Szerencsejáték-függőség: tünetek és kezelés

By Cristiano Antonino On 30. április 2023.

A szerencsejáték-függőséget a Mentális zavarok kézikönyve (DSM-5) tartalmazza a kóros függőségek területén

Jellemzője, hogy nem tud ellenállni a nagy pénzösszegű szerencsejátékra való „tartós, visszatérő és rosszul alkalmazkodó” kísértésnek.

A legközvetlenebb következmények a személyes, családi és munkahelyi tevékenységek romlásában jelentkeznek.

Lehetséges, hogy a szerencsejáték-függőségben szenvedő személy egy értelmes érzelmi kapcsolatát, munkahelyét vagy iskolai lehetőségeit is veszélyezteti csak azért, hogy szerencsejátékot űzhessen.

Mi az a szerencsejáték-rendellenesség

A szerencsejáték-zavar (szerencsejáték) problémás, tartós vagy visszatérő, szerencsejátékkal kapcsolatos viselkedés.

12 hónapon át fordul elő, és klinikailag jelentős szorongás és értékvesztés (DSM-5, 2013).

Ide tartozik bizonyos játékokra (pl. kártyákra, sporttevékenységekre, lottójátékokra, nyerőgépekre) vonatkozó fogadások.

A szerencsejáték-függőség abban különbözik a szabadidős szerencsejátéktól, hogy rosszul alkalmazkodik, visszatérő és tartós.

Negatív hatást gyakorol a személyes, szakmai, családi és társadalmi területekre, és gyakran jár együtt anyagi veszteségekkel és jogi problémákkal.

Szerencsejáték-függőség tünetei

A szerencsejáték-zavar (vagy szerencsejáték-függőség) sok hasonlóságot mutat a szerhasználati zavarral.

Ezek közé tartozik: a kielégüléstől való függőség, a hedonikus (örömszerző) viselkedés, a döntéshozatali impulzivitás/a következmények alábecslése, az irányítás elvesztése, a sóvárgás (a szerencsejáték keresésének ellenőrizhetetlen szükséglete), kockázatkeresés, tolerancia és visszahúzódás.

A DSM-5 (2013) a következő tüneteket azonosítja (legalább 4 szükséges a diagnózishoz):

Egyre több pénzre van szükség a kívánt izgalom (tolerancia) eléréséhez
Nyugtalanság vagy irritáció a játék csökkentésére vagy megszakítására irányuló kísérletek után (visszavonás)
Ismételt sikertelen kísérletek a szerencsejáték ellenőrzésére, csökkentésére vagy leállítására
Aggodalom a játékkal kapcsolatban (tartós gondolatok a játékkal kapcsolatban)
A szerencsejátékot gyakran negatív érzelmek, szorongás és depresszió előzi meg
A veszteség után az ember arra készteti, hogy újra próbálkozzon
Hazugságok a szerencsejátékkal való érintettség mértékének elrejtésére
Veszélyeztet vagy elveszít egy jelentős kapcsolatot
Számít másokra, hogy pénzt szerezzenek

Szerencsejáték-függőség és rögeszmés-kényszeres zavar

A trichotillomániához hasonlóan a szerencsejáték-függőséget is a kényszeres-kényszeres zavar egyik változatának tekinthetjük a leállás képtelenségével járó cselekvés kényszeres jellege alapján.

Ami azonban egyértelműen megkülönbözteti a kényszerbetegséget a viselkedési függőségektől, az az, hogy míg az OCD esetében a kényszer egy negatív érzelem (általában a szorongás) csökkentésére szolgál, addig a szerencsejáték-függőségben a kényszer olyan pozitív érzelmeket vált ki, amelyekről az alany nem tud lemondani. .

Valójában gyakran folytatja a szerencsejátékot, annak ellenére, hogy kemény erőfeszítéseket tesz a viselkedés ellenőrzésére, csökkentésére vagy megállítására.

A szerencsejáték-függő személyek jellemzői

Úgy tűnik, a szerencsejáték-függők túlnyomó többsége a szerencsejátékban keresi a kalandot és az izgalmakat, amelyeket egyre nagyobb összegek fogadásával elégít ki.

A megtett és elvesztett pénz visszaszerzésére irányuló kísérlet során a személyt folyamatos versenyfutásra kényszerítik, egyre nagyobb összegeket játszva, hogy a veszteséget vagy veszteségek sorozatát helyrehozza.

Ha a kölcsönszerzési lehetőségek kimerülnek, a szerencsejáték-függőségben szenvedő pénzhez jutás érdekében antiszociális magatartáshoz is folyamodhat, például hamisításhoz, csaláshoz vagy lopáshoz.

Sok kóros szerencsejátékban szenvedő személy erősen versengő, energikus, nyugtalan és könnyen megunható.

Úgy tűnik, túlzottan törődnek mások jóváhagyásával, és meglepően nagylelkűek.

A rendellenesség kialakulása és terjedése

A szerencsejáték-függőség kialakulása általában serdülőkorban vagy korai felnőttkorban kezdődik, de előfordulhat közép- vagy késői felnőttkorban is.

A szerencsejáték-függőség elterjedtségét befolyásolja a szerencsejáték legalizálásának elérhetősége és mértéke, mindkét nemnél magas az arány.

Az utóbbi időben megszaporodtak a játéktermek és a játékautomaták nyilvános helyeken, ami a jelenség exponenciális növekedését eredményezte mind a felnőttek, mind a serdülők körében.

Szerencsejáték-függőség és pszichés zavarok

Sokan más betegségekben is szenvednek, ezek közül a leggyakoribb a depresszió, de néhány impulzivitással jellemezhető személyiségzavar is, mint például a borderline személyiségzavar és a nárcisztikus személyiségzavar.

A szerencsejáték-zavarral küzdő egyének gyakran folyamodnak szerencsejátékhoz, ha depressziósnak érzik magukat.

Az öngyilkossági gondolatok nagyon gyakoriak a kóros szerencsejátékosok körében, és 17%-uknak volt már öngyilkossági kísérlete.

A szerencsejáték-zavar kezelése

A szerencsejáték-függőség kezelhető, különösen célzott kognitív-viselkedésorientált pszichoterápiával.

A kognitív-viselkedési pszichoterápia jelentős mértékben hozzájárult a függőségterápiához.

Célja különösen az absztinencia előmozdítása azáltal, hogy segít a páciensnek elsajátítani néhány gyakorlati stratégiát a stresszes események kezelésére a szerencsejáték alternatívájaként.

Konkrétan a játék funkcionális elemzéséből, azon helyzetek felismeréséből, amelyekben a személy leginkább ki van téve a játéknak, gyakorlati stratégiák elsajátításából a vágy kezelésére, pszichooktatásból a játékkal kapcsolatos „látszólag irreleváns” döntésekre (DAI), valamint a visszaesés megvalósítására. prevenciós képzés.

Gyógyszeres kezelés

Egyes, impulzivitásra ható gyógyszerek, mint például az SSRI-k vagy a hangulatstabilizátorok, segíthetik a pszichoterapeuta munkáját, de nem helyettesíthetik azt.