Szembetegségek: makulalyuk
Amikor makulalyukról beszélünk, akkor egy tényleges lyukra, a makulán belüli lyukra gondolunk: a retina központi látóterületére.
A makula – vagy macula lutea – 5.00-5.50 mm átmérőjű sárga foltként jelenik meg, amely a látóidegtől kb. 4 mm távolságra a retina azon területén képződik, ahol a legnagyobb látásélesség koncentrálódik. olyan terület, ahol a legjobban fókuszálnak a részletek.
Következésképpen a makulalyuk jelenléte nemcsak megszakítja a retina felszínének normál folytonosságát, hanem komoly látászavarokat is okoz.
Azonban nem minden makulalyuk állapot ugyanolyan súlyosságú
Ez utóbbi attól függ, hogy mekkora a makula nyílása, vagyis hogy a lyuk milyen mértékben érinti a retina felszínét.
A súlyossági szakaszok a következők
I. szakasz – makulalyuk fovealis leválással
Az I. stádiumban a makulalyukat a fovea (a makulán belüli négy felismert régió egyike) megsértése jellemzi.
Bár ez a makulalyuk legkevésbé súlyos stádiuma, az esetek legalább felében valószínűleg súlyosbodik, ha nem kezelik.
Az esetek másik felében azonban spontán visszafejlődik.
II. szakasz – részleges vastagságú makulalyuk
A II. stádiumban a retina szövetének makula szintű elvesztése részleges, ezért a lyukat lamellásnak nevezik.
Alacsony látásélesség esetén kezelésre van javallat, ellenkező esetben az esetek 70-80%-ában spontán súlyosbodhat.
III. szakasz – teljes vastagságú makulalyuk
A III. stádium a makulalyuk legrosszabb állapotát jelenti, amelyben a retina teljes felemelkedése figyelhető meg a makula nyílás körül, és a retina szövetvesztesége a makula szintjén a retina pigment epitéliumáig teljes.
A III. stádiumú makulalyukban szenvedő betegek súlyos látási problémákra panaszkodnak, és ha nem kezelik, a látásélesség nagyon alacsony marad
A makulalyukban szenvedők általában csak az egyik szemen észlelik a patológiát, ilyenkor egyoldali makulalyuk van.
Ritka esetekben azonban a patológia mindkét szemet egyszerre érintheti, ilyenkor kétoldali makulalyukkal van dolgunk.
Mik a makulalyuk okai és kockázati tényezői
A makulalyuk egy szembetegség, amely általában 60 év feletti betegeket érint, különösen a nőket 2:1 arányban.
Az egyik ok, aminek a makulalyuk kialakulása tulajdonítható, az üvegtesti humor hátsó leválása és ezt követő vitreomacularis vontatás.
Az üvegtest – vagy üvegtest – állandó térfogatú színtelen anyag, amely elölről a kristálylencse, hátulról pedig a retina támasztójaként működik.
Az életkor előrehaladtával az üvegtesti humor hajlamos elveszíteni merev konzisztenciáját, összezsugorodik, és egyre kevésbé működik a retina támaszaként: ezt a folyamatot „hátsó üvegtest-leválásnak” nevezik.
Ez a leválás következésképpen a „vitreomacularis traction” jelenségéhez vezethet, mivel maga az üvegtest levál a retináról, és a makulával együtt ennek egy részét is magával viszi.
Ha hirtelen, szinte heves térfogatvesztés következik be, a retina és a makula megsérülhet, elszakadhat, vagy kisebb-nagyobb sérülést szenvedhet.
A makulalyuk másodlagos lehet más állapotokhoz, például a diabéteszes retinopátiához, amely a cukorbetegekre jellemző állapot, amelyet a retina érrendszerének károsodása jellemez.
További lehetséges okok közé tartozik a súlyos myopia, a retina leválása, a retina trauma vagy a cystoid makulaödéma vagy a makula ráncos állapota.
A makulalyuk kialakulásának egyértelmű okát azonban nem mindig lehet felismerni.
Makulalyuk: a tünetek felismerése
Általában – hacsak nem erőszakos traumáról van szó – a makulalyuk enyhe tüneteket okoz a betegnek, amelyeket általában alábecsülnek.
Az idő múlásával, ha az első stádiumban lévő patológia nem spontán visszafejlődik, a makulán lévő nyílás hajlamos kitágulni, és a tágulásával párhuzamosan a beteg észreveszi a tünetek súlyosbodását, amely a következőkből áll:
- Homályos és/vagy torz központi látás
- Képtelenség megfelelően látni az egyenes vonalakat, amelyek hullámosnak tűnnek a szem számára
- kis szövegek olvasási nehézségei
- csökkent a tárgyak és emberek látásának képessége rövid és nagy távolságból egyaránt
- csökkent a részletek felismerésének képessége
- a látás további romlása és a látás fokozott elmosódása
- egy vagy több fekete folt látása a látómező közepén
A fájdalom nem része a makulalyukkal kapcsolatos ismert tüneteknek.
