Kardiomiopátia: tünetek, diagnózis és kezelés

By Cristiano Antonino On 22. március 2023.

A kardiomiopátia a szívizmot érintő patológia, amelyet anatómiai-funkcionális elváltozás jellemez, amely csökkenti annak összehúzódási képességét.

A szívizomot érintő elváltozásoktól függően a cardiomyopathia többféle típusra osztható: dilatációs, hipertrófiás, restriktív vagy jobb kamrai aritmogén.

A betegség lehet örökletes vagy szerzett, és általában olyan tünetekkel jár, mint az ájulás, nehézlégzés, szívritmuszavar és ödéma a test különböző részein.

A kardiomiopátiára nincs egyetlen gyógymód, de az ebben szenvedő betegek jobb várható élettartamot garantálhatnak, ha megfelelő kezelést követnek.

Hogyan működik a szív?

A szív harántcsíkolt izomszövetből áll, amelyet egy rostos zsák, az úgynevezett szívburok vesz körül.

Csonkakúp alakú, felnőtteknél körülbelül 250-300 gramm súlyú, 13-15 cm hosszú, 9-10 cm széles és 6 cm vastag.

Ez egy üreges szerv, négy üreggel.

Kettő a jobb oldalon található, és jobb pitvarnak és jobb kamrának hívják, míg a másik kettő a bal oldalon található, és bal pitvarnak és bal kamrának nevezik.

Az oxigénmentes vér az üreges vénákból érkezik a szívbe, és áthalad a jobb pitvaron és a jobb kamrán, hogy onnan a tüdőbe pumpálják.

A tüdőben lévő oxigénnel dúsított vér, amelyet a szervek és szövetek számára szánnak, visszatér a szívbe, és helyette a bal pitvarba és a kamrába jut.

Ezt a folyamatos hatást a szívizom, a négy szívüreg izomszerkezete teszi lehetővé.

A véráramlást négy billentyű, úgynevezett szívbillentyűk is szabályozzák, amelyek szabályozzák a be- és kilépést a különböző üregek, valamint a szív és az erek között.

Kardiomiopátia: mi ez?

A „szívizom-betegségként” is emlegetett kardiomiopátia a szívizom olyan anatómiai változására utal, amely a szív diszfunkcióját okozza.

Az ebben a betegségben szenvedő betegek szíve kevésbé hatékonyan pumpálja a vért, ezért gyenge.

A kardiomiopátiának különféle típusai és kritériumai vannak ennek az állapotnak a besorolására

Ha figyelembe vesszük a probléma eredetét, a következőket különböztethetjük meg:

Elsődleges kardiomiopátiák: csak a szív érintett.
Másodlagos kardiomiopátiák: más szerveket érintő lokális vagy szisztémás patológiák eredménye, amelyek a szívet érintik.

Ha figyelembe vesszük a szívizom szerkezetében bekövetkezett változásokat, a kardiomiopátiát a következőképpen különböztetjük meg:

Dilated cardiomyopathia
hipertrófiai kardiomiopátia
Restriktív kardiomiopátia
Aritmogén jobb kamrai kardiomiopátia

Dilated cardiomyopathia

A kitágult kardiomiopátiát a szív jobb vagy bal kamra, illetve mindkét szívkamra kitágulása jellemzi.

Ez az állapot az izomfal megnyúlását és elvékonyodását okozza.

Ez az állapot leggyakoribb formája.

Főleg a 20 és 60 év közötti felnőtt betegeket érinti, férfiaknál gyakoribb.

Kialakulhat hajlamosító genetikai tényezők, magas vérnyomás, cukorbetegség, szövődményes terhesség, parazita- vagy vírusfertőzések, de alkoholizmus, kokain- és amfetaminhasználat, mérgező anyagokkal való érintkezés következtében is.

Hipertrofikus kardiomiopátia

A hipertrófiás kardiomiopátiát a szívizomsejtek megnagyobbodása és ennek következtében a kamrafalak megvastagodása jellemzi.

Ez az állapot a jobb és a bal kamra üregeinek összehúzódását okozza, ami csökkenti a szív által pumpálható vér mennyiségét.

Az okok általában genetikai eredetűek, de az állapotot pajzsmirigy-problémák vagy cukorbetegség is okozhatja, vagy a régóta fennálló, kontrollálatlan magas vérnyomás következménye.

Restriktív kardiomiopátia

A restriktív kardiomiopátiát a szívizomszövet merevsége jellemzi, amely az összehúzódás után már nem tud ellazulni.

Ez megakadályozza, hogy a szív megfelelően megteljen vérrel.

A szívizom ezen elváltozását a rostos és hegszövet jelenléte okozza mindkét kamrán.

Ez hajlamosító genetikai tényezők vagy betegségek, például szarkoidózis, amiloidózis, haemochromatosis jelenlétéhez kapcsolódik; a kemoterápiás gyógyszerek alkalmazása is kockázati tényező.

Jobb kamrai arthimogén kardiomiopátia

A jobb kamrai arthimogén kardiomiopátiát a szívizom nekrózisa, azaz elhalása jellemzi, amelyet hegszövet vált fel.

Normális esetben a szív jobb oldalán található az elektromos rendszer, amely szabályozza a szívritmust, ezért ez az állapot aritmiákat okoz.

Ez az állapot, szerencsére ritka, leggyakrabban serdülőknél fordul elő, és a fiatal sportolók szív- és hirtelen halálának okai közé tartozik.

Ennek okai elsősorban genetikai eredetűek.

Kardiomiopátia: okok

A kardiomiopátiának genetikai oka lehet, és örökletes betegségnek minősülhet.

Tanulmányok kimutatták, hogy a betegség az X nemi kromoszóma, a mitokondriális DNS-szinten vagy az autoszomális kromoszómák genetikai hibáihoz kapcsolódik.

Ha nem genetikai alapú, akkor a kardiomiopátia szerzett betegség is lehet, azaz az élet során kialakult.

Egyes esetekben a kardiomiopátia nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik, ilyenkor idiopátiásnak nevezik.

A nem idiopátiás szerzett kardiomiopátiának viszont számos oka lehet, köztük a már említett magas vérnyomás, cukorbetegség, szövődményes terhesség, amfetamin és kokain visszaélés, valamint pajzsmirigy-rendellenességek.

A betegség egy korábbi szívbetegség, például szívinfarktus, szívbillentyű-elégtelenség vagy koszorúér-betegség következménye is lehet.

Egyéb okok a doxorubicinnel vagy daunorubicinnel végzett kemoterápia; alultápláltsággal összefüggő alkoholizmus; mérgező anyagoknak, például kobaltnak vagy higanynak való kitettség; elhízottság; endokrin vagy raktározási betegségek, például akromegália, haemochromatosis, amyloidosis, sarcoidosis; és szívizom fertőzések.

A kardiomiopátiához vezető tényezők közé tartozik az AIDS (HIV-fertőzés), a Trypanosoma Cruzi által okozott parazita fertőzések, az izomdisztrófiák, a tartós szívritmuszavarok és a táplálkozási problémák.

Tünetek

A kardiomiopátia tünetmentes lehet, vagy szívritmuszavarra vagy szívelégtelenségre utaló tünetekkel járhat.

Az ebben a betegségben szenvedő betegek rendszerint tartós fáradtságról, nehézlégzésről panaszkodnak, mind nyugalomban, mind stressz alatt.

Szinkópia, étkezés után súlyosbodó mellkasi fájdalom, tachycardia és ödéma a lábakban, csípőben, lábfejben, nyak vénák és has is jelen vannak.

A tünetek hiánya gyakrabban fordul elő tágult vagy hipertrófiás kardiomiopátiában szenvedőknél.

A mai napig nem világos, hogy a kardiomiopátia miért jelentkezik tünetmentesen egyes betegeknél, akár korai, akár előrehaladottabb stádiumban.

Diagnózis

A cardiomyopathia diagnózisa non-invazív vizsgálatokkal végzett kardiológiai vizsgálat során történik.

Általában a kardiológus a beteg vizsgálata és a szívterület fonendoszkóppal történő kihallgatása után vérvizsgálatot, elektrokardiogramot, echokardiogramot, mellkasröntgenet ír elő; egyes esetekben magmágneses rezonancia képalkotás vagy CT vizsgálat, stresszteszt.

Ha ezek a vizsgálatok nem elegendőek a teljes diagnózis felállításához, invazív eljárások, például koronarográfia és szívizombiopszia alkalmazható.

Cardiomyopathia: szövődmények

Típusától függően a kardiomiopátia bizonyos szövődményekhez vezethet.

A leggyakoribb a szívelégtelenség, amely a kamrai funkció csökkenésével jár, ami a szervek és szövetek elégtelen vérellátását eredményezi.

A szívbillentyűk hibás működésével jellemezhető billentyűregurgitáció is előfordul néhány betegnél.

A kardiomiopátia szívmegállást is okozhat, elősegítheti a tüdőembóliák kialakulását és a meglévő aritmiák súlyosbodását.

Kardiomiopátia: gyógyítható?

A kardiomiopátiában szenvedő betegek valószínűleg nem gyógyulnak meg, de követhetik az életminőség javítását és a tünetek csökkentését célzó terápiákat.

Ennek az állapotnak a kezelése gyógyszeres kezelés és szükség esetén kardiális eszközök (pacemaker, kardioverter) beültetésének eredménye. Defibrillátor és bal kamrai segédeszköz).

Ha a gyógyszeres terápia és a szívműszerek alkalmazása nem elegendő, akkor sebészeti terápia (septum myectomia vagy szeptum alkoholos ablációja – hypertrophiás cardiomyopathia esetén) vagy szívátültetés lehetséges.

Kapcsolódó hozzászólások

Egészségügyi kiadások Olaszországban: növekvő teher a háztartásokra

11. április 2024.

Aviary Alert: A vírus evolúciója és az emberi kockázatok között

4. április 2024.

Egy nap sárgában endometriózis ellen

28. március 2024.

Remény és innováció a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

27. március 2024.

Ez utóbbi különösen kényes, sok komplikációval járó művelet.

Prognózis

Az évek során a kardiomiopátia számos tanulmány középpontjában állt, és ma már számos kezelés lehetséges a tünetek csökkentésére és az érintettek életének javítására.

Ezért azok a betegek, akik kardiomiopátiában szenvednek, és követik a megfelelő kezelést, jó várható élettartammal járhatnak.

Megelőzés

A cardiomyopathia nem idiopátiás vagy örökletes formájában megelőzhető.

Valójában ez a betegség gyakran a helytelen életmód következménye.

A betegség megelőzése érdekében elengedhetetlen a dohányzás, a kábítószer és az alkoholfogyasztás mellőzése, az egészséges táplálkozás és a testsúly kordában tartása.

Az állandó fizikai aktivitás és a szervezet megfelelő pihentetése segíti a szív rendszeresebb működését.