Irritáló gázok és egyéb vegyszerek okozta akut és krónikus betegségek

By Cristiano Antonino On 22. április 2023.

A gázoknak és egyéb kémiai irritáló anyagoknak való kitettség lehet akut vagy krónikus. Az ebből eredő betegség az expozíció típusától, valamint az adott irritáló anyagtól függően változik

Akut expozíció irritáló gázoknak

A klór, a foszgén, a kén-dioxid, a hidrogén-szulfid, a nitrogén-dioxid és az ammónia olyan irritáló gázok, amelyeknek a dolgozók ki lehetnek téve ipari balesetek során.

Súlyos akut expozíció fordulhat elő hibás szelepek vagy szivattyúk miatt, vagy a gázok szállítása során.

Patológiai anatómia és kórélettan

A légzőrendszer sérülései számos tényezőtől függenek, beleértve a gázok oldhatóságát is.

A viszonylag oldható gázok (pl. klór, ammónia) kezdetben a felső légúti membránok nyálkahártya-irritációját okozzák, és csak akkor jutnak el a perifériás légutakhoz és a tüdőparenchymához, ha az áldozat nem tud eltávolodni a gázforrástól.

A kevésbé oldódó gázok (pl. nitrogén-dioxid) nem okoznak figyelmeztető jeleket a légzőrendszer felső részén, és nagyobb valószínűséggel tüdőödémához, súlyos bronchiolitiszhez vagy mindkettőhöz vezetnek.

Nitrogén-dioxid-mérgezés esetén (ami a silótöltőket és a hegesztőket érintheti) akár 12 óra is eltelhet, mire a tüdőödéma tünetei jelentkeznek; néha rostos obliteratív bronchiolitis, amely légzési elégtelenségig fejlődik, 10-14 nappal az akut expozíció után alakul ki.

Az irritáló gáz expozíciójának tünetei és jelei

A legtöbb oldható irritáló gáz súlyos égési sérüléseket és egyéb irritatív megnyilvánulásokat okoz a szemben, az orrban, a torokban, a légcsőben és a fő hörgőkben.

Heves köhögés, vérzés, zihálás, hányás és dyspnoe gyakori.

Súlyosságuk általában az adaggal korrelál.

Intenzív expozíció után foltos vagy összefolyó alveoláris megvastagodások észlelhetők a mellkas röntgenfelvételén, és általában tüdőödémára utalnak.

A legtöbb ember teljesen felépül még intenzív akut expozíció után is.

Az akut fázisban gyakori bakteriális fertőzések a legsúlyosabb szövődmények.

Esetenként a masszív expozíció tartós, de valószínűleg reverzibilis légúti elzáródáshoz, az úgynevezett reaktív légúti diszfunkció szindrómához vezet.

Az elzáródás egy vagy több évig fennállhat, majd lassan megszűnik.

Profilaxis és terápia

A leghatékonyabb profilaktikus intézkedés az óvatosság, amikor gázokkal és vegyszerekkel dolgozik.

Véletlen expozíció esetén is nagy jelentőséggel bír a megfelelő légzésvédelem (pl. gázálarcok önálló levegőellátással) rendelkezésre állása.

A súlyos akut mérgezés kezelésének célja a gázcsere fenntartása, a megfelelő oxigénellátás és az alveoláris lélegeztetés biztosítása.

Néha szükség van mesterséges légúton (pl. endotracheális tubuson) keresztül történő mechanikus lélegeztetésre.

Hörgőtágítók, enyhe nyugtatók, EV folyadékok és antibiotikumok, valamint O2-terápia javasolt, általában kevésbé súlyos esetekben elegendő.

A belélegzett levegőt megfelelően párásítani kell.

A kortikoszteroid-terápia (pl. 45-60 mg/nap prednizon 1-2 hétig) hatékonyságát nehéz bizonyítani, de a kortikoszteroidokat gyakran empirikusan alkalmazzák.

Krónikus kitettség gázoknak és irritáló anyagoknak

A krónikus, alacsony dózisú, folyamatos vagy időszakos irritáló gázoknak vagy vegyi gőzöknek való kitettség fontos lehet a krónikus hörghurut kialakulásának beindításában vagy felgyorsításában, bár nehéz meghatározni az ilyen expozíciók szerepét egy dohányosban.

A betegség másik fontos mechanizmusa a rákkeltő vegyi anyagoknak való kitettség; ezek a tüdőn keresztül jutnak be, és a diklór-metil-éternek vagy bizonyos fémeknek való kitettségből származó tüdődaganatokat és a test más részein kialakuló daganatokat is okozhatnak (pl. vinil-klorid monomerekkel való érintkezés után a máj angiosarcomája).