Ha a páciens fájdalomra panaszkodik, akkor a patológia, amelytől szenved, valószínűleg nem felel meg a makulalyuknak.
A makulalyuk diagnosztizálása
Ha a páciens a fent említett tünetek közül néhányat – akár enyheeket is – tapasztalni kezd, célszerű mielőbb felkeresni a szemészét, hogy azonnali beavatkozást végezzen, ha a makulalyuk diagnosztizálására kerül sor.
Csak időben beavatkozva lehet teljesen visszanyerni korábbi vizuális képességeit
A makulalyuk diagnosztizálása érdekében a szemész azonnal számos speciális vizsgálatot végez, beleértve a szemfenék vizsgálatát, az optikai komputertomográfiás vizsgálatot, és ha ez az állapot érrendszeri vagy szemgyulladásos patológia miatt másodlagos, akkor a retina vizsgálatát is. fluorangiográfia.
A szemfenékteszt lehetővé teszi a szemgolyó belső szerkezetének megjelenítését bizonyos szemcseppek használatával a pupilla tágítására
Az optikai komputertomográfia egy olyan vizsgálat, amely nagyon precízen képes leolvasni a szemet alkotó különböző elemeket: szaruhártya, retina, makula és látóideg. Nem invazív és fájdalommentes, a páciensre káros sugárzástól mentes lézersugarat kibocsátó műszernek köszönhetően hajtják végre.
A retina fluorangiográfia olyan eljárás, amely a szemet érintő érrendszeri patológiákat elemzi. Egy nem mérgező festék – fluoreszcein – vénába fecskendezésével valódi fényképeket lehet készíteni a szem ereiben keringő véráramlásról.
A műszeres vizsgálatok elvégzése után a szemész képes lesz pontos diagnózist felállítani és a páciens klinikai állapotának leginkább megfelelő terápiát alkalmazni.
Makulalyuk: a legmegfelelőbb terápia
A makulalyuk kezelésére a betegnek adott terápia tartalmazhat vitrectomiát vagy okriplazmin injekciót.
Vitrectomiáról beszélünk, amikor a betegnél az üvegtest teljes vagy részleges műtéti eltávolítása történik.
Az összesen 2-3 óráig tartó műtét során a szemész a makulán is rögzíti az elváltozást, visszaállítva a retinát a természetes helyzetébe.
Az ocriplasmin injekcióval viszont természetes módon elősegíti az üvegtest és a retina közötti erőszakmentes elválasztást, ami csökkenti a későbbi műtétek szükségességét.
A legmegfelelőbb kezelés indikációját kizárólag a szemész szakorvos adja, aki az elvégzett műszeres vizsgálatok alapján értékeli annak megfelelőségét és hatékonyságát.
Prognózis
A műtétet követően a szemorvos által előírt kezelési javallatokat szigorúan be kell tartani, hogy a műtét eredménye ne sérüljön.
A látás helyreállítása általában lassú és több hónapon keresztül progresszív.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Szembetegségek, mi az Entropion
Hemianopsia: mi ez, betegség, tünetek, kezelés
A szem kötőhártyájának betegségei: mi a Pinguecula és Pterygium, és hogyan kell kezelni őket
Mi az a szempterygium és mikor szükséges a műtét
Üvegtest leválás: mi ez, milyen következményei vannak
Makula degeneráció: mi ez, tünetek, okok, kezelés
Kötőhártya-gyulladás: mi ez, tünetei és kezelés
Bakteriális kötőhártya-gyulladás: Hogyan kezeljük ezt a nagyon fertőző betegséget
Allergiás kötőhártya-gyulladás: A szemfertőzés áttekintése
Keratoconjunctivitis: A szemgyulladás tünetei, diagnózisa és kezelése
Glaukóma: mi igaz és mi hamis?
Mi az a szem tonometria és mikor kell elvégezni?
Száraz szem szindróma: Hogyan védje meg szemét a számítógépes expozíciótól
Autoimmun betegségek: Homok a Sjögren-szindróma szemében
Száraz szem szindróma: tünetek, okok és gyógymódok
Hogyan lehet megelőzni a száraz szemeket télen: tippek
Blefaritisz: A szemhéjgyulladás
Blefaritisz: mi ez és mik a leggyakoribb tünetei?
Stye, egy szemgyulladás, amely fiatalokat és időseket egyaránt érint
Diplopia: formák, okok és kezelés
Exophthalmos: meghatározás, tünetek, okok és kezelés