Szívzörej: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 24. június 2023.

A „szívzörej” kifejezést általában a szívkamrák véráramlásának megváltozásával kapcsolatos klinikai tünetként határozzák meg.

Ez az objektív kardiológiai vizsgálat során észlelhető hang nagyon gyakori jel az általános populációban, különösen a felnőtteknél.

Ez az állapot teljesen tünetmentes lehet, ezért a felismerés nehéz lehet.

Szívzörej gyermekeknél is előfordul, bár ritkább

Ennek a jelnek a felismeréséhez mindössze egy egyszerű fonendoszkópra és egy orvos, például kardiológus vagy háziorvos szakértői tanácsára van szükség.

Mik a szívzörej okai? Itt van minden információ a témával kapcsolatban.

Mi az a szívzörej

A szívzörej egy különleges zaj, amelyet az orvos a szívhallgatás során észlel, amikor objektív vizsgálatot végez.

Ezt a kifejezést az összehúzódó szívizom által megnyomott véráramlás által okozott zaj meghatározására használják.

Ha a véráramlás megváltozása vagy akadályozása fennáll, turbulens áramlások keletkezhetnek, amelyek a szokásostól eltérően zajt keltenek.

Ahhoz, hogy megértsük, mi az a szívzörej, el kell mélyedni a szíven belüli véráramlás mechanizmusában.

Általában a vérkeringés csendes, de bizonyos körülmények megváltoztathatják az áramlást, ami zajos lesz.

A szívizom által tolt véráramlás zaja hasonló a légkondicionálók által keltett zajhoz.

A szívciklus során számos esemény történik: a szívizom összehúzódik és ellazul, a szívbillentyűk pedig kinyílnak és bezáródnak.

Amikor ezeknek a rendszereknek a megfelelő működésében változás következik be, turbulens véráramlás jön létre, amely orvosilag kimutatható zajt okoz.

A zörej lehet jóindulatú (ártatlan vagy funkcionális) vagy patológiás (szerves).

Jóindulatú szívzörej: mi ez

Általában különbséget tesznek jóindulatú és kóros szívzörej között.

Általában mindkét esetben nincs zaj, de vannak különbségek a két körülmény között:

A jóindulatú szívzörejt fiziológiásnak is nevezik. Ebben az esetben ez a klinikai tünet nem kapcsolódik szívbetegség jelenlétéhez, így nem egy szívvel kapcsolatos patológiával.

Lehetséges, hogy bizonyos tényezők, például a stressz vagy az életmód szívzörejt okozhatnak.

Ebben az esetben valójában a vér, amelyet a szív mozgása az artériás erekben tol, áthalad a szívbillentyűkön, és kis turbulens áramlásokat generál, amelyek ezt a zajt generálják.

Ebben az esetben a zörej magától eltűnhet.

Terhesség alatt nem ritkán szívzörej is észlelhető, amely szülés után, gyógyszer nélkül, magától megszűnik.

A páciens életével összefüggő tényezők, mint például az étrend, a testtartás, a testmozgás és a stressz, jóindulatú és pillanatnyi szívzörejekhez vezethetnek.

A kóros vagy szerves szívzörej szívbetegségre utal.

Nehéz megkülönböztetni a jóindulatú zörejt a kóros zörejtől, ezért további vizsgálatokat kell végezni, mint például a szív ultrahangja vagy más képalkotó vizsgálat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a szív megfelelően működik.

Tünetek

A szívzörej diagnosztizálása bonyolult lehet, mivel a szenvedő nagyon gyakran nincs tudatában ennek az állapotnak.

Valójában sok embernek nincsenek tünetei, de az ellenőrzések során fedezik fel ezt a jelet, például orvosi igazolást a nem versenysport tevékenységekről.

A szívkamrák belsejében és a billentyűkön keresztül áramló vér által keltett zaj fonendoszkóppal kimutatható.

Mivel a beteg maga nem érzékelheti, nem tünetként, hanem klinikai jelként definiálható.

Ha tüneteket észlelnek és szívzörejt észlelnek, azt valószínűleg szervi betegség okozza.

Ebben az esetben a leggyakoribb tünetek a következők:

Légszomj edzés vagy mindennapi tevékenységek, például lépcsőzés közben;
Mellkasi fájdalom;
Szédülés;
ájulás;
Túlzott izzadás;
cianózis;
Növekedési késések.

A szívzörej okai

A szívzörejt több tényező is okozhatja. Az okok ismételten megkülönböztethetők a szívzörej típusa szerint, akár jóindulatú, akár kóros.

A jóindulatú szívzörej okai lehetnek olyan gyakori tényezők, mint például:

Terhesség
feszültség
Mozgásszegény életmód
Erős érzelmek
Gyermekkor

A kóros szívzörej okai sokkal többek, mivel ez a jel különböző betegségekben fordulhat elő.

A leggyakoribb okok a következők:

A szívbillentyűk működésével kapcsolatos problémák, például reumás láz vagy billentyűfertőzések;
magas vérnyomás vagy szívelégtelenség;
atherosclerosis;
öregedés, ami olyan anyagok lerakódásához vezet, mint a kalcium, amelyek megkeményedik a billentyűket és megnehezítik a vérkeringést;
veleszületett szívfejlődési rendellenességek, amelyek keringési rendellenességekhez vezethetnek;
vérszegénység, azaz hemoglobinhiány a vérben;
hyperthyreosis, a pajzsmirigyhormonok túlzott termelése.

Diagnózis

A szívzörej diagnosztizálásának egyetlen módja az orvos általi vizsgálat, mivel a beteg nem érzékel hangot.

A zörejt általában az általános vizsgálatok során ismerik fel, amelyek során az orvos tárgyilagossá teheti ezt a jelet, és szakorvosi vizsgálatot vagy képalkotó vizsgálatot írhat elő az esetleges egyidejű szívbetegség kimutatására.

Általában a háziorvos javasolja az észlelt zajnak leginkább megfelelő vizsgálati típust.

Általában célszerű felkeresni egy kardiológust, aki pontosan megállapítja a probléma típusát, és szükség esetén megfelelő kezelést ír elő.

A szívzörej diagnosztizálására irányuló kardiológusi vizsgálat során nem ritka, hogy az orvos rákérdez a beteg kórelőzményére.

A leggyakoribb kérdések közé tartozik:

A családban előfordult-e szívbetegség?
Tapasztalt-e olyan tüneteket, mint a mellkasi fájdalom, szédülés, ájulás vagy légszomj?
Nyugalomban vagy fizikai aktivitás közben jelentkeztek ezek a tünetek?

Ezekkel a kérdésekkel és egy gondos objektív vizsgálattal az orvos fel tudja mérni a szívzörej súlyosságát, felismerve annak intenzitását, az érintett szívhangot és időtartamát.

A vizsgálatot követően speciális vizsgálatok, például mellkasröntgen, elektrokardiogram vagy echokardiográfia kérhető.

Színes Doppler echokardiogram

A szívzörej típusának kimutatásához gyakran szükséges a nyugalmi szív echocolordoppler vizsgálata.

Ez a teszt nem invazív, és a szív statikus és dinamikus morfológiájának rekonstruálására szolgáló ultrahang mechanizmuson alapul.

Ez a vizsgálat körülbelül 20 percet vesz igénybe, és egy szondát helyez a mellkasra (úgynevezett transzducer), amely a szív vérkeringésére és mozgására vonatkozó összes információt elküldi az echokardiográfnak.

Kapcsolódó hozzászólások