbetegség: Első tanulmány a Brugada-szindrómáról 12 év alatti gyermekeknél Olaszországból

Mitrális elégtelenség: mi ez és hogyan kell kezelni

A szív szemiotikája: A szív teljes fizikális vizsgálatának története

Elektromos kardioverzió: mi ez, mikor ment meg egy életet

Szívzörej: mi ez és mik a tünetei?

A szív- és érrendszeri célvizsgálat elvégzése: Az útmutató

Elágazóblokk: a figyelembe veendő okok és következmények

Kardiopulmonális újraélesztési manőverek: A LUCAS mellkasi kompresszor kezelése

Szupraventrikuláris tachycardia: meghatározás, diagnózis, kezelés és prognózis

A tachycardia azonosítása: mi ez, mi az oka és hogyan kell beavatkozni a tachycardiába

Szívinfarktus: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Aorta-elégtelenség: az aorta regurgitáció okai, tünetei, diagnózisa és kezelése

Veleszületett szívbetegség: Mi az aorta bicuspidia?

Pitvarfibrilláció: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

A kamrafibrilláció az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar: tudjunk meg róla

Pitvarlebegés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?

Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése

Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői

Mi az Echocolordoppler?

Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis

Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?

Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?

Echo Doppler: Mi ez és mire való

Transoesophagealis echokardiogram: miből áll?

Gyermekkori echokardiogram: meghatározás és használat

Szívbetegségek és vészharangok: Angina pectoris

Hamisítványok, amelyek közel állnak a szívünkhöz: szívbetegségek és hamis mítoszok

Az alvási apnoe és a szív- és érrendszeri betegségek: összefüggés az alvás és a szív között

Myocardiopathia: mi ez és hogyan kell kezelni?

Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig

Cianogén veleszületett szívbetegség: a nagy artériák transzpozíciója

Pulzusszám: Mi a bradycardia?

A mellkasi trauma következményei: Fókuszban a szívzúzódás

Szívritmus-szabályozó: hogyan működik?

Gyermekpacemaker: funkciók és sajátosságok

Mi a különbség a pacemaker és a szubkután defibrillátor között?

Szív: Mi a Brugada-szindróma és mik a tünetei

Genetikai szívbetegség: Brugada-szindróma

Szívmegállás leállt egy szoftverrel? A Brugada-szindróma a végéhez közeledik

Mi az a szívritmus-szabályozó?

forrás

Bianche Pagina

Akár ez is tetszhet