Mit jelent a syncope orvosi kifejezés?
Ájulás, vérnyomásesés, eszméletvesztés: az ájulást sokféleképpen határozzák meg. A syncope meghatározása nem könnyű, de összehasonlíthatjuk testünk teljes „elfedésével”, amelyben szó szerint „kikapcsolunk”
Az ájulás általában jóindulatú természetű, hirtelen jelentkezik, és gyorsan és spontán módon megszűnik.
Ebben a cikkben vessünk egy pillantást a syncope okaira, hogyan lehet felismerni, milyen terápiákat lehet kezelni ellene, mit tegyünk, ha gyakran előfordul, és más érdekes tényeket a test e jelenségéről.
De mi is az a syncope pontosan?
A Syncope egy olyan jelenség, amely az agyi hipoperfúzió eredményeként jelentkezik.
Ha arra kíváncsi, hogy van-e mód ennek megelőzésére, a helyes válasz az, hogy „attól függ”.
Ez attól függ, mert bár igaz, hogy az ájulás teljesen átmeneti lehet, bizonyos, „riasztóharangként” működő tünetek előzhetik meg.
Ezek a tünetek, ha gyorsan elkapják, segíthetik a személyt a fedezékben, vagy segíthetnek a körülötte lévőknek elkerülni a potenciálisan veszélyes következményeket, például a fejsérülést.
A syncope prodromális tünetei
A prodromális – azaz előzetes – tünetek a következők:
- hirtelen fellépő hányinger
- túlzott és motiválatlan izzadás;
- hideg izzadás;
- szédülés;
- gyengeség.
Amint már említettük, a syncope is lehet hirtelen és villámgyors, és nem előzi meg a fent leírt tünetek egyike sem.
De nézzük meg közelebbről, mi okozza az ájulást.
A syncope fő okai
Az ábrán látható módon a Syncope egy komolyabb probléma vészharangja lehet.
Lehetséges, hogy egy ájulásos epizód szívbetegség következménye, és ebben az esetben mielőbb kardiológiai kivizsgálásra van szükség a súlyosabb következmények vagy a halálos ájulás elkerülése érdekében.
Mi a teendő, ha valakinek ájulása van
Bár a hirtelen ájulásban szenvedő személy felépülése gyors lehet, mindig célszerű azonnal a sürgősségi osztályra menni, hogy kivizsgálják az ájulás okát.
Ha egy szívbetegség előkamrája, azt szakember segítségével mielőbb észlelni és kezelni kell.
Hogyan diagnosztizálják
Ha ájulásos epizódot tapasztalt, azonnal forduljon háziorvosához, vagy menjen a kórházba kivizsgálásra.
Az alapos anamnézis, a vérnyomásmérés és a már meglévő állapotok értékelése segít a diagnózisban.
A szakorvos az objektív vizsgálaton túl további vizsgálatok elvégzését is szükségesnek tarthatja, például terheléses vizsgálatot, elektrofiziológiai vizsgálatot, echokardiogramot vagy EKG-monitorozást.
A syncope típusai
De vajon az ájulás mindig ugyanaz? Valójában nem, mivel az orvosi szakirodalomban legalább három típust különböztetnek meg.
Létezik neuromediált syncope (a leggyakoribb), ortosztatikus hipotenziós syncope és kardiális syncope.
Szív syncope esetén ezt szívbetegség, szívinfarktus vagy tüdőembólia okozhatja.
A neuromediált syncope, más néven vasovagal syncope, az autonóm idegrendszer nem megfelelő működéséhez kapcsolódik, ami a vérnyomás és a gyakoriság megváltozásához vezet.
Mint említettük, a neuromediált syncope a leggyakoribb és következménymentes ájulás, amelyet bármilyen stresszes esemény (trauma, ijedtség stb.) kiválthat.
Határozatlan ájulás
A felsoroltakon kívül meg kell említeni a határozatlan jellegű szinkópokat is.
Határozatlan ájulásnak nevezzük azokat a tüneteket, amelyekre nincs nyilvánvaló ok, vagy amelyekre az anamnézis, a diagnosztikai vizsgálatok és a vérvizsgálat nem ad teljes választ.
Erős ájulás
Az erőkifejtés során fellépő ájulás gyakoribb, mint amilyennek látszik, és „elsötétülési” epizódot jelent, amelyben az alany elájulhat nagy fizikai erőfeszítést követően.
Gondoljunk csak arra, hogy megfelelő edzés nélkül futunk nyaktörő sebességgel, felemelünk egy rendkívül nehéz tárgyat, felfújunk egy léggömböt lélegzetvétel nélkül… Minden nagy fizikai megerőltetés után fellépő ájulás általában jóindulatú, de ennek ellenére el kell végezni a szükséges vizsgálatokat, kizárja más patológiák jelenlétét.
Vannak-e ájulás megelőzésére szolgáló módszerek?
A Syncope lehet elszigetelt és teljesen előre nem látható epizód, vagy idővel előforduló epizódok sorozata.
Ebben az esetben bizonyos intézkedéseket lehet tenni a syncope kialakulásának megelőzésére vagy csökkentésére.
Ezek közül az egyik legfontosabb a hirtelen mozdulatok elkerülése (pl. túl gyors felkelés az ágyból, vagy általánosságban véve hirtelen függőleges helyzetbe mozdulás).
A lassú mozgás segít kordában tartani a vérnyomást, csakúgy, mint az elegendő vízivás és a táplálkozásilag és fizikailag egészséges életmód kialakítása.
Az állandó fizikai aktivitás rendkívül fontos ahhoz, hogy a szervezet aktív és egészséges legyen.
Szinkópia és hirtelen halál: mi az összefüggés?
Ritka esetekben az ájulás, ahelyett, hogy elszigetelt, jóindulatú epizód formájában jelentkezne, hirtelen halálként jelentkezhet.
Ez különösen súlyos esetekben fordul elő, mint például ischaemiás szívbetegség vagy nem diagnosztizált veleszületett szívbetegség.
Ezért fontos, hogy minden egyén, még a tünetmentes is, különösen azok, akiknek a családjában előfordult szívbetegség, rendszeres kardiológiai vizsgálaton menjenek keresztül.
Kik a leginkább veszélyeztetett betegek
Bizonyára azok, akik valamilyen szívproblémával küzdenek, és ahogy az lenni szokott, a leginkább veszélyeztetettek idős betegek.
Mindazonáltal a nagyon fiatalok életében előfordulhat egy ájulásos epizód, amely általában elszigetelt és jóindulatú.
Sport ájulás: az összeomlás
A sport ájulás nagyon gyakori azoknál, akik folyamatosan verseny- vagy fitnesztevékenységet folytatnak.
Ez az erőkifejtési ájulás egyik további aspektusa, amely a sportoló vagy a gyakornok hirtelen összeomlásához vezethet.
Sportszinkópiában azonnal meg kell állapítani a beteg állapotát: ha a beteg éber és érzékeny, nincs szükség riasztásra.
Eszméletvesztés esetén viszont célszerű a légzés és a szívverés meglétét felmérni, azonnal értesíteni a segítséget, és ha szükséges, szív- és tüdő újraélesztési manővereket kezdeményezni.
Spontán eszméletvesztés esetén továbbra is azonnal a legközelebbi kórházba kell menni.
Általában mindig célszerű figyelemmel kísérni az egyén pulzusszámát és vérnyomását, ha lehetséges.
Nyelési ájulás
Nem túl jól ismert, a nyelési ájulás szorosan kapcsolódik a vagus ideg működéséhez.
A vagus ideg meghibásodása befolyásolhatja a normál szívműködést, és ezáltal ájulási epizódot idézhet elő.
Valójában nem szabad alábecsülni a vagus ideg szerepét, ha egy vagy több ájulási epizódot tapasztalunk.
Olvassa el még
Emergency Live Még több…Élő: Töltse le újságja új ingyenes alkalmazását IOS és Android rendszerre
Szinkópia: tünetek, diagnózis és kezelés
Head Up Tilt Test, hogyan működik a Vagal Syncope okait vizsgáló teszt
Szívszinkopus: mi ez, hogyan diagnosztizálják és kit érint?
Az új epilepszia-figyelmeztető eszköz életek ezreit mentheti meg
A görcsrohamok és az epilepszia megértése
Elsősegélynyújtás és epilepszia: hogyan lehet felismerni a rohamot és segíteni a betegen
Neurológia, különbség az epilepszia és az ájulás között
Elsősegélynyújtás és sürgősségi beavatkozások: ájulás
Epilepsziás sebészet: Útvonalak a rohamokért felelős agyterületek eltávolítására vagy izolálására
Szívritmus-szabályozó: hogyan működik?
Gyermekpacemaker: funkciók és sajátosságok
Mi a különbség a pacemaker és a szubkután defibrillátor között?
Szív: Mi a Brugada-szindróma és mik a tünetei
Genetikai szívbetegség: Brugada-szindróma
Szívmegállás leállt egy szoftverrel? A Brugada-szindróma a végéhez közeledik
Mi az a szívritmus-szabályozó?
Szív: Brugada-szindróma és az aritmia kockázata
Szívbetegség: Első tanulmány a Brugada-szindrómáról 12 év alatti gyermekeknél Olaszországból
Mitrális elégtelenség: mi ez és hogyan kell kezelni
A szív szemiotikája: A szív teljes fizikális vizsgálatának története
Elektromos kardioverzió: mi ez, mikor ment meg egy életet
Szívzörej: mi ez és mik a tünetei?
A szív- és érrendszeri célvizsgálat elvégzése: Az útmutató
Elágazóblokk: a figyelembe veendő okok és következmények
Kardiopulmonális újraélesztési manőverek: A LUCAS mellkasi kompresszor kezelése
Szupraventrikuláris tachycardia: meghatározás, diagnózis, kezelés és prognózis
A tachycardia azonosítása: mi ez, mi az oka és hogyan kell beavatkozni a tachycardiába
Szívinfarktus: okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Aorta-elégtelenség: az aorta regurgitáció okai, tünetei, diagnózisa és kezelése
Veleszületett szívbetegség: Mi az aorta bicuspidia?
Pitvarfibrilláció: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
A kamrafibrilláció az egyik legsúlyosabb szívritmuszavar: tudjunk meg róla
Pitvarlebegés: meghatározás, okok, tünetek, diagnózis és kezelés
Mi a szupra-aorta törzsek (carotisok) Echocolordopplerje?
Mi az a hurokrögzítő? Az otthoni telemetria felfedezése
Szív Holter, A 24 órás elektrokardiogram jellemzői
Perifériás arteriopathia: tünetek és diagnózis
Endokavitaris elektrofiziológiai vizsgálat: miből áll ez a vizsgálat?
Szívkatéterezés, mi ez a vizsgálat?
Echo Doppler: Mi ez és mire való
Transoesophagealis echokardiogram: miből áll?
Gyermekkori echokardiogram: meghatározás és használat
Szívbetegségek és vészharangok: Angina pectoris
Hamisítványok, amelyek közel állnak a szívünkhöz: szívbetegségek és hamis mítoszok
Az alvási apnoe és a szív- és érrendszeri betegségek: összefüggés az alvás és a szív között
Myocardiopathia: mi ez és hogyan kell kezelni?
Vénás trombózis: a tünetektől az új gyógyszerekig
Cianogén veleszületett szívbetegség: a nagy artériák transzpozíciója
A mellkasi trauma következményei: Fókuszban a szívzúzódás