Agyi stroke: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On May 23, 2023

A stroke a becslések szerint több férfit érint, mint nőstényt, bár a nőknél magasabb a halálozási arány

Nincs olyan életkor, amikor a stroke előfordulhat; fiatalokat és időseket egyaránt érinthet.

Ennek ellenére szinte minden esetet 55 éves vagy annál idősebb betegeknél regisztrálnak.

Agyi stroke: mi ez?

Az agyi stroke a leggyakoribb neurológiai betegség, és akkor fordul elő, amikor egy agyi ér hirtelen elzáródása vagy szakadása következik be.

E szakadás vagy elzáródás következtében az agysejtek vagy a vér által bevitt oxigén- és tápanyaghiány, vagy a vér szivárgása miatti összenyomódás miatt károsodnak.

Agyi stroke: mi okozza

Az agyvérzés – az agyszövet egy részének károsodása vagy elhalása – azért következik be, mert az agy bizonyos területeinek vérellátása megszakad.

Ennek oka lehet egy agyi ér elzáródása vagy annak szakadása.

A kiváltó októl függően a stroke két típusa különböztethető meg: ischaemiás stroke és haemorrhagiás stroke.

Aztán van egy harmadik, főként okkluzív eredetű állapot, az úgynevezett TIA (tranziens ischaemiás roham).

Ischaemiás stroke

Ischaemiás stroke akkor fordul elő, amikor az agyi artéria elzáródik.

Az agysejtek, amelyeket korábban az artériában keringő vér táplált, többé nem kapnak táplálékot, infarktust szenvednek és elhalnak.

Az ischaemiás stroke - amely a stroke esetek többségét okozza - két fő okból következhet be: trombózis vagy embólia.

Agyi trombózisról akkor beszélünk, amikor az artériában vérrög képződik, és teljesen elzárja az artéria lumenét, ami megakadályozza a vér normális keringését.

Másrészt agyembólia akkor fordul elő, ha az agyi artériát a test egy másik területén, általában a szívben keletkezett, eltérő természetű vérrögök vagy az agyba vért szállító artériákban lévő atheromás plakkok elzárják.

A KÉPZÉS FONTOSSÁGA A MENTÉSBEN: LÁTOGATSON MEG A SQUICCIARINI MENTŐBÓDJÁT, ÉS ISMERJE MEG, HOGYAN KELL KÉSZÜLNI VÉSZHELYRE

Hemorrhagiás stroke

Sokkal ritkábban fordul elő, amikor egy artéria – általában a túlzottan magas vérnyomás miatt – nem bírja a véráramlás nyomását és megreped.

A szakadáson átesett artériában általában már vannak olyan fejlődési rendellenességek (például aneurizmák vagy atheroscleroticus plakkok), amelyek a falát még törékenyebbé teszik, és hajlamosabbak a szakadásra.

Átmeneti ischaemiás roham

A tranziens ischaemiás roham (Tia) az agyi véredény pillanatnyi elzáródásából és ennek következtében az agysejtek tápanyaggal való ellátásának pillanatnyi kudarcából áll.

Ez az ischaemiás stroke-tól eltérően csak átmeneti, és korlátozott időn belül (néhány perctől több óráig) megszűnik, nem hagy utóhatásokat.

A tünetek megegyeznek az ischaemiás stroke tüneteivel, ezért az átmeneti ischaemiás roham a tényleges ischaemiás stroke-ot megelőző vészharang lehet.

Kardioprotekció és szív -újraélesztés? LÁTOGASSA MEG AZ EMD112 BOOTH -T VÉSZHELYZETI EXPO -N MOST, hogy többet tudjon meg

Agyvérzés: hogyan lehet felismerni

Nem mindig könnyű és azonnal felismerni az agyi stroke előfordulását.

A leggyakrabban jelentett tünetek a következők:

Bénulás;
Az izomnegyed gyengesége;
Különböző testrészek bizsergése (arc, karok, lábak stb.);
Csökkent vagy homályos látás;
beszédzavarok;
még egyszerű mondatok megértésének nehézségei;
egyensúly elvesztése;
szédülés;
a koordináció hiánya.

Ezek a tünetek sok más patológiában is jelen vannak, és emiatt félreérthetők vagy alábecsülhetők, ami a beteg klinikai képének gyors romlásához vezet.

Ezeket a jelenségeket ébresztőnek kell tekinteni.

Azonnali beavatkozásra lesz szükség a szükséges vizsgálatok és az esetleges kezelés elvégzése érdekében.

Hordágyak, tüdőszellőztetők, SZÉKEK: SPENCER TERMÉKEK A VÉSZHELYZETI EXPO KETTŐS BÓDJÁN

Ischaemiás stroke: kockázati tényezők és megelőzés

Mint már említettük, a stroke nem előre látható állapot, és bárkit érinthet, nemre, korra vagy etnikai hovatartozásra való tekintet nélkül.

Ezek a nem módosítható kockázati tényezők.

Mindazonáltal vannak olyan módosítható kockázati tényezők, amelyek megelőzésével megelőzhető az esetleges stroke kialakulása, különösen, ha az életkor előrehaladott, és ha ismerik ezt a betegséget.

A kezelhető kockázati tényezők a következők:

Artériás hipertónia;
hiperkoleszterinémia;
Szerves szívbetegség;
szívverés-vezetési zavarok (pitvarfibrilláció,…);
Dohányzó;
Drugs;
alkohol;
Elhízottság;

A helyes életmód, az egészséges táplálkozás és az alacsony fizikai aktivitás rendszeres gyakorlása a lehető legjobb megelőzési tényezők, különösen, ha rendszeres orvosi ellenőrzésekkel kombinálják.

Az agyvérzés gyermekkorban és fiatalkorban történő megjelenése főként az agyba vért szállító nyaki verőér és csigolya artériák disszekciójának tudható be.

Ezt a klinikai állapotot nem endogén tényezők, hanem ismételt trauma vagy mikrotrauma okozzák nyak sportsérülések, közlekedési balesetek vagy helytelen kiropraktikai manőverek okozták.

A dohányzás, az alkohol, a kábítószerrel való visszaélés mozgásszegény életmóddal kombinálva már fiatal korban is a stroke – valamint a szív- és érrendszeri betegségek – oka lehet.

A nők a menopauza kezdetéig kisebb valószínűséggel alakulnak ki szélütésben a szervezetük által természetesen termelt ösztrogén hormonok védőhatása miatt.

A fogamzóképes korban alkalmazott hormonális fogamzásgátlók nem növelik, ha csak kis mértékben is, de a szélütés esélyét.

Ezzel szemben megnövekedett kockázati százalékot jelent, ha a hormonális fogamzásgátlót szedő nő 35 évesnél idősebb, dohányzik és magas a vérnyomása.

A menopauza beállta utáni hormonpótló terápia nem fejti ki az ösztrogén ugyanolyan jótékony és megelőző hatását a szervezetben, ezért ezeket a kezeléseket csak megfelelő egészségi állapotú betegek vehetik igénybe.

A VILÁG MENTŐRÁDIÓ? RÁDIÓMÓK: LÁTOGATJON MEG AZ EMGERCY EXPO BONDOJÁT

Agyi stroke: kezelés és lehetséges következmények

A stroke kezelését időben és erre szakosodott központokban kell elvégezni, amelyeket stroke-egységeknek vagy stroke-egységeknek neveznek.

Itt – vér- és műszeres vizsgálatok elvégzése után – csak meghatározott időn belül – általában három órán belül – bekövetkezett ischaemiás stroke-ban szenvedő betegeket lehet kezelni, ami után hiábavaló lenne az alkalmazott terápia.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

A betegek terápiája magában foglalja a megfelelő gyógyszerek alkalmazásával végzett trombolízist és/vagy mechanikus thrombectomiát, az agyi artériát elzáró, a stroke-ot okozó trombus fizikai eltávolítását.

Ezt követően az ezeken az osztályokon dolgozó szakemberek folyamatos monitorozási rendszerekkel végzik a beteg neurológiai és klinikai stabilizálását.

Ezekkel a rendszerekkel folyamatosan monitorozzák a páciens kardiorespirációs paramétereit, így a klinikai kép esetleges romlása már korai stádiumban észlelhető, és szükség esetén időben intézkedni lehet.

Az érintett és sérült féltekétől függően a stroke utóhatásai eltérőek lehetnek, és eltérő intenzitással jelentkezhetnek.

A jobb agyfélteke károsodása a test bal oldalának bénulásához vagy érzékelésének elvesztéséhez, a térérzékelés elvesztéséhez (ami a távolság és a méret megítélésének képtelenségét eredményezi) vagy látásvesztéshez vezethet a jobb oldal temporális hemicampusában. szem és a bal szem nazális hemicampusa.

A bal agyfélteke károsodása a jobb testrész bénulását vagy érzékelésének elvesztését, beszéd- vagy nyelési nehézségeket, lelassult reakciósebességet, látásvesztést okozhat a bal szem temporális féltekéjében és a jobb szem orrában